Energia
Már diákként tanulunk az energiáról, életünk során mégis újra és újra próbáljuk megfejteni a titkát.
Menü
X, Y, Z, alfa… Mi áll a népszerű generációs elméletek címkézése mögött?
Rendkívüli módon felgyorsult a világ. Az emberek próbálják megérteni a körülöttük zajló változásokat, és magát a változást próbálják leírni a generációkkal. A generációs határok mindig nagy átalakulásokhoz köthetők: az X-é a piacgazdaság, az Y-é a közösségi média és az okostelefon megjelenése, a Z-é a digitális világ elterjedése volt, az alfák pedig – szüleik, az Y-ok és a fiatalabb X-ek révén – születésüktől, sőt az ultrahangfotók révén már az előtt jelen vannak a közösségi médiában. Van egy új, K (korona-) generáció, a 2020 után születettek. Ahogy haladunk előre az időben, egyre rövidebb idő után jelenik meg egy új nemzedék.
Nemes Orsolya Generációkutató, a Generációs mítoszok – Hogyan készüljünk fel a jövő kihívásaira? című könyv szerzője. A Milestone Solutions Labben a generációk vizsgálata mellett prezentációs trénerként dolgozik
A valóságban mennyire helytálló ez a címkézés?
Semennyire. A jelenségnek három oka van. Sokkal tovább élünk, sokkal több változást látunk, és már nem életbizosítás a hagyományőrzés, mint akár százötven évvel ezelőtt. Korábban az emberek zárt közösségekben éltek, olyan szabályok szerint, amelyeket jól ismertek. Évszázadokig követték ugyanazokat a mintákat, és semmi nem rengette meg a világukat, mert akár tíz-húsz generáció kellett ahhoz, hogy egy változás végbe menjen. Régen az információ föntről lefelé terjedt, az idősek ismerték az élet csínját-bínját, tudták, hogy kell vetni, aratni, gyereket nevelni, mozogni a társadalomban. A változások hatására azonban ez is átalakult, már nem kizárólagosan az idősek a tudás forrásai, sok esetben egy fiatal is az lehet.
Az idősebbek viszont sokszor nincsenek túl jó véleménnyel a fiatalokról…
A fiatalokon való sopánkodás több ezer éves jelenség. Egyfajta – akár tudattalan – státuszféltés, másrészt pedig a vesztébe rohanó világ régi toposz az emberiség életében. Az ipari forradalom óta – amióta szemmel láthatóvá vált a fejlődés – az emberek minden korszakban azt gondolták a saját társadalmukról, hogy olyan radikális változások mennek végbe, amilyenektől megindul a morális hanyatlás is. Pedig valójában az alapértékek – a család, az összefogás, egymás segítésének, támogatásának fontossága – évezredek óta nem változtak. Az változik, hogy mit takarnak ezek az értékek.
Ön szerint a generációkat nem a múlt, hanem a jövő alapján érdemes kutatnunk.
Az elméletem azon alapszik, hogy minden generáció nagyon sok pici csoportra bontható élethelyzet alapján öt faktor szerint: családi állapot, lakhatás, tudás és tapasztalat, anyagiak és fogyasztási szokás szerint. Ehhez jön még hozzá az értékrend. Ezek alapján a nagy válsághelyzetek – például a koronavírus-járvány – teljesen másképp hatnak az azonos korú emberekre is.
Újabb és újabb válsághelyzetekkel kell megküzdenünk. Hogyan működhetnek együtt a generációk egy élhető jövőért?
Ne a különbözőségekre, az „én meg ők”-re összpontosítsunk, hanem arra, hogy „mi”, és hogy „mi mit tudunk együtt csinálni”. Olyan kihívásokkal szembesülünk, amilyeneket nem lehet megosztva megválaszolni. A közös cél, hogy milyen világot szeretnénk a gyerekeinkre, unokáinkra hagyni, és az egymás iránti empátia segíthet. Mert a kihívások mindenkire hatnak, el kellene fogadnunk, hogy együtt vagyunk itt, a földön, és ezekkel a helyzetekkel együtt kell kezdenünk valamit.
Már diákként tanulunk az energiáról, életünk során mégis újra és újra próbáljuk megfejteni a titkát.
Mi a krízis? Személyes csőd, kudarc, ellehetetlenülés vagy pedig ajándék, ami az újjászületés reményét hordja magában? Varga Kapisztránt kérdeztük.
Tableten mesét néző-hallgató óvodások, okostelefonon olvasó kisiskolások – Pölcz Ádám nyelvésszel az alfa generáció nyelvhasználati szokásairól beszélgettünk.
Milyen tulajdonságok jellemzik az alfa generációt, és milyen készségekre lesz szükségük a boldoguláshoz? Dr. Aczél Petrával, a jövőkészségek kutatójával beszélgettünk.
Nényei Pál író tárcája arról, hogy segít-e a generációs címkézés önmagunk és a világ valódi megismerésében.
Horváth Boldizsár Farm2fork vállalkozása a magyar termelőket köti össze az éttermi és lakossági megrendelőkkel, olyan értékek mentén mint a farm-to-table, a hazai, szezonális, jó alapanyagok választása, valamint a méltányos kereskedelem.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
