Keresés
Close this search box.

A farsang lényege az átlényegülés

Szöveg: Weisz Teodóra
Fotó: Hölvényi Kristóf

„Mesét mondani átváltoztató varázslat. A hétköznapból ünnep, a profánból szakrális, a pedagógusból vagy szülőből mesemondó lesz, a szoba vagy tanterem mesekuckóvá válik, a reggel estébe fordul, a gyáva megbátorodik, a gyenge megerősödik, a kicsi megnő, a mesehallgatóból hős lesz” – fogalmaz a könyveit megjelentető kiadó honlapján Bajzáth Mária. A neveléstudományi bölcsészként, majd tanítóként és tanárként is végzett mesepedagógusról azt nehezebb elmondani, milyen korosztálynak és milyen körülmények között nem mondott még mesét. „Meséltem magzatnak, bölcsődésnek és óvodásnak, kisiskolásnak, gimnazistának és egyetemistának, felnőttnek és idős embernek. Meséltem börtönben, hajléktalanszállón, családok átmeneti szállásán, gyermekotthonban, anyaotthonban és kórházban. Meséltem születőnek és haldoklónak, jókedvűnek és boldogtalannak” – sorolja. A népmese, a népdal, a játék felemelő és megtartó erejét sokféle helyzetben megtapasztaló pedagógus a hagyományban őrzött tudás élmény- és örömalapú átadására saját módszertant dolgozott ki Népmesekincstár néven, amelyet oktat is. Képzéseit ország-, sőt világszerte tartja, az így megszerzett tudást szakemberek sokasága építi be pedagógiai gyakorlatába.

Bajzáth Mária neveléstudományi bölcsész, a Népmesekincstár pedagógiai program kidolgozója, tematikus mesegyűjtemények összeállítója. Harminc éve szervez népmese-foglalkozásokat, -táborokat gyerekeknek és felnőtteknek

A farsangi időszak közepette beszélgetünk. Felvetem, hogy nem sok mesét tudok felidézni, amely kifejezetten erről az ünnepkörről szól, de a mesepedagógus emlékeztet, hogy átváltozásról, eszem-iszomról, mulatozásról, nevetésről, táncról, szerelemről, párválasztásról, tehát a farsang lényegéről számos mesét őriz a hagyomány. Az önfeledt jókedv ideje ez, de azon túl miért izgalmas ez az ünnep? „Ilyenkor néhány óráig felszabadultan játszunk, mert más bőrébe bújhatunk. A maszk mögé rejtőzve teljesen mások lehetünk, mint a valóságban. Azt játszhatjuk, hogy elvarázsolódtunk. A gyerekek gyakran a hangjukat és a mozgásukat is megváltoztatják, sőt a személyiségük is átalakul erre az időre. A csendes, visszafogott gyerek bátor, magabiztos hőssé változik koronával a fején és karddal a kezében, királyfinak öltözve” – foglalja össze tapasztalatait magyarázatként.

A régmúltban a farsang nagy szabadságfokkal megélt felnőttmulatság volt, amelyhez a néphagyományban számos szokás kötődik. Ma már inkább csak az óvodákban, iskolákban tartják meg. A mesepedagógus úgy véli, ez az ünnep valóban az intézményes nevelés keretei közé való, kiváló alkalmat adhat a gyerekeknek az átlényegülés át- és megélésére. „Maszk és jelmez mögé bújva a gyerek megmutathatja a személyiségének azt az oldalát, amelyet egyébként nem tud vagy nem mer.” Közösségépítő és -megtartó erején túl ezért is jó gyakorlat, hogy a farsang sok intézményben heteken át tartó program, hiszen rengeteg személyiségfejlesztő pedagógiai lehetőséget rejt.

A legtöbb népmese segítségével átélhető, hogy bárkivé és bármivé válhatunk. Ha a farsangra gondolunk, a népmesék ihlette legnépszerűbb átváltozások a gyerekek között a királylány és a királyfi, a boszorkány és a tündér – ők jelennek meg leggyakrabban a jelmezek között. „Azonban a 21. század popkultúrája, a szuperhősök, az animációs filmek szereplői sokkal népszerűbbek, mint a népmesék hősei. Ezt nem látom problémának, felkészült mesepedagógus vagy mesefoglalkozás-vezető jól tud erre építeni” – vélekedik Mária.

Maszkot nem csak a farsang idején hordunk, minden életszerepünket nevezhetjük egy-egy álarcnak. A gyerekek vajon érzékelik ezt? Mi segítheti őket, hogy mögéjük tudjanak nézni? – kérdezem egy kevés aggodalommal, de a mesepedagógus megnyugtat: „A valóságban gyakran kényszerítjük magunkat maszk mögé. De a cél az, hogy fel merjük vállalni magunkat, hogy önazonossá váljunk. A népmesék segítenek látni a láthatatlant, minden mesehős példát és utat mutat, hogyan válhatunk azzá, akinek születtünk, aki valójában lehetnénk.”

Hasonló tartalmak

Energia

Már diákként tanulunk az energiáról, életünk során mégis újra és újra próbáljuk megfejteni a titkát.

Hogyan növekedhetünk a krízisben?

Mi a krízis? Személyes csőd, kudarc, ellehetetlenülés vagy pedig ajándék, ami az újjászületés reményét hordja magában? Varga Kapisztránt kérdeztük.

Hogyan hat a virtuális tér a gyerekekre?

Tableten mesét néző-hallgató óvodások, okostelefonon olvasó kisiskolások – Pölcz Ádám nyelvésszel az alfa generáció nyelvhasználati szokásairól beszélgettünk.

Mi változunk, vagy a világ?

Nényei Pál író tárcája arról, hogy segít-e a generációs címkézés önmagunk és a világ valódi megismerésében.

Termőföldtől terítékig

Horváth Boldizsár Farm2fork vállalkozása a magyar termelőket köti össze az éttermi és lakossági megrendelőkkel, olyan értékek mentén mint a farm-to-table, a hazai, szezonális, jó alapanyagok választása, valamint a méltányos kereskedelem.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.
  • _fbp

A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _ga_M1TCWC2EWM

Összes tiltása
Összes engedélyezése

KRoNIKA.HU Hírlevél

Légy részese a történetnek!