Menü
Alámondásos horror-, B kategóriás thrillerfilmek és szocreál – többek között ezekből formálódott a Futaki Attila által papírra vitt világ. Játszódjanak bárhol az általa megrajzolt sztorik, noiros látványvilágában ott lappang a közép-európai életérzés.
Futaki Attila legnagyobb sikerét a Disney felkérésére készített Percy Jackson-képregényekkel aratta, amelyek a mitologikus és meseszerű atmoszférát viszonylag realista ábrázolásmóddal ötvözik – eladási példányszámuk milliósra tehető. Egyéb munkáit sokkal inkább a közép-európai hangulat jellemzi, és a perifériák figurái lakják be, hiszen Futaki abból tudott meríteni, amivel találkozott, amit mindennap látott. Meghatározó élmény volt számára, amikor gimnáziumi évei után Budapesten egy nonstop boltban vállalt éjjeli műszakot. Ott találkozott többek között prostituáltakkal, előfordult, hogy az emeleten akartak félrevonulni a kuncsaftjaikkal, és az alvilág alakjai is gyakran betértek, vagy az üzlet előtt „alapoztak” – a kisboltot egyébként egyszer ki is rabolták. Ezek az élmények sűrűn visszaköszönnek az éjszakai életet megjelenítő képregényeiben.
Az utóbbi években más témákkal is foglalkozott, így a magyar történelemmel: a Puskás-képregényben, a Budapest angyala című alkotásban megmutatta, hogy a stílusa képes életre kelteni a szocializmus időszakának legsötétebb pillanatait is. Ennek a korszaknak a mocska az, ami a műben vérvörösen tűnik ki a visszafogottabb árnyalatok közül. Olyan történelmi korszakot akart megjeleníteni, amely nemigen szokott a magyar popkultúrában helyet kapni. Kifejezetten érdekli emellett a nyolcvanas évektől a kora kilencvenes évekig tartó időszak is. Politikai értelemben mindenképpen turbulens időszakról van szó, de vizuálisan mi lehet olyan megragadó a korszakból? – merül fel a kérdés. Futaki szerint még ha a jellegzetes autók, a Trabantok, a Ladák és a Daciák műszakilag nem voltak is túlzottan megbízhatók, látványuk sajátos hangulattal töltötte meg az utcákat. A nosztalgikus érzést pedig csak fokozhatják a Julius Meinl-plakátok és az Edda-poszterek. A kapitalizmus betörésével a szervezett bűnözés is erőre kapott az országban, Budapest akkori világa tökéletesen megfelel a noir kritériumainak, s a susogós melegítők megfoghatóan hozzák a közép-európai életérzést.
MOVIE GHOSTS (ÉDITIONS BAMBOO)
Stephen Desberg │ Futaki Attila
Last dawn
Jérémie Guez │ Futaki Attila
„Olyan ez, mint amikor meghallgatsz egy Depeche Mode-lemezt, a kiábrándultság árad belőle, ezért is lehetett ilyen népszerű az együttes Magyarországon” – véli. A zene világából egyébként a Pink Floyd The Wall című lemeze ihlette meg, az Another Brick in the Wall című szám videóklipjét is látta, brutalitása megragadta képzelőerejét. A lemezt a békéscsabai könyvtárban tudta meghallgatni, beült egy fotelbe, a könyvtáros pedig feltette neki a bakelitet, így jutott el hozzá a Nyugat a Viharsarokban – emlékszik vissza. A megyei könyvtárban fellelhető filmek között fedezte fel Hitchcock műveit, valamint a Coen fivérek Fargo című alkotását is, amely bár más zsáner, ugyancsak beszippantotta. A filmes hatások terén fontos még említeni a ma már igencsak nevetségesnek ható narrátoros filmeket is. „Abban az időben apám hozott haza hangalámondásos horrorokat, fogalmam sincs, hogy jutott hozzájuk. A hangalámondás miatt még ijesztőbbnek éreztem őket. Az angolul Absurd (magyarul A pokol szülötte – a szerk.) című olasz filmre emlékszem leginkább, amelyet később meg akartam vásárolni, és hosszú keresés után Bécsben, egy underground dvd-boltban találtam meg” – meséli. Erős impulzust jelentett még Dario Argento Sóhajok című munkája, amelyben a vörös és a kék szürreális, fojtogató hatása ihlette meg. Lucio Fulci horrorrendező, Ridley Scott, Roman Polanski és Michael Mann kultikus művei sem hagyták érintetlenül a rajzait.
Visszatérve a szocializmus és a rendszerváltozás időszakához, a szocreál városok látványa is termékenyítően hat munkáira. „Ránézésre a panelek nem tűnnek érdekesnek, de a lakótelepek tömbszerűsége és ritmusa – kicsit előrébb jön az egyik, a háttérben magasodik a másik – a rajzoló szempontjából igenis megragadó: mértani pontossággal megrajzolva, a szürke szárazsággal együtt vizuálisan meg lehet fogalmazni úgy, hogy izgalmas legyen” – fejti ki. Ugyancsak fontos elemei a kor ábrázolásának a trópusi naplementés tapéták és a koloniálbútorok: ezeket látva bárki azonosítani tudja a helyet és az időt. Futaki úgy gondolja, ezzel a sorsfordító időszakkal gyávaság nem foglalkozni csak azért, mert még élnek olyanok, akik sértésként fognák fel.
Budapest angyala
Tallai Gábor │ Futaki Attila
Severed
Scott Snyder & Scott Tuft │ Futaki Attila
A képregények mellett könyvborítót is tervezett már, s újságoknak is többször készített illusztrációkat. E területen az első nagyobb szabású munkáját a The New York Times felkérésére készítette. A lap képszerkesztője tudta, hogy valamilyen képregényjellegű illusztrációt szeretne, de mivel nem ismerte ezt a világot, elment egy képregényboltba, és megkérdezte, hogy mi az, ami vizuálisan hatásos lehetne. Így adták a kezébe Futaki Attila Severed című, akkortájt megjelent művét, ami nagyon megtetszett neki. Ha a The New York Timesnak illusztrál valaki, azt más újságok szerkesztői is figyelemmel kísérik, így sorra estek be az ajánlatok a The Atlantictől, a GQ-tól és a Frankfurter Allgemeine Zeitungtól. Általában nagy volumenű cikkeket kell illusztrálnia, amelyeken a szerzők akár hónapokig is dolgoznak. A The New York Timesnak készített első anyaga saját ötlete nyomán egy miniképregény volt, amely a lap grafikai történetében egyedülállónak számító módon mozgó, háromdimenziós hatást keltő formában jelent meg.
Futaki Attila jelenleg két noirsztorin dolgozik. Az egyik New Orleansben játszódik, s Jérémie Guez, egy mostanság egyre felkapottabb szerző írja, aki sorra nyeri a díjakat könyveivel. Az ötvenes évek hollywoodi hangulatát megidéző másik művet Stephen Desberg forgatókönyvíróval készíti, aki a tíz leghíresebb franciaországi képregényíró között van, és rendkívül ismert sorozatokat készített már.
Last dawn
Jérémie Guez │ Futaki Attila
Borítóillusztráció
Orbán Balázs A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című könyvéhez
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
