Luxuskabin vagy saját kilátótorony – sok más mellett e lehetőségek közül is választhat az, aki éppen a Bükk hegység lábánál, közelebbről Noszvajon szeretne elbújni a világ elől. Az Eger melletti település néhány éve országos hírnévre is szert tett: 2017-ben itt készültek el a szállás­helyként működő lombházak első generációs hazai prototípusai. A telektulajdonosok ötletét az Arkt Építész Stúdió vezetői, Fábián Gábor és Fajcsák Dénes álmodták valósággá, a közös projekt olyan sikeres lett, hogy két évre rá felavatták az erdőbe magától értetődő természetességgel simuló épületek második, továbbfejlesztett nemzedékét is. A két típus formavilága merőben eltér, ám a megrendelők és az építők filozófiája mit sem változott: valódi természetközeli élményt kínálni úgy, hogy közben a látogatóknak ne kelljen lemondaniuk a civilizáció vívmányairól se.

„A lombházaknak az utóbbi években nagy divatja lett szerte a világon, különösen a fára épített verzióiknak, így kezdetben a tulajdonosok is ebben gondolkodtak. Mivel volt még egy fontos kérésük, miszerint a végeredménynek szállodai szoba minőségűnek és kényelműnek kell lennie, mérlegelve az adottságokat és a lehetőségeinket, a fára való építést elvetettük. Így született meg a kabinok ötlete, amelyek fák által szorosan körülölelt apró tisztásokon, karcsú lábakon állnak. Az élmény, hogy szinte fent van az ember a lombok közt, ezáltal megmaradt” – magyarázza Fábián Gábor, az Arkt egyik alapítója.

Persze ha valaki most a romantikus regények fagerendás erdei házikóit képzelné maga elé, nagyot tévedne. A fa és üveg kombinációjából felépült egységek leginkább a skandináv letisztultságot idézik. Az építészeknek nemcsak e stílus eleganciát, időtlenséget sugalló üzenete volt fontos, hanem az is, hogy a környezeti terhelés minél kisebb legyen. Ez vitte őket a fa mint fő alapanyag használata felé is – bár ez egy erdőben talán adja magát –, és arra is gondot fordítottak, hogy ha majd a jövőben már nem lesz szükség a szálláshelyekre, szinte teljesen visszaállítható legyen az eredeti állapot. A nagy terhek miatt talajcsavarok helyett beton pontalapok készültek, cserébe viszont az első fázisban egy fát sem kellett kivágni, és a másodikban is csak egyetlen, beteg példány esett áldozatul.

„Az első lombházak egy év alatt behozták az árukat, így jött a következő kérés, hogy alkossunk két új, az eredetiek világához illeszkedő, azzal egységes, mégis karakteresen más épületet. Korábban tulajdonképpen »csak« lábakon álló szállodai luxusszobákat terveztünk, másodszorra a megnövekedett költségvetés és bizalom révén nagyobb teret kaptunk. Ennek eredménye a két kilátótorony a minden irányban nyitott üvegfelülettel, összeolvasztva a kint és bent élményét: a vendég egyszerre lehet mindkettőben, akár a faházból néz ki, akár az erdőből néz be. A tér­élményt szokatlan módon függőlegesen megnyújtottuk, mintha egy lépcsőház lenne, amelynek a pihenőin helyeztük el a különféle funkciókat, a lobbit, az infraszaunát, a teakonyhát, a háló- és fürdőszobát és a spirál legtetején a csúcspontot a jacuzzival” – mondja Fábián Gábor.

Szerinte a siker titka többek közt ebben a túlzott felszereltségben rejlik. Külföldön népszerűek a teljesen puritán lombházak, amelyekben sem tévé, sem wifi, sőt a többségükben tisztálkodási lehetőség sincs, kizárólag a természet közelsége a lényeg, a magyar közönség, egyelőre úgy tűnik, ennél több kényelemre vágyik.