Keresés
Close this search box.

Miseruha a sírból

Szöveg: Szentei Anna

fotó: Rák Rezső, mti fotóbank

A jáki Szent György-templom román kori építészetünk egyik legszebb példája, teljes körű rekonstrukciója a tervek szerint egy év múlva fejeződhet be. Az épületegyüttes feltárása során egy több mint ötszáz éves kazula is előkerült.

A jáki templomdombon jelenleg régészeti feltárás folyik, azt követően pedig az épület helyreállításán és restaurálásán dolgoznak majd a szakemberek. A templom főhajójában is gőzerővel folyik a munka. A tekintélyes méretű régészeti árkokban, gödrökben az épület mélyét kutatják, innen, a főhajó egyik sírjából került elő az elmúlt évek egyik legérdekesebb régészeti lelete, a több mint ötszáz éves, díszes miseruha, vagyis kazula, amelyet érdekes módon a világiak által használt temetkezési hely rejtett. „Ásatás során földsírból előkerülő miseruhákról nem igazán tudunk, az ilyen leletek szerencsés esetben kriptákból kerülnek elő, vagy egyházi gyűjtemények kincstáraiban maradnak fenn. Igazán unikális tehát a Jákon előkerült kazula. Valószínűleg az egyik apáté lehetett. Egyelőre talány, hogy az apátot miért e díszes ruhában tették a sírba, hiszen ez egyáltalán nem volt szokás a középkorban. Kérdés az is, miért nem a szentélybe temették, amire egyházi méltóságként joga lett volna” – mondja Pap Ildikó Katalin régész, az ásatás vezetője.

A kazulát egyelőre a templomban őrzik, egy asztalon terítették ki; a szakember lassan lefejti a ráhelyezett papír- és anyagrétegeket, így feltárul előttünk az igen szakadozott állapotban lévő öltözet, amely még így, elrongyolódva is őrzi formáját, szabását, kivehető rajta a fej- és a vállrész kialakítása. Az öltözet hátára keresztet hímeztek, rajta püspökszentek ábrázolásai. Ebben az időszakban a papok a híveknek háttal miséztek, a díszes mintázatnak így az öltözet hátoldalára kellett kerülnie. Az egyik díszítménysor alján kulcs rajzolódik ki, ami arra utal, Szent Péter alakja is díszíthette a miseruhát. Az egykor vörös, gránátalmamintás bársonyanyagot gazdagon átszőtték aranyszálakkal, ennek köszönhetően a szövet konzerválódott a sír mélyén, a selyembélés és az öltözetre varrt franciakapcsok is megmaradtak.

„A kazula a 15. század utolsó
negyedében készülhetett”

„Semsey Réka művészettörténész vizsgálta meg a kazulát, szerinte a 15. század utolsó negyedében készíthették. Ez persze nem jelenti szükség­szerűen azt, hogy ekkor került a sírba. Annyit biztosan tudni, hogy a sírt a kora újkori temetkezésekkor bolygatták, ekkor vehették le a halottról az öltözetet, mikor azonban felismerték, hogy egyházi személyé, összegöngyölve visszahelyezték a sírba, majd betemették” – magyarázza Pap Ildikó Katalin, hogyan lehetséges, hogy az öltözetet nem a halott testén, hanem a sír egyik sarkában találták meg. „Valószínűleg albában – fehér miseingben – temették el az apátot, erre került a kazula. A testből csupán a lábszárcsont feküdt eredeti helyzetében, amelyen látható volt a már elenyészett fehér liturgikus öltözet szegélye.”

„A jáki templom a 13. század elején épült a Ják nemzetség bencés monostoraként, ekkortájt kaphatta a Szent György titulust, a nem messze tőle, a templomdombra épített Szent Jakab-kápolna volt a település plébániatemploma. A 16. század közepe után a monostor elnéptelenedett, épületének köveit a helyiek széthordták, a Szent György-templom pedig a falu plébániatemplomává vált” – meséli Sarkadi Márton építész, a jáki templom megújítására irányuló projekt vezetője.

A korábbi és jelenlegi feltárásokon a Szent György-templom építése előtti időkből is találtak nyomokat, sőt beigazolódott, hogy az épület helyén állt már korábban egy kisebb, Árpád-kori templom. A déli mellékhajóban számos olyan temetkezést találtak, amely a mai épületnél kisebb alapterületű templomhoz rendeződött. „A templomdombon a kétezres évek elején zárult a Valter Ilona és P. Hajmási Erika által végzett, közel húsz évig tartó feltárás, amely során több mint kilencszáz temetkezést dokumentáltak a Szent György-templomtól északra, délre és nyugatra. A legkorábbi a 10. századból való. Az egykori temető sírjai közül többet a ma álló Szent György-templom falai vágtak el, eszerint léteznie kellett egy korábbi templomnak, ennek falsarkait fel is tártuk a főhajóban” – meséli Pap Ildikó Katalin.

A Szent György-templom alapítója Ják nembeli Márton, a környék gazdag földbirtokosa volt. Sírjára – Entz Géza művészettörténész kutatásainak sugallatára – a déli toronyaljban találtak rá, három kőlap alatt. A régész elmondja: „Ják nembeli Mártont az oklevelek csak Magnusként, azaz nagyként emlegetik. Nem kizárólag tettei nyomán kapta a ragadványnevet, hanem azért, mert a családban ő volt az öregebbik Márton. Akkor alakíthatták ki a végső nyughelyét, mikor a templom alapjait építették.” A sírban nyugvó kilétét a déli torony falára festett jelenetek is igazolják: a 13. század közepén készült freskók siratóasszonyokat ábrázolnak, felettük mennyei jelenet, két angyal lepelben lelket emel az ég felé. A családfő sírja felett sorakozó méltóságok alighanem a Ják nemzetség tagjai. Öreg Mártonnak már a megjelenése is tekintélyt parancsoló volt, hiszen termetre kimagasodott kortársai közül: sírjának belmérete 185 centiméter.

A templom egyik legrégibb freskója a 13. század derekáról származik, és Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja – a katonaszent tisztelete illett is a nagy hatalmú családfő harcias karakteréhez. A Szent György-kultusz a kora középkorban terjedt el. A templom építésének ideje egybeesett a keresztes háborúkkal, valószínű, hogy Márton elkísérte II. Andrást a Szentföldre, és onnan hozta haza a harcos szent tiszteletét. A földbirtokos erős akarata, a családi reprezentáció szándéka a templomépítési terveiben is megnyilvánult. A jáki templom két tornya közötti, a család számára fenntartott karzatot különösen gazdag díszítéssel alakították ki: trónushoz hasonlatos ülőfülkék sorozata, a tornyok első emeletének a karzattérrel való kapcsolata, a déli toronyban emelt családi sírkápolna együttese egyedi. Mindez nem volt épp szokványos egy középkori apátsági templomban, ahol sokkal inkább az apát és a szerzetesek szava volt a döntő, mint a világi hatalmasoké.

Hasonló tartalmak

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.
  • _fbp

A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _ga_M1TCWC2EWM

Összes tiltása
Összes engedélyezése

KRoNIKA.HU Hírlevél

Légy részese a történetnek!