Keresés
Close this search box.

A tudatos döntések eredménye hosszú távon összeadódik

Szöveg: Ferenczi-Bónis Orsolya
Fotó: Hölvényi Kristóf

A rendkívül meleg nyár és az azzal járó aszály központi témává tette a klíma­változást. Mi a klimatikus anomáliák oka?

Bár a változást olyan jelenségeken keresztül tudjuk tetten érni, mint a nyári csapadékhiány, aszályok eddig is voltak. A klímaváltozás súlyosbító tényező, a csapadékeloszlás radikálisan ingadozik, a hosszú száraz időszakokat intenzív esős időszakok követik. Nemcsak az aszály jelent problémát, hanem az is, hogy az egyszerre lehulló csapadék megfelelő infrastruktúra híján villámárvizet okozhat. Természetes jelenségek is közrejátszanak a jelen helyzetben: a globális légkörzési és tengeráramlati folyamatok összességét képező El Niño- és La Niña-áramlatok. A Csendes-óceán keleti medencéjében az egyirányú erőteljes légáramlatok elmozdították a vízfelszín felső rétegét, emiatt hidegebb víz került felszínre, ezért kevesebb a kipárolgás, nincs a légkörben csapadék – sajnos már két és fél éve La Niña-időszakban vagyunk.

LITKEI MÁTÉ
Környezetgazdálkodási agrármérnök, az MCC Klímapolitikai Intézetének igazgatója. Szakmai feladatai mellett örömmel tanít. A 21. század legfontosabb feladatának tartja, hogy megtaláljuk a harmonikus egyensúlyt az ember által alkotott és a természeti rendszerek közt

Az MCC Klímapolitikai Intézetének vezetőjeként célul tűzte ki, hogy a két szélsőség, a klímaváltozás tényének tagadása és a pánikkeltés helyett a megoldáscentrikus gondolkodást segítse elő.

Olyan megoldásokat keresünk, amelyek a környezeti mellett társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt fenntarthatók. Sokszor halljuk például, hogy ne fogyasszunk marhahúst, mert üvegházhatású gázok nagymértékű kibocsátásával jár a marhatenyésztés. Vannak viszont olyan takarmánykeverékek – magyar szabadalom is –, amelyekkel akár az ötödére csökkenthető a marhák emésztése során keletkező metánkibocsátás. Ezt a lehetőséget választva úgy tudunk tenni a környezetért, hogy közben nem számolunk fel egy mezőgazdasági szektort, és nem lehetetlenítjük el emberek megélhetését.

Milyen megoldásokkal alkalmazkodhatunk a megváltozott éghajlathoz?

A mezőgazdaság szempontjából az olyan vízmegtartó megoldások fontosak, amelyek lehetővé teszik, hogy a lehullott esővizet egész évben felhasználhassuk az öntözéshez. Eddig világszinten nem foglalkoztak kellőképpen az olyan lehetőségekkel, mint a csapadékmegtartó záportározók építése, pedig ezekkel enyhíthető a baj. Most viszont, hogy a lehető legrosszabb forgatókönyv következik be, tökéletes a pillanat, hogy a szakértők hallassák a hangjukat, és megoldásokat találjunk például arra, hogy miként tudjuk a befolyó vizeket a lehető legnagyobb arányban hasznosítani.

Az emberek mit tehetnek ebben a helyzetben, hogyan valósíthatják meg az öngondoskodást?

A felelősség nem egyenlően oszlik meg, de az egyes szinteken – az egyéni, a közösségi, a nemzeti és a nemzetek feletti szinten – egyszerre kell cselekedni. Az olyan tudatos döntésekkel, mint a helyi termelőktől vásárlás vagy a lehető legtisztább energiára való átállás, sokat tehetünk, hiszen ezek eredménye hosszú távon össze­adódik. Fontos, hogy mindenkinek meg kell tennie mindent, amire a saját felelősségi szintjén képes.

Hasonló tartalmak

AktuálPoétika – Makáry Sebestyén

Sorozatunk célja, hogy ne csak olvassunk, hallgassunk, „nézzünk” is verseket. Minden érzékünkkel kapcsolódjunk a költészethez. Az AktuálPoétikában ezúttal Makáry Sebestyént kérdezte Győrffy Ákos József Attila-díjas költő, író.

A magyar, aki meghódította Finnországot 

Két táskával érkezett Finnországba feleségével, Zsuzsannával Kovács-Balogh Tamás a kétezres években – 2024 júniusában az általa vezetett Rikalan Krouvi éttermet a Chaîne Egyesület, a világ legrégebbi gasztronómiai világszervezete a legjobbak közé választotta. Az étteremben csak helyi gazdálkodókra támaszkodnak. Tamás úgy tekint a hivatására, hogy Isten adja azokat a tiszta alapanyagokat, amelyekből ételeket készíthet.

Hová utazzunk? Majd Orsi megmondja!

Anya főz, hajtogat, csomagol, blogot ír, klubot vezet, online oktat, és állandóan tanul. Anya sosem adja fel, jöjjön pánikbetegség vagy skarlát. Anyát Kovács-Mihócza Orsolyának hívják, van öt gyereke, a többi pedig a cikkből kiderül.

Ne féltsük a súlyos témáktól a gyerekeket! 

Gimesi Dórával, a Budapest Bábszínház dramaturgjával és művészeti vezetőjével az Amikor mesélni kezdtek a fák című, különböző történelmi korszakokat érzékenyen bemutató mesekönyvének megjelenése apropóján beszélgettünk budapestiségről és szegediségről, nemzedékek egymáshoz kapcsolódásáról és arról, hogy szülőként soha nem késő kopogtatni a kamaszok mély belső világának ajtaján.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.
  • _fbp

A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _ga_M1TCWC2EWM

Összes tiltása
Összes engedélyezése

KRoNIKA.HU Hírlevél

Légy részese a történetnek!