Energia
Már diákként tanulunk az energiáról, életünk során mégis újra és újra próbáljuk megfejteni a titkát.
Menü
Cimbalomművészként és szövegíróként hogy látja a hagyomány szerepét a köztudatban? Annak tükrében is érvényes a kérdés, hogy a Tárkány Művek megújult, sajátos hangzása és a népzenéhez való kötődése azonban a régi.
Nagyon ellentmondásosnak és kissé terheltnek, mivel hagyomány és identitás értelemszerűen összefügg egymással, a kérdéskör pedig globális szinten problémás. Úgy gondolom, ha érteni vélnénk a hagyományt, jóval szerényebben, alázatosabban közelítenénk meg. A népdalok, a mesék, a mitológiák évezredekre visszamenően olyan mély bölcsességeket rejtenek, amelyeket már nem szükséges megfejtenünk, csupán megfelelően alkalmaznunk. Hagyomány az, amit kapunk és továbbadunk, de néha el is kell hagynunk bizonyos dolgokat belőle. Jelenleg két, egyaránt téves felfogás érvényesül a köztudatban: az egyik úgy, ahogy van, elvetné a fogalmat, hiszen avítt, ósdi, meg amúgy is hagyjuk má’. A másik véglet szerint a hagyományra csak szent és tiszta forrásként tekinthetünk, változtatni rajta tilos, a legnagyobb alázattal követni viszont kötelező. E két oldal közös nevezője pedig az a bizonyos kisebbségi komplexus, amely magyarságunk történelmében különösen jól visszakövethető. Persze nem vagyunk egyedül, a világon szinte mindenki azért küzd, hogy a fősodorral szemben fenn tudja tartani a maga kis helyi identitását.
Tárkány-Kovács Bálint Junior Prima díjas népzenész, cimbalomművész, dalszerző, a Tárkány Művek zenekar alapítója. Az együttes táncházmozgalom inspirálta hangzásvilága kiegészül, sőt összefonódik különféle balkáni hatásokkal, illetve a jazz, a blues, olykor a popzene elemeivel
Mi kell ahhoz, hogy megmaradjunk az egyetemessel szemben?
Évtizedek óta foglalkoztat a kérdés! Mi, magyarok inkább belegyökereztünk a kelet–nyugati megosztottságba ahelyett, hogy élnénk a pozíciónkból adódó versenyelőnyünkkel, nevezetesen, hogy van folklórunk, amire tudományt építhetünk. Nem is olyan régen, száz évvel ezelőtt a magyar népzenekutatás elképesztően úttörőnek számított. Ugorjunk még ötvenet, és eljutunk a táncházmozgalomhoz, amelyhez fogható művészeti irányzatról nincs tudomásom. Vannak viszont folyton előtörő kérdéseim: ha mindezeket mintaként követik Amerikától Japánon át Ausztráliáig, akkor nálunk miért egyfajta rezervátum a népi kultúra? Miért nem tudnak nemzetközi színvonalú zenészeink a – valójában nem létező – varázslatos Nyugat versenytársává válni? Hibáztathatnánk a mindenkori kultúrpolitikát, de a válasz talán magunkban keresendő. Mivel minden szinergikusan működik, adódik egy viszonylag egyszerű képlet ehhez a nehéz feladathoz: elhinni és vinni a tehetségünket a nagyvilágban.
Hogyan képviseli ezt a felfogást a zenéjében és személyesen?
Szokták mondani, hogy zenéről beszélni olyan, mint az építészetről táncolni. Amit mi csinálunk a Tárkány Művekben, az bizony kutatás-fejlesztés és innováció. Véletlenül sem az a célunk, hogy valamit, ami elmúlt, szerethetővé tegyünk, hanem hogy rávilágítsunk: régi és új tulajdonképpen kortársak. Tudom, hogy nálam sokkal nagyobb erők kutyulják a szálakat, én mégis mélyen hiszek az emberi gondolkodás, az érzelmek egyetemességében. Ezért próbálok rendet rakni. A hasonlókat összeillesztem, a különbségeknek, a kontrasztoknak hangsúlyt adok, a hagyományt pedig egyszerűen megélem.
Már diákként tanulunk az energiáról, életünk során mégis újra és újra próbáljuk megfejteni a titkát.
Mi a krízis? Személyes csőd, kudarc, ellehetetlenülés vagy pedig ajándék, ami az újjászületés reményét hordja magában? Varga Kapisztránt kérdeztük.
Tableten mesét néző-hallgató óvodások, okostelefonon olvasó kisiskolások – Pölcz Ádám nyelvésszel az alfa generáció nyelvhasználati szokásairól beszélgettünk.
Milyen tulajdonságok jellemzik az alfa generációt, és milyen készségekre lesz szükségük a boldoguláshoz? Dr. Aczél Petrával, a jövőkészségek kutatójával beszélgettünk.
Nényei Pál író tárcája arról, hogy segít-e a generációs címkézés önmagunk és a világ valódi megismerésében.
Horváth Boldizsár Farm2fork vállalkozása a magyar termelőket köti össze az éttermi és lakossági megrendelőkkel, olyan értékek mentén mint a farm-to-table, a hazai, szezonális, jó alapanyagok választása, valamint a méltányos kereskedelem.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
