Keresés
Close this search box.

5 kérdés, 5 válasz a busójárásról

Szöveg: Meszleny Zita
Fotó: Máth Kristóf

Noha a busójárás 2012 óta hungarikum, ami akkor és ott Mohácson történik, annyira kívül esik a hétköznapok valóságán, hogy abban, akinek szerepel a bakancslistáján, hogy egyszer élőben lássa a menetet, jogosan vetődhetnek fel kérdések. Ezeket igyekszünk megválaszolni.

Egyáltalán miért csinálják?

Jöhet hóvihar, eső vagy világjárvány, farsangkor a busók ott vannak Mohács utcáin. Ez biztos. Abban azonban nagy a bizonytalanság, hogy tulajdonképpen miért is. A hagyomány eredete igencsak homályos. Noha történelmi alapja ingatag, tartja magát az elképzelés, hogy a népszokás a török időkig nyúlik vissza. Eszerint az itteni sokácok a rabiga elől a Mohácsi-sziget lápos-mocsaras részein húzták meg magukat, majd mikor megelégelték a rejtőzködést, rémisztő maszkokat faragtak maguknak, kapát, kaszát, kolompot ragadtak, és a Dunán átkelve riasztották el a megszállókat Mohácsról. A dunai átkelés ma is fontos eleme a busó­járásnak. De ennek eredete valószínűleg csupán annyi, hogy a szigeten élő sokácok, akik bizonyára a Balkánról hozták a télűző, tavaszköszöntő, termékenységvarázsló szokást, nem mindennapi látványt nyújtottak, amikor jelmezben érkeztek meg a parasztság által egész télen várt ünnepre; a szokás pedig máig megmaradt.

Honnan ismerem fel az igazi busókat?

Bár manapság egyedibbnél egyedibb busóval találkozhat az, aki részt vesz a farsangi forgatagban, a hagyományos busóviseletnek nagyon is konkrét alkotóelemei vannak. Az igazi busó gyapjúból kötött, színes, hímzett sokác harisnyát vagy sárközi eredetű bütykös harisnyát húz a lábára, a talpát nyelv nélküli bocskor védi. Bő szárú, alul csipkével díszített lenvászon nadrágot vesz, és szalmával tömi ki – ez kölcsönzi a rémisztő szerzetek egyedi járását. Hátára a hímzett ködmönt szőrével kifordítva teríti, majd övvel fogja össze, amelyre kolompot akaszt. A vállán paprikafüzért vagy tarisznyát vet át, a kezébe pedig kereplőt, buzogányt, bikacsököt, vasvillát fog. A jelmez legfontosabb kelléke a szarvval ellátott és változatos módon megmunkált maszk. Bár nem a legkényelmesebb viselet, és az apró lyukakon át a térlátás is meglehetősen korlátozott, viselői a pillanatot, mikor az arcukra húzzák, valódi átváltozásként, azaz pokