Terítéken Veszprém – egy nyári fogás, környékbéli alapanyagokból
Egy tányér, ami megmutatja Veszprém és a régió ízeinek a gazdagságát. Schaffhauser Sámuel receptje.
Menü
Szöveg: Dénes Eszter
Fotó: Földházi Árpád
A számtalan program mellett a tucatnyi megújult épület is üzeni az arra járónak: Veszprém komolyan veszi az Európa kulturális fővárosa szerepet.
Szent Mihály-főszékesegyház
A Veszprémi Érsekség főtemplomának építését Boldog Gizella királyné kezdte el a 11. században. A gótikus, barokk, majd a földrengést követő neoromán és neogótikus, 19. század eleji átépítések jelentősen hatottak az épület architektúrájára. A gazdagon díszített enteriőrben jelentős változást eredményezett, hogy az 1970-es évek végén az eredeti, Szirmai Antal által készített díszítőfestést a teljes felületen, sajnos szakemberek bevonása nélkül, vitatható minőségben átfestették. A jelenlegi átalakítást és felújítást elsősorban a rossz műszaki állapot indokolta, ezzel párhuzamosan azonban a liturgikus tér egységes szemléletű belsőépítészeti megújítására is sor került, amivel Czigány Tamás Ybl-díjas építész irodáját bízták meg. Sok vitát kiváltó koncepciójuk középpontjában az ősi bazilikák rendszerét követő térforma erőt sugárzó atmoszférájának hangsúlyozása áll. Ezt segíti az új, letisztult vonalvezetésű bútorzat és liturgikus tárgyak mellett a padló és a falak egységes, visszafogott felületképzése. Ez utóbbi védőréteg lehetőséget ad egy későbbi rekonstrukciós festésre. A századelőn Waltherr Gida által tervezett neogótikus üvegablakok a második világháborúban megsérültek, ezeket az ötvenes években Árkayné Sztehlo Lili alkotásaival pótolták. Az egységes stílusú megújítás során a Waltherr-féle üvegarchitektúrához igazodó új ablakok készültek, a restaurált Sztehlo-féle alkotásokat pedig új liturgikus és múzeumi terekben helyezik el.
Gizella-kápolna
Az érseki palota és a nagypréposti ház között bújik meg a vári épületegyüttes egyik legrégebbi eleme, a valaha kétszintes, kora gótikus, az évszázadok alatt többször átépített Gizella-kápolna, mely a feltételezések szerint püspöki vagy királyi magánkápolnaként funkcionált. Bizánci stílusú freskói és boltozati zárókövei nagy jelentőséggel bírnak. A több ütemben megvalósuló felújítás a műemléki értékmegőrzés mellett a kétszintes épület korábbinál hangsúlyosabb kiemelését helyezte előtérbe. A földszinti kápolnatér elegáns, rézlemez betétes terrazzo padlóburkolatot kapott. A kápolna szentélyében helyezték el az eddig a főszékesegyházban őrzött Boldog Gizella-ereklyét. A tervezés során fontos megoldandó feladat volt a felső kápolnából fennmaradt elemeket befoglaló emeleti tér kialakítása. A megvalósult kortárs kiegészítés semleges környezetet teremt a megmaradt díszes középkori falpillérek, boltozatindítások, homlokívek látványának. Az új, elegáns homlokzat méltó keretet ad e jelentős emlékünknek.
Ruttner-ház
A Jókai utcában álló épület több generáción át a Ruttner kereskedőcsalád tulajdona volt. Ruttner János vaskereskedő néhány évtized alatt jelentős vagyonra tett szert. Gazdasági sikerét annak köszönhette, hogy szinte valamennyi építkezésnél közreműködött beszállítóként. Családjának ezt a vár alatti házat vásárolta meg, az addig földszintes épületet az 1850-es években bővítette. Az emeleten a család lakott, a földszintet pedig a vas- és fűszerkereskedés foglalta el. Az évtizedek alatt leromlott állapotú műemlék épület a közelmúltban diákszállóként, kávézóként és a börtönmúzeum fogadóközpontjaként született újjá Madarasi-Papp Rita tervei szerint. Több helyiségében is értékes díszítőfestéseket tártak fel a restaurátorok.
