„Szemben a Bazilikával most is sok gyermek bámészkodik Liebner bácsi kirakatai előtt: A kíváncsiskodó gyermekek teljesen eltakarják a kirakatot. – Nézd az a vonat milyen csuda »klassz« – kiált fel lelkesen az egyik nebuló.” A Szivárvány hetilap 1947-ben számolt be erről, ugyanabban az évben, amikor az MTI fényképésze lencsevégre kapta a Liebner-féle csodaüzletbe sóvárogva bepillantó gyerekeket. A cikk szerint „a háború, ha mindenben rombolt is, a magyar játékiparnak javára szolgált”: korábban jórészt a német játékipar uralta termékeivel a hazai piacot, a világégés után játékgyárak sora jött létre, amelyek a fakézműipari játékok után már finommechanikai játékszereket is készítettek, Svájcot, Svédországot is ellátva. 1947 karácsonyán a Roglin nevű villanyvasút, a Metaplán építőkészlet, az összerakható hintaló s az alumíniumból készült játékok, villamoskocsik, autók, főzőjátékok voltak Liebnerék üzletének népszerű cikkei.
A kezdetben A Babatündérhez nevet viselő, később szimplán Liebner bácsi játékboltjaként működő üzlettel a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 2009-es kiállítása, illetve a kiállításhoz készült ismertető foglalkozott bővebben. Liebner Zsigmond 1868-ban az épülő Szent István-bazilika közelében nyitotta meg egy kétemeletes házban, amelynek helyén később ötemeletes bérpalotát húztak fel. Az eleinte „szerényen, konzervatív módon vezetett” bolt „szinte korát meghaladó nagyvonalúsággal” berendezett áruházzá, Magyarország legnagyobb játéküzletévé nőtte ki magát Liebner fiai, József és Ödön irányítása alatt, ők egészen az 1949-es államosításig vezették az üzletet. Babafejkészítőként a Liebner-cégnél dolgozott Bíró László, a golyóstoll feltalálója is. Az Uj Élet 1967-es, Liebner Józsefről megemlékező nekrológja ugyancsak a bolt előtt tolongó kölykök képét emeli ki: „Pesti gyerekek számára már az is élmény volt, ha elvitték őket a kirakatok megtekintésére, ha pedig bemehettek a boltba, ott szinte megelevenedve láthatták a meseországot, a tündérvilágot.” Hát még hogy le lehettek nyűgözve azok a vidéki gyerekek, akik a bazilikában tett látogatás után a tér túlsó szögletében megpillantották Liebner bácsi üzletét!
A „norinbergi”, avagy nürnbergi áruk is hangsúlyosak voltak a kínálatban, e megnevezés a jelentős részben a német városból importált drogériai cikkeket, háztartási eszközöket takarta. A játékbolt termékeiről a legendás, karácsony előtt köröztetett, illusztrált árjegyzékekből, illetve a napilapokban megjelentetett hirdetésekből kaphatunk képet. „Igazi örömet csak Liebner-játékkal szerez a szülő gyermekének” – szögezték le az egyikben, a Rádióéletben pedig erősen píárszagú Liebner-keresztrejtvény is megjelent, olyan nehézségű feladványokkal, mint hogy „Ezernyi választékban olcsó áron kaphatók ezek Liebner bácsi játékboltjában” (hét betű – játékok). A harmincas évek második felében a kínálatban megszaporodtak az irredenta jellegű termékek, mint az Erdély visszatért nevű képes lottójáték vagy a Szerezzük vissza Nagymagyarországot! társas. Liebneréktől nem állt messze a társadalmi szerepvállalás: 1930-ban például a kormányzóné segélyfelhívására ezer darab játékajándékot adományoztak szegény gyerekeknek, a háború után pedig már játékos formában „munkaversenyt” hirdettek a gyerekek számára.
Az újdonságokkal szívesen kísérletező játékbolt-tulajdonosok fontos szerepet játszottak a hazai hanglemezgyártás történetében is. 1909-ben a Diadal védjegyet lajstromoztatták beszélőgépekre és hanglemezekre, a Lindström nevű német konszernnel való együttműködés révén forgalmaztak külföldi tánczenéket, a Royal szállóban pedig saját felvételeket is készítettek opera- és operetténekesekkel, így Szamosi Elzával és Környey Bélával.
Erdélyi kopót, ezt a hungarikum kutyafajtát tartani nem a világ legkényelmesebb dolga. De nem csupán szabadidős tevékenységet jelent, sőt elsősorban nem azt. Mint történész szerzőnk írja: a kopótartás igazi lázadás a mai korszellemmel szemben.
A huszadik század második felében gyökeresen átformálódtak a női szerepek Magyarországon: egyszerre érvényesültek az emancipációs törekvések és a „szocialista erkölcs” főszerkesztői cikkekben közvetített normái. Tóth Eszter Zsófia történésszel beszélgettünk.
A szakirodalomban sokszor nyilas seregletként intézték el a hetvenöt éve a bajorországi Altöttingben összeülő emigráns országgyűlést, ez a minősítés azonban nem felel meg a valóságnak – még ha az ideiglenes államfőnek választott kisbarnaki Farkas Ferencnek a háborúban játszott szerepe körül valóban sok a kérdőjel.
Biszkuban még ahhoz sem volt fantázia, ravaszság, ambíció, temperamentum, hogy magasabb posztra képzelje magát, mint ahova helyezték.
Régen nem volt kérdés, ma egyre gyakrabban az, hogy jó-e, helyes-e fogságban élő állatok kertjét fenntartani. Félek, hogy idővel a nemleges válasz győz majd, én viszont meggyőződéssel mondok igent.
A Budapesti Értéktőzsde volt elnöke az első világháború századik évfordulója kapcsán hatalmas vállalkozásba fogott: bejárta és megörökítette a hadszíntereket Ypres-től Csingtaóig, a Falkland-szigetektől Pápua Új-Guineáig, hogy különleges kivitelű könyvben láttassa a harcok valóságát.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
