Barabási Albert László gimnazistaként még szobrásznak készült, ám sorsa más irányt vett. A nemzetközi hírű fizikus a hálózatokkutatására és vizualizációjára tette fel szakmai életét, ezzel visszakanyarodva a művészethez.
Rendhagyó tárlat nyílt tavaly októberben a budapesti Ludwig Múzeumban BarabásiLab: Rejtett mintázatok – A hálózati gondolkodás nyelve címmel, és látva a koncepció időszerűségét, a műalkotásoknak beillő adatszobrokkal és infografikákkal sokat fogunk még találkozni a jövőben. A kiállítóhelyiségekbe lépve rögtön mintha a 2001: Űrodüsszeia vagy a Solaris utópisztikusan steril díszletei között találnánk magunkat. Csakhogy a filmklasszikusok látványvilága díszlettervezőik fantáziáját dicséri, a Barabási Albert László vezette, bostoni székhelyű nemzetközi kutatócsoport vizuális képletei viszont átfogó hálózati kutatások során létrejött egzakt tényeket tükröznek. A Barabási Lab immár huszonöt éve a természet, a társadalom, a nyelv és a kultúra többnyire láthatatlan összefüggéseit kutatja, eredményeit az említett adatszobrokon és infografikákon ismerhetjük meg.
Elsőre talán furcsának hat, vajon mit keres egy kortárs múzeum falain mindez, de nincs új a nap alatt. Már a minószi kultúra és az ókori Egyiptom művészei is az alkotásaikba építve mutatták fel a legfontosabb tudományos törekvéseket, az európai reneszánsz pedig számos kódolt vagy egészen nyilvánvaló üzeneten keresztül hirdette az építészetben, szobrokon, festményeken az aktuális tudományos fejlemények vizuális képleteit. Johann Wolfgang von Goethe vagy Johannes Itten látványos színelméleti vizualizációi (színkörök) ugyancsak megállják a helyüket a világ kiállítótereiben.
A technika sokáig a két dimenzió szorításába kényszerítette a kutatót. 2017-től azonban a 3D-s nyomtatás lehetővé tette a hálózatok pontosabb ábrázolását. Ezzel a technikával készült a fenti,
Az íz hálózata című munka is
Egy fontos különbség mégis akad. A régi mesterek a kutatások eredményeit integrálták az alkotásba, a Barabási Lab tevékenységének iránya viszont fordított: a kutatócsoport művészi hajlammal megáldott vezetője segítségével lép a vizuális művészetek határterületére. Sikerük egyik titka, hogy a különféle tudományterületekről érkező hálózatkutatók munkáit képzőművészekkel és dizájnerekkel ismertetik meg, akik az eredményeket látványos kétdimenziós ábrákon, valamint plasztikákon keresztül teszik a laikusok számára is érthetővé úgy, hogy közben az emberiséget ősidők óta foglalkoztató klasszikus képélmény sem marad el. A kiállításon például a faltól a mennyezetig érő, gigantikus színes ábrák és egy adatszobor láttatja és értelmezi az ízhálózatok közötti összefüggéseket. E hálózatok arra mutatnak rá, hogy az ember mely ízek variációit részesíti előnyben és melyeket kevésbé, például milyen fiziológiai különbségeket, vagy épp ellenkezőleg, milyen kapcsolódási pontokat találunk a nyugati és a távol-keleti konyhák között – mindezt a látványos, befogadást segítő ábrák teszik könnyen értelmezhetővé.
Az emberi betegségek hálózata című 3D-s ábra azt mutatja meg, hogy a látszólag egymástól független orvosi felfedezések mit árulnak el a betegségek közötti kapcsolatokról, azok genetikai alapjainak összefüggéseiről
A fenti vizualizáció az egyik legnevesebb össztudományos magazin, a Nature 150. születésnapja alkalmából készült. A címlapon szereplő kép a lapban megjelent cikkeket és azok kereszthivatkozási hálózatát ábrázolja
A Barabási Lab több mint egy évtizede foglalkozik a kórokozók terjedésének természetével és modellezésével is, tavaly, a koronavírus-világjárvány kitörésekor hálózati modelljei és hőtérképre emlékeztető vizuális ábrái nagy segítségére voltak a virológusoknak a covid-19 terjedésének modellezésében. Ehhez kapcsolódóan hálózati modelleken keresztül már azt is kutatták, hogy az emberek mozgása, a napi rutin átalakulása hogyan hat a társadalomra a megváltozott és lényegesen korlátozott élethelyzetekben. Sőt, a terjedés szempontjából a vírusokhoz hasonló, új társadalmi jelenséget is vizsgálnak egy ideje: az álhírek világát, ennek a társadalomra gyakorolt mechanizmusait ugyancsak érdekes és látványos ábrákon mutatják meg.
A Barabási Albert László emberi mobilitási mintákról szóló kutatásához megjelent vizualizáció egy nagyváros lakóinak kollektív mozgását ábrázolja
Az Egy egér agyának 3D-s térképe című mű egy rágcsáló teljes agyi kapcsolódásainak hálózatát mutatja be. Ennek feltérképezése a közelmúltig lehetetlen volt
Az adatvizualizáció izgalmas példája a nemzetközi és a magyar képzőművészeti háló feltérképezése is: a múzeumok, galériák, kurátorok és alkotóművészek releváns sorrendjét és kapcsolati hálóikat egzakt adatok – például kiállítások és publikációk száma – alapján vitték fel térképszerű ábrákra. Emellett a betegségek genetikai összefüggéseitől a természeti katasztrófák és terrortámadások személyes kezelésén át egészen egy hálózatrajzoló robot működéséig számos hálózati struktúrával és azok képi megjelenítésével foglalkoznak. Kutatásaik társadalomjobbító szándéka nem kérdéses, azt pedig, hogy a látványos vizualizációs módszerekkel mi is a szándéka Barabási Albert Lászlónak, egy interjúban így fogalmazta meg: „Szeretném visszaadni a művészetnek mindazt, amit kölcsönvettem tőle.”
Bár a pandémia miatt csak néhány hétig volt látogatható a Barabási Lab tárlat, a májusig meghosszabbított kiállítási idő reményt adhat arra is, hogy az említett példákon túl még számos izgalmas hálózati kutatás vizuális képletét megismerhetjük a Ludwig Múzeum kiállítótereiben.
Az ábra az egyik legrangosabb fizikai szakfolyóirat, a Nature Physics tízévnyi cikkét ábrázolja a megjelenés dátuma szerint az óramutató járásával megegyező sorrendben. A betűméret, a szín és a középponttól való távolság a publikációk hatását, a nagy zöld sorok a legjelentősebb tudományos felfedezéseket jelzik
A Magyar művészeti hálózat című ábra a művészek sikerességét alakító láthatatlan kapcsolatokat mutatja be
„Mintha a 2001: Űrodüsszeia vagy
a Solaris utópisztikusan steril díszletei között találnánk magunkat”
A fenti vizualizáció az amerikai művészeti intézmények irányításáról szól, azt bizonyítva, hogy néhány befolyásos személy – középpont – kontrollálja a művészeti szférát
Az emberi mobilitás mintázatairól szóló munka a kutató egyik legnagyobb megütközést kiváltó műve volt. Az átlag közönség ekkor szembesült azzal, milyen pontos információkat gyűjtenek a telefonok a felhasználók tartózkodási helyéről. Az adatok alapján úgy tűnik, az emberi mozgás rendkívül kiszámítható, ezt mutatja be a fenti ábra is
Hasonló tartalmak
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.