Terítéken Veszprém – egy nyári fogás, környékbéli alapanyagokból
Egy tányér, ami megmutatja Veszprém és a régió ízeinek a gazdagságát. Schaffhauser Sámuel receptje.
Menü
Szöveg: Meszleny Zita
Fotó: Földházi Árpád
A története? A talaja? Az elhelyezkedése? Az épített öröksége? A lakói? Vajon mi határozza meg egy város karakterét? Márkusné Vörös Hajnalkával, Veszprém levéltárosával és helytörténészével beszélgettünk.
Mélyen rejlő örökség
Veszprém dimbes-dombos utcácskái helyén 230 millió éve a Tethys-óceán hullámzott. A víz élővilágának titkait az üledékes talaj őrzi. A mélyben rejlő titkok egy részét már sikerült felszínre hozni. Laczkó Dezső piarista paptanár és geológus 1899-ben a Jeruzsálem-hegyi kőfejtőben találta meg az ország egyik leghíresebb ősleletét. A kavicsfogú álteknős maradványai először innen kerültek elő, világhírnevet szerezve nemcsak a megtalálójának, de a városnak is. Nemhiába lett Veszprém egyik jelképe a hüllő. Noha az élőlény eredeti mivoltában nem lehetett túl bizalomgerjesztő, barátságosabb verziójával a város több pontján is találkozhatunk. „A szobrok és festmények célja, hogy a helyiek tudatosítsák, milyen örökség birtokában vannak, és büszkék legyenek rá” – mondja a helytörténész.
Kolostorok és kertek
A város története a Vár-hegyen és a Séd völgyében kezdődött. A veszprémvölgyi bizánci rítusú apácakolostor az ország egyik legkorábbi szerzetesi intézménye, a település legrégebbi épülete, adománylevele értékes nyelvemlék. A hagyomány úgy tartja, hogy az itt élő apácák hímezték Gizella királyné segítségével azt a miseruhát, amely később a magyar királyok koronázási palástja lett. A legenda szerint ettől nem messze, a székesegyház altemplomában, a Szent György-kápolnában tett szüzességi fogadalmat Imre herceg, száz évvel később pedig a Séd partjára emelt Margit-kápolnában, a domonkos apácák oltalmában nevelkedett Szent Margit, mielőtt a Nyulak szigetére költöztették volna. „A Kolostorok és kertek nevű sétaútvonal csodálatos emléket állít a bizánci hagyományoknak és a pezsgő szerzetesi életnek, amely nemcsak Veszprémet, hanem az egész környéket jellemezte – köti össze a múltat és a jelent Hajnalka. – A legjelentősebb magyar karthauzi monostor Városlőd közelében működött. Somlóvásárhelyen premontrei nővérek éltek. A pálosok Nagyvázsonyban, a bencések Tihanyban és Bakonybélben őrizték a hitet, éltették a klasszikus műveltséget és növelték a régió fényét.”
A királynék városa
A veszprémi püspökség és a székesegyház alapítása Szent István király nevéhez fűződik. A hagyomány szerint Gizella királyné jegyajándékként kapta a várost férjétől. Innen eredeztethető, hogy a mindenkori veszprémi püspököt illette meg a királyné megkoronázásának joga. A város tehát évszázadokig kitüntetett helyet foglalt el a hitvesek szívében, amit nem mulasztottak el értékes ajándékokkal is kifejezni. „Azt se felejtsük el, hogy a veszprémi kolostorok falai között sok rangos család szépreményű leánya nevelkedett, míg férjhez nem adták őket. Ha azonban az eltervezett mesés jövő rémtörténetbe fordult, például meghalt a férj, és a feleség hatalmi villongások kereszttüzében találta magát, menekülnie kellett, vagy épp elkergették, nemegyszer az apácáknál kapott menedéket. Valószínűleg sok lánynak a biztonságot is jelentette a királynék városaként számontartott Veszprém” – magyarázza a név eredetét a levéltáros.
Hét dombra épült?
Noha Veszprémben járva-kelve az ember úgy érzi, folyamatosan felkapaszkodik dombokra vagy lebaktat róluk, akár Budapest, akár Pápa, akár Tapolca felől közelíti meg a várost, azon kapja magát, hogy ereszkedik az út. „Ez abból adódik, hogy itt valójában nem dombok, hanem víz és szél vájta völgyek vannak. Ennek ellenére tartja magát az a hagyomány, hogy Veszprém hét dombra – a Vár-hegyre, a Benedek-hegyre, a Jeruzsálem-hegyre, a Cser-hátra, a Temető-hegyre, a Gulya-dombra és a Kálvária-dombra – épült.” Minden városrésznek megvan a saját eredettörténete. A Vár-heggyel épp szemben magasodik például a Jeruzsálem-hegy. Akár gondolhatnánk, hogy a név a zsidó kereskedőktől származik, de nem így van. Betelepítése a reformációhoz köthető. A török idők után a várba visszatérő püspök nem nézte jó szemmel a protestánsok jelenlétét, ezért kiűzte őket a város szívéből. A református családok a közeli dombra költöztek ki, és a béke reményében a mennyei Jeruzsálemre utalva keresztelték el új lakóhelyüket. „Ahány domb, annyi karakter. Mindet érdemes bejárni, már csak azért is, mert Veszprémben annyi a kikerülendő hegy, a szűk vagy épp zsákutca, hogy nem is érdemes autóval útra kelni. De az biztos, hogy annyi panorámás telek sincs máshol, mint nálunk” – ecseteli Hajnalka.
