A tanfolyamot kifejezetten élvezte, az viszont lehangolta, hogy a gyakorlást egy spirálfüzet volt hivatott segíteni. Ha a YouTube-ot még nem is, a videókazettát és a dvd-t azért már feltalálták. A magyarok mentségére szóljon, hogy más nyelven sem létezett mozgóképes szótár. Bartos Pál ekkor döntötte el, hogy ő majd megalkotja. Bevitte a tanfolyamra a videókameráját, megkérte az oktatót, jelelje el, hogy „ez az oldal nemsokára elkészül”. Az analóg felvételből némi segítséggel készített egy 224 kilobájtos videófájlt, és feltöltötte a frissen regisztrált hallatlan.hu cím mögötti tárhelyre.

Innentől nem volt megállás, folyamatosan rögzítették és töltötték fel a szótár videóanyagát. Elsősorban maguknak. „Nem csaptunk felhajtást, mégis híre ment, sok dicséretet és biztatást kaptunk” – emlékszik vissza. Hasznos segítség a tolmácsoknak is, hogy például tárgyalás előtt fel tudnak készülni. Ma már a hőskorszak bájának tűnik, hogy a régi kamerával készített felvételt netkávézóból töltötte fel, és mindezt saját zsebből fedezte. Látszott, hogy nem lehet olyan terjedelemben és minőségben előállítani a videókat, mint ahogy elvárnák maguktól, így az anyagi háttér biztosítására Bartos Pál 2005-ben létrehozta a Hallatlan Alapítványt, amely aztán a közhasznú minősítést is megszerezte, így jogosult lett az szja felajánlott egy százalékára.

A jogszabályi változásoknak és az egyre érdekesebbé, hatékonyabbá váló képzésnek köszönhetően mind többen érdeklődnek a jelnyelv iránt. A Hallatlannak volt tizenöt éves diákja, és tanult ott nyugdíjas könyvtáros is. „Sok esetben óriási segítség, ha valaki közvetlenül tud kommunikálni a hallássérültekkel. Képzeljük csak el, mennyivel kellemesebb, ha nincs ott egy harmadik ember, aki az orvos és a hallássérült páciens között fordít például a beteg fekélyeiről.”

A jelnyelvet használók valahol világpolgárok, hiszen bizonyos kifejezések maguktól értetődnek – mondja az alapítvány vezetője. Előfordult, hogy svéd és magyar siketek viszonylag röviddel a találkozás után már arról beszélgettek, hogy mikor vezetik be Magyarországon az eurót. De tévedés volna azt feltételezni, hogy ez globális nyelv, sőt a fejlődését nem is csak a helyben beszélt nyelv határozta meg, például az amerikai és brit siketek nem is nyelvrokonok. Mint Bartos Pál rámutat, egy jelnyelv alakulására főleg a földrajzi elhelyezkedés és a környezeti kultúra hat, ideértve a domináns vallást is. Sőt a korábbi szigetszerű működés miatt Magyarországon is van hét dialógus, például a Budapesten és a Vácon tanult emberek jelnyelve közt megfigyelhető több mint tízszázaléknyi eltérés.

Az utóbbi másfél évtizedben rengeteget lépett előre a jelnyelv: ma már a diplomához szükséges nyelvvizsgát is le lehet tenni belőle. Ebben óriási szerepe van a mozgóképes szótárat, majd később applikációkat kiadó alapítványnak. A célközönség pedig világszerte nő, és nemcsak az egyre gyakoribb halláskárosodás miatt, hanem azért is, mert a maszkok megjelenése a mindennapjainkban a szájról olvasó hallássérülteket is megfosztotta a megértés képességétől.