Energia
Már diákként tanulunk az energiáról, életünk során mégis újra és újra próbáljuk megfejteni a titkát.
Menü
„Százkét éve vannak olyan honfitársaink, akik közigazgatási szempontból más ország fennhatósága alatt élnek, de magyarságukat továbbra is őrzik. Az Összetartozás Háza Trianon-emlékkiállítással a nemzet összetartozását és határokkal szét nem választhatóságát hangsúlyozzuk” – fogalmazza meg az intézmény küldetését vezetője, Bondor-Varga Ildikó. Fontosnak tartják, hogy a kisebb gyermekekhez is közel hozzák a témát, mert úgy látják, hogy még ha egy családnak van is határon túli kötődése, a gyerekek éppen csak tudnak róla, otthon nem beszélnek erről – talán mert még mindig fájdalmas. A fiatalabb korosztályt inkább a tárgyakon keresztül szólítják meg. Az előtérben, a vármegyéket bemutató térképen például mindig megmutatják a gyerekeknek a történelmi és a mai Magyarország határait, ami el is szokta indítani a beszélgetést a tájegységekről, illetve az egykori tengeri kikötőről is. A nagyobb diákok rendszeresen eljönnek a Határtalanul program előtt, így már nem lepődnek meg, hogy a határtól akár több száz kilométerre is magyarul szólnak hozzájuk.
BONDOR-VARGA ILDIKÓ Az Összetartozás Háza intézményvezetője. A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából a csepeli önkormányzat hozta létre az Összetartozás Háza Trianon-emlékkiállítást, üzemeltetője a Csepeli Városkép Kft. Az intézményben múzeumpedagógiai foglalkozásokat, rendhagyó történelemórákat, történelmi témájú beszélgetéseket is tartanak.
A kiállítás időrendben, több szempontból mutatja be Trianon okait és következményeit. Láthatunk eredeti tárgyakat, például a Monarchia második legnagyobb lőszergyáraként is szolgáló Weiss Manfréd-művekben készült fegyvert, illetve a békediktátum után polgári termelésre átálló egységben gyártott tűzhelyt. Különleges reprodukciókat is kiállítottak, például annak a szikratávírónak a másolatát, amely eredetileg Csepel-Szigetcsúcson állt, és amellyel a békekonferencián részt vevőkkel tartották a kapcsolatot. Az enteriőr szintén a sorsfordító tragédia előzményeit és hatásait mutatja be. A ledöntött Kossuth-szobor azt idézi meg, hogy a világháború után a megszállók a lakosság megfélemlítésére többek között szétzúzták a magyar emlékeket. Egy másik terem közepén a harang a kassai Szent Erzsébet-dóm harangjátékának egy részletét játssza. Az elcsatolt területekről sokan az anyaországba menekültek, a békediktátum aláírásának napjára néma tüntetést szerveztek, gyásznap volt, csak a harangok zúgtak.
„A most élők addig nem érezhetik át teljesen, mennyire átszőtte a mindennapokat a revíziós mozgalom, amíg a legkülönbözőbb használati tárgyakon lévő feliratokat nem látták” – mondja az intézményvezető, miközben egy kis törülközőt mutat, amelyre a Magyar hiszekegyet hímezték. Ahogy valaki felébredt, már a reggeli arctörlésnél találkozott a revízió gondolatával. Nem távlati cél volt: teljes politikai és társadalmi konszenzus volt abban, hogy mindazt, amit elvettek, vissza kell szerezni, akárcsak abban, hogy a felnövekvő nemzedékeknek is tudniuk kell, mi történt, és akarniuk kell az igazságtalanság felszámolását. Az iskolákban a tanítás mindennap úgy kezdődött, hogy mint nemzeti imát mondták el a Magyar hiszekegyet, a diákok könyvein, füzetein, ceruzáin szerepelt a szöveg részlete vagy a „Nem, nem, soha!” felirat. A gyerekek a Vágyainknak albumába – a mai matricás albumok elődjébe – gyűjtögették a képeket az elcsatolt településekről, és a Szerezzük vissza Nagy Magyarországot! társasjátékkal játszottak.
Az eredeti kiadású békediktátum reprodukciójába beleolvasva láthatjuk, hogy az ország életét jelentősen szabályozták. „Olyan tragédia volt ez, amelyet csoda, hogy túlélt az ország. Sokan nem érzik ennek a jelentőségét, pedig a trauma a mai napig hatással van ránk gazdaságilag, társadalmilag, politikailag, a legerősebben lelkileg – hangsúlyozza Bondor-Varga Ildikó. – Lehet, hogy ez nem mindenkiben tudatosult, lehet, hogy van, aki szándékosan nyomja el magában, mégis emlékeznünk kell.”
Már diákként tanulunk az energiáról, életünk során mégis újra és újra próbáljuk megfejteni a titkát.
Mi a krízis? Személyes csőd, kudarc, ellehetetlenülés vagy pedig ajándék, ami az újjászületés reményét hordja magában? Varga Kapisztránt kérdeztük.
Tableten mesét néző-hallgató óvodások, okostelefonon olvasó kisiskolások – Pölcz Ádám nyelvésszel az alfa generáció nyelvhasználati szokásairól beszélgettünk.
Milyen tulajdonságok jellemzik az alfa generációt, és milyen készségekre lesz szükségük a boldoguláshoz? Dr. Aczél Petrával, a jövőkészségek kutatójával beszélgettünk.
Nényei Pál író tárcája arról, hogy segít-e a generációs címkézés önmagunk és a világ valódi megismerésében.
Horváth Boldizsár Farm2fork vállalkozása a magyar termelőket köti össze az éttermi és lakossági megrendelőkkel, olyan értékek mentén mint a farm-to-table, a hazai, szezonális, jó alapanyagok választása, valamint a méltányos kereskedelem.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