Többszívű Veszprém
Más városokkal ellentétben Veszprémnek nincs egyértelmű központja. Kétségtelen, hogy az egyik legfontosabb centrum a Vár-hegy. Az államalapítás után a jól védhető magaslaton az állami és az egyházi hatalom is koncentrálódott. A mohácsi vész után mint végvár fontos védelmi szerepet töltött be, de a Rákóczi-szabadságharc leverését követően, rettegve egy újabb ellenállástól, felrobbantották az erődítményt. A csapás azonban nemcsak valaminek a végét, de egy új fejezet kezdetét is jelentette. A várat a veszprémi püspökök építtették újjá barokk stílusban, és az egyházi reprezentáció színterévé tették.
A Veszprém központja címért jogosan száll versenybe az Óváros tér is. A Kisalföld, a Bakony és a Balaton közelsége miatt a település fontos kereskedelmi központ volt. A gabona, fa, vad, gyapjú, bor és gyümölcs cseréjét heti vásárokon bonyolították le. A térre vezető kis lépcsősorokon érkező tömegeket a szecessziós házakban működő kocsmák, fogadók, kuplerájok, szabóműhelyek marasztalták. A forgatag a helyi zsidóság elhurcolásával, a közlekedés és a kereskedelem változásával, valamint az üzletek plázába költöztetésével elcsitult. A hely elvesztette funkcióját. A város ezért az utóbbi években az Európa kulturális fővárosa program segítségével számos vendéglátóhely nyitását támogatta itt. Az a cél, hogy a kissé kihalt teret újra felfedezzék maguknak a lakók, ismét életre keljen, pulzáljon.
A város másik kereskedelmi központja a mai Kossuth Lajos utca és Szent Imre tér környékét elfoglaló nagyvásártér volt. Veszprémnek ez a része a szocialista nagyravágyás martaléka lett.
Hajnalka szerint „a városszerkezet változatossága, a jól elkülönülő egyházi, közigazgatási, kereskedelmi és kulturális központ is igazolja, hogy mennyire sokoldalú és izgalmas város Veszprém. Cholnoky Jenő földrajztudós, író mondta róla, hogy nagyon jó a helyzeti energiája. Ezt érdemes minél jobban kihasználni”.
A kultúra a múlt és a jövő
Püspökség ide, kereskedelem oda, Veszprém sosem volt túl népes város. 1945-ben még csak huszonötezren lakták, a hetvenes években azonban már több mint duplaannyian, hatvanezren. A jelentős növekedés részben a nagy hatalmú Pap János ténykedésének tudható be. Az MSZMP megyei párttitkára ipari központtá akarta tenni Veszprémet. E szándék hatalmas pusztítással és építkezésekkel járt. Az itt alapított vegyipari egyetemen és a mellette létrehozott kutatóintézetekben magas színvonalú szakmai munka folyt, amely az üzemeket is vonzotta, a tanulás és a munkalehetőség pedig idecsábította a fiatal szakértelmiséget. „A nehézségek és traumák ellenére pozitívum volt, hogy friss légkör járta át a várost – magyarázza a helytörténész. – A beköltözők közül még sokan élnek, az akkori lendület máig érezteti hatását. A vegyipar ma már nem húzóágazat Veszprémben, és a kereskedelem jelentősége is megkopott. Keresi a helyét a város, ez egyértelmű. Közel van Budapest, Bécs, Győr, a Balaton, a táj pedig gyönyörű, az elhelyezkedése mellett ráadásul évezredes hagyománya is arra predesztinálja, hogy kulturális fővárosként és gasztronómiai központként megtalálhassa. Mindene megvan ehhez.”
Egy tányér, ami megmutatja Veszprém és a régió ízeinek a gazdagságát. Schaffhauser Sámuel receptje.
A számtalan program mellett a tucatnyi megújult épület is üzeni az arra járónak: Veszprém komolyan veszi az Európa kulturális fővárosa szerepet.
A városlakókat faggattuk arról, milyen számukra egy tökéletes nyáresti program Veszprémben.
Évezredeket érintő csalinkázás Veszprém szűk utcáin Muszatics Péter író, filmtörténész, fesztiválkurátor vezetésével.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
