Menü
Szöveg: Ferenczi-Bónis Orsolya
Fotó: Hölvényi Kristóf, magyar nemzeti bank
Újjászületett az egykor a Magyar Királyi Posta igazgatóságának otthont adó, Budapest ostromát is túlélő, műemléki védettséget élvező Postapalota. A technológiai és muzeológiai szempontból egyaránt kiemelkedő Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpontnak ad otthont.
Budapest XII. kerületében, a Széll Kálmán tér fölött, a Krisztina körúton áll Magyarország első irodaháza. Az 1924 és 1926 között Sándy Gyula tervei alapján emelt épület a Magyar Királyi Posta székháza volt. A jellegzetes szecessziós jegyeket mutató építmény Budapest ostromában kiégett, ám szerkezete nem sérült. 1947-ben helyreállították a háborús károkat, és a 2000-es évek elejéig a Magyar Posta használatában maradt – a ráragadt Postapalota nevet pedig ma is őrzi. Hiába áll Budapest egyik legforgalmasabb helyén, évekig üres volt, az állaga pedig folyamatosan romlott.
Újrainduló páternoszter és megnyíló toronykilátó
Az épület 2018 nyarán a Magyar Nemzeti Bank tulajdonába került, s ezzel kezdetét vehette a jellegzetes stílusjegyeket megőrző, nagyszabású felújítás. „Elsődleges szempontunk az értékmentés, Sándy Gyula építészeti örökségének megóvása volt” – mondja a koncepcióról Aros Lilla, a Pénzmúzeum vezető kiállításszervezője. A rekonstrukció során nagy gondossággal járt el a Magyar Nemzeti Bank és a tervező, igyekeztek minden menthetőt megtartani, az eredeti terveket a lehető legnagyobb pontossággal vették figyelembe. Külön tervet dolgoztak ki a homlokzati díszítőelemek helyreállítására, valamint az asztalos-, a kőműves- és a kovácsoltvas-munkák elvégzésére. Helyreállították a második világháború rombolásai után kikopott épületdíszeket, és visszakerült az angyalos címer a Krisztina körút felőli oldalra. A ház egyik jelképének számító, egész Budapestre gyönyörű kilátást nyújtó tornyot is felújították – a Pénzmúzeum megnyitásával ez is látogathatóvá válik.
A lépcsőházi korlátoktól a faldíszítésen keresztül a jellegzetes, finom ívű betongerendákig az építészek igyekeztek mindent az eredeti állapotnak megfelelően restaurálni, így a belső terek a múlt század első felének hangulatát árasztják. A Postapalotában helyezték üzembe az ország első körforgó személyfelvonóját, ez most újra működik. A felújítás talán leglátványosabb belső tere a Krisztina körút felől érkezőt fogadja, ez az előcsarnok az aulává változott, üveggel befedett udvarral. Valóban elképesztő látványt nyújt, ahogy természetes fény mellett a belső udvar képét is látni engedi.
Az épület neve egy ideig Buda Palota volt, majd mikor a jegybank pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöksége beköltözött, az irodaházban működő szakmai tevékenységre reflektálva Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti Központ és Pénzmúzeumra változott
A tudatosság fellegvára
Az északi szárnyban alakították ki a legmodernebb technológiai elvárásoknak megfelelő Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpontot. A Magyar Nemzeti Bank olyan intézményt kívánt teremteni, amely a pénzügyi ismeretek, a pénzügyi-gazdasági tudatosság fellegvára lesz. „Ez a cél olyan különleges helyszínt kívánt, amilyen a Postapalota; úgy gondoljuk, az építészeti mondanivalója egybecseng a Pénzmúzeum filozófiájával” – mondja Aros Lilla. Az MNB bankjegy- és érmegyűjteménye Magyarország egyik legnagyobb ilyen jellegű kollekciója, ezért mindenképpen érdemes a nagyközönségnek is bemutatni. A Pénzmúzeummal egyrészt helyet adnak ennek a gyűjteménynek, másrészt a központi bank mandátuma a monetáris politikai tevékenység mellett arra is kiterjed, hogy erősítse a pénzügyi tudatosságot többek közt a fiatalok és a felnőttek körében.