Laczkó Dezső Múzeum
A századfordulón megalapított veszprémi Múzeumegylet a magyar építészettörténet kivételes alkotóját, Medgyaszay Istvánt bízta meg a múzeumépület tervezésével. Az 1925-ben átadott intézmény első igazgatójává Laczkó Dezső geológust és piarista tanárt, a híres kavicsfogú álteknős maradványainak megtalálóját választották. A kétemeletes épület a magyaros szecesszió és a korai modern átmenetét mutatja. A műemlék épületnek megújult többek között a jellegzetes homlokzata, és a belső terek komplex renováláson és akadálymentesítésen estek át. Az új, kisebb alaprajzi módosításokkal is érintett kiállítóterek megfelelnek a kor műtárgyvédelmi követelményeinek. A hőszigetelés és a gépészeti rendszerek fenntarthatóbbá teszik a rangos intézmény működtetését.
Érseki palota
Finom részleteivel, belső gazdagságával az érseki palota a legértékesebb barokk építészeti emlékeink közé sorolható. Egyházi funkciója évszázadok óta változatlan, így megőrizhette eredeti karakterét. 1765 és 1776 közötti megépítése után Koller Ignác püspök rangjához méltó, reprezentatív épületben lakhatott. A tervek elkészítésével korának egyik legjelesebb hazai építészét, az Eszterházy Károly által is alkalmazott Fellner Jakabot bízta meg. Az M Építész Iroda által jegyzett mostani felújítás során a fő feladat a történeti terek barokk kori atmoszférát megidéző rekonstrukciója volt. Ahol nem volt teljes bizonyosság a barokk kori állapotról, teret kaptak a hiteles módon fennmaradt klasszicista vagy historikus stílusjegyek. Ezek hiányában, illetve a szükséges kiegészítések esetében a kortárs építészet nyelve teremt kapcsolatot a történeti részletek és korok között. Az épület fő – lakó- és reprezentációs – funkciója nem változott, de a palota időszakosan megnyílik a látogatók előtt, amihez új kiszolgálótereket kellett kialakítani.
ActiCity
A belvárosban csaknem két évtizeden át állt üresen az 1904-ben árvaházként megnyitott, majd a Heim Pál-gyermekkórháznak otthont adó épületegyüttes. A felújítását követően most ActiCity néven kulturális és szabadidőközpontként nyílt meg a közönség előtt, edzési és fellépési lehetőséget nyújtva a város tánc- és mozgásművészeti csoportjainak, alkotóközösségeinek. A Hangvillát is jegyző Anthony Gall Ybl-díjas építész tervei szerint megvalósuló felújítás során multifunkcionális termeket alakítottak ki, és biztosították az épületszárnyak közötti akadálymentes átközlekedést. A főépület kávézót is magába foglaló bejárati szárnnyal bővült. Az egykori mosoda falmászó edzőtérré és tágas táncházteremmé alakult. A kert- és tájépítészeti elemekkel is kiegészített ActiCity életre kelti a kulturális negyed intézményei felé nyíló rekreációs zöld zónát, mely fokozatosan aktív részévé válhat a belváros életének.
Egy tányér, ami megmutatja Veszprém és a régió ízeinek a gazdagságát. Schaffhauser Sámuel receptje.
A számtalan program mellett a tucatnyi megújult épület is üzeni az arra járónak: Veszprém komolyan veszi az Európa kulturális fővárosa szerepet.
A városlakókat faggattuk arról, milyen számukra egy tökéletes nyáresti program Veszprémben.
Évezredeket érintő csalinkázás Veszprém szűk utcáin Muszatics Péter író, filmtörténész, fesztiválkurátor vezetésével.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
