Barabás Miklós rajzán a kor tizennégy cigányokhoz kötődő képi toposza azonosítható: ló, szekér, sátor, üst, kovácsolás, mezítláb, fejfedő nélkül, mezítelen gyerek, tenyérjóslás, kártyából jóslás, földön ülés, rongyos nemesi viselet, pipázó nő, erotikus momentum. Barabás a magyar festészet méltán elismert klasszikusa, és a formai megoldások is mesterre vallanak, a képi információ azonban nem annyira a kor cigányairól, mint a kor cigányokról alkotott képéről ad hírt.
A középen álló, hangsúlyos alak mindjárt négy képi toposz hordozója: a rongyos nemesi viseleté, a fedetlen főé, a mezítlábasságé és az üstté. A nemesi viselet, különösen a veres nadrág, amely a parasztok számára a korban elfogadhatatlan volt, rongyosan hordva egyszerre jelenti a társadalmon kívüliség szabadságát és szegénységét. A fedetlen fő hasonló értelmű. Egészen az utóbbi fél évszázadig felnőtt ember lehetőleg nem mutatkozott fedetlen fővel, a férfiak nyilvános helyen kalapot, a közrendű nők kendőt, az úrinők kalapot hordtak. Hogy ez milyen erős tradíció, azt jól mutatja, hogy a fegyveres testületek ma is ragaszkodnak hozzá. A mezítlábassággal kissé más a helyzet, a 19. században jó időben a parasztok is jártak mezítláb, de megörökíteni így nem szívesen hagyták magukat. Az üst a cigány fémművességnek önmagában is erős szimbóluma.
A főalaktól jobbra az asszony kártyával a kezében tenyérből jósol, ami valóságos toposzhalmozás, ráadásul indokolatlan, hiszen a kettő egyszerre nem használatos. Az asszony mellett a mezítelen kisgyerek máig élő cigány képi toposz, ami mögött az az évezredes cigány felfogás rejlik, hogy miközben a felnőtt nemi szerv tisztátalan, tehát takarandó, a gyereké mentes a tisztátalanságtól, tehát nem kell eltakarni.
A parasztlány mögött fölsejlik egy ló, ami a cigányság vizuális önképének máig élő eleme. Látható a képen egy szekér is, ami olyannyira eleven képi toposz, hogy az úgynevezett cigány zászlón ma is ott a küllős szekérkerék, az örök vándolás szimbóluma. A sátor nem is szorul magyarázatra, annyira egyértelmű. A kép előterében fémművesek dolgoznak, földön ülve, fedetlen fővel, mezítláb, ez a jelenet teljes értékű cigányszimbólum.