A hangsúly nemcsak a pénzhasználattal kapcsolatos történeti tudáson, hanem a gyakorlati tudnivalókon is van, amelyekről fontos lenne már az iskolában tanulni. A gyerekeknél, fiataloknál pedig minél hamarabb érdemes elkezdeni a pénzügyi jártasság kialakítását, a pénzügyi tudatosságra való nevelést – erre azonban nem jut elég idő és tér az iskolai keretek között. A Pénzmúzeum ezt a hiánypótló szerepet is betölti, hiszen azonkívül, hogy múzeumként bemutatja az említett darabokat, interaktív kiállítótér is, amely digitális eszközökkel – közel százötven kijelzővel, több mint hatvan játékterminállal, majd százhetven kisfilmmel – szolgálja a pénzügyi ismeretterjesztést. „Úgy gondoljuk, hogy játszva és élményalapon tanítva lehet a leginkább elérni a fiatalokat” – jegyzi meg a kiállításszervező. A játék érzelmileg motivál, spontán bevonódásra ösztönöz – nem csak a fiatalok, mindenki azt szereti jobban, amit kipróbálhat, erre pedig itt bőségesen van lehetőség. Az interaktív eszközök az elmélyülést is segítik, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az érdeklődők hasznos és tartós tudásra tegyenek szert a látogatás során.
Nemcsak a bevonásra épülő muzeológiai koncepcióra volt szükség, a kiállítási területnek is különleges szempontoknak kellett megfelelnie. A múzeumi tér kialakításakor igyekeztek optimálisan kihasználni az épület adta lehetőségeket. A műemlékvédelmi előírások miatt nem változtathattak például ott, ahol alacsony a belmagasság, a vizuális elemekkel játszva optikailag mégis tágítani tudták a teret. Az állandó kiállítás nem hagyományos értelemben vett pénztörténeti tárlat, hanem a pénz öt funkciója köré csoportosítva hozták létre. Emellett kialakították az időszakos kiállítások helyszínét is, amelyből a múzeumtérbe is belátás nyílik. A Pénzmúzeum teljes területe ingyenesen látogatható, csupán előregisztrációhoz van kötve, az időszakos kiállítások megtekintéséhez pedig még az sem szükséges.
Pénzügyi kultúra látványosan
Az arany fontos, visszatérő eleme a kiállításnak, különböző formákban és szerepekben találkozhatunk vele. Vékony, aranyszínű fény vezeti végig a látogatót a tárlaton az utat mutatva. A látogatás egy képzeletbeli aranybányából indul, ahol bemutatják a fém középkori magyarországi bányászatát is, abban az időszakban az európai aranykitermelésben a Magyar Királyság az első helyen állt. Ez közösségi tér és interaktív tudásállomás is egyben, amely rengeteg információt nyújt magáról a kiállításról.
Valódi robotok várják a vendégeket, segítik őket a felfedezésben. A látogatók nemcsak megismerhetik az MNB történetét és szerepét, hanem megtekinthetik az intézmény legérdekesebb, legfontosabb tárgyait is, például egy igazi aranyrudat, amelyet a kezükbe vehetnek, megemelhetnek, és megbizonyosodhatnak arról, hogy ez bizony nem olyan könnyű, mint amilyennek a filmek alapján gondolnánk, a művelethez ugyanis mindkét kezünkre szükség van. Rengeteg játékos és interaktív feladat várja a vendégeket, s közben számos kereskedelemmel és pénzüggyel kapcsolatos fogalmat és jelenséget tapasztalhatnak meg a cserekereskedelem nehézségeitől kezdve a bankok életén át az internetes vásárlásig.
A pénzügyi kultúra fogalmait mindannyian nap mint nap halljuk, mégsem tudnánk pontosan elmagyarázni a jelentésüket. Az élményalapú ismeretterjesztés során ezeket is megértik a látogatók, például brókerek bőrébe bújva vagy a monetáris tanács tagjainak döntéshozó szerepében próbálva ki magukat. Megvizsgálhatják mikroszkóppal a bankjegyek valódiságát, és saját arcképes bankjegy tervezésére is lehetőség lesz. Ráadásul a Pénzmúzeumban nemcsak pénzzel és arannyal kapcsolatos dolgokat mutatnak be, teret kapnak a hungarikumok, a találmányok is, hiszen a gazdagságot az anyagi javak mellett a szellemi kincseink is jelentik.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
