Bábuk huszadik százada – Anna Margit életmű-kiállításáról
A magyar festészet különutas alkotója volt Anna Margit, akinek művészi evolúciója szorosan összefonódott megrázó élményekben bővelkedő személyes sorsának alakulásával.
Menü
Viszonylag kevés szó esik a hazai psytrance-, goa- vagy acidzenét játszó szcénáról, hiszen sokak fejében egyből valamiféle durva, hallucinogén drogokon flesselő újhippi társaság jelenik meg, ha ilyesmiről hall. Pedig mint minden műfajban, e téren is remek előadóink vannak. Az Óperentzia 2005-ben alakult, nevét a magyar népmesei hagyományban gyakran előforduló világ széle motívumról kapta. Óperencia egy elképzelt ország, az Óperenciás-tenger pedig a határt jelenti az ismert és ismeretlen világ, valóság és fikció között, amit a formáció különböző stílusok határmezsgyéin lebegő hangzásvilága tökéletesen tükröz. Az alaphangzás eleinte a hatvanas évek korai pszichedelikus zenéihez volt hasonlatos, és gyerekkorunk mesezenéivel, jazzes improvizációkkal, némi downtempós beütéssel s az együttes által különösen kedvelt analóg szintis hangzással vegyült.
A formáció két alaptagja Bánházi Gábor és Domokos Tibor. Előbbi a ritmusért és az elektronikus hangzásokért, utóbbi pedig a szintis dallamokért felel. Bemutatkozó anyaguk 2008-ban jelent meg, majd a Budapest Fringe fesztivál megnyerése után olyan zenekarok vendégeként léptek fel, mint a ColorStar vagy a Korai Öröm. 2009-ben az addigi acides-jazzes stílustól elmozdulva One Week címmel egy tisztán elektronikus hangzású albumot adtak ki. 2015-ben pedig egy szibériai archív népdalgyűjtemény ihlette újabb koronggal rukkoltak elő (Trance Ober Enz). A formáció kezdett rátalálni a ma is ismert hangjára: dalai trance-, chill- és dubszínezetet kaptak, ami nagyon izgalmas, a hazai palettán addig szinte ismeretlen zenei miliőt teremtett. Ugyanebben az évben a srácok közös alkotói munkába kezdtek Lajkó Félixszel. A dobszerelés elektronikus alaphangzása a citera népies karakterével kiegészülve fantasztikus végeredményt adott. A közös munka olyan jól sikerült, hogy a 2016-os Ozora fesztivált is ez az alkotói gárda nyitotta meg. Még abban az évben megjelent a banda Far-far away című nagylemeze, amelyen a népzenei körökben jól ismert Csángálló zenekarral, a hazai psyszcénában alkotó Aurafooddal dolgoztak együtt. Nagyjából ekkortól datálható az Óperentzia stílusevolúciójának újabb szakasza: ezúttal az ambient és a psytrance irányába tolódott el, a Far-far away már ízig-vérig psybientlemez volt.
A legújabb, 2020-ban megjelent albumon, amely a Tuatara Psylosophy címet viseli, az előzőkhez hasonlóan sok minden keveredik: a psytrance mellett más pszichedelikus stílusok is feltűnnek, valamint különféle népzenék foszlányai is hangsúlyosan jelennek meg. Az album nyolc számot tartalmaz, a dalok remekül vannak megkomponálva, s nemkülönben remek a lemez felépítése is. Táncolós-taposós trance-ek, elszállós chillek, dallamos downtempók váltják egymást, de akadnak karcosabb, darkosabb hangzású dalok is a korongon. A legmaradandóbb élményt talán az album utolsó dala, a 134 adja, amelyben egy ritka, ám ebben a zenei szcénában egyáltalán nem ismeretlen hangszer, a hang drum varázslatos hangja csendül fel. Talán azért is tud olyan elementáris erővel hatni, mert az ember a végére teljesen átadja a kontrollt a hangoknak, vigyék bárhová. A meditatív, spirálisan kanyargó és kavargó dallamok az album végére magával ragadó zenefolyammá duzzadnak: szó szerint valóság és fikció, ismert és ismeretlen világok között sodródunk.
Óperentzia: Tuatara Psylosophy. Zengőkert Records, 2020
A magyar festészet különutas alkotója volt Anna Margit, akinek művészi evolúciója szorosan összefonódott megrázó élményekben bővelkedő személyes sorsának alakulásával.
Klasszikus magyar és amerikai rajzfilmfigurák jelennek meg a budapesti utcák falaira kiragasztott paste-up graffitiken, amelyeket a máig névtelenségbe burkolózó street art alkotó, 0036mark készít a múlt évtized vége óta.
Kobza Vajk erőlködés nélkül teremt minden képzeletet megragadó saját univerumot, mely semmi máshoz nem hasonlítható. Legújabb albuma, a Csillanás olyan emlékeket, érzéseket, történeteket hív elő, melyekről a zajba fulladó világunkban már egészen elfeledkeztünk.
Húsz évvel ezelőtt jelent meg az Ismerős Acok Egy a hazánk című lemeze, mely azóta is mérföldkőnek tekinthető – szélsőséges gondolatoktól mentesen, ma is érvényes és használható módon buzdít a határokon átívelő hidak építésére. Érdemes újrahallgatni.
A kortárs irodalmi élet nagy adósságot törlesztett azzal, hogy a 2003-as összegyűjtött versek után két évtizeddel Szécsi Margit lírai életművéből ismét kapunk egy válogatást Bicskám és szívem kinyitva címmel.
Bár az író legújabb könyvét olvasva többször is elfoghat minket a kétség, hogy a történetben megtaláljuk-e az igazságot, nyugodjunk meg, meg fogjuk – Vida Gábor ugyanis olyan erős írói talentummal építi a történeteit, hogy a végére minden kerek egésszé válik majd.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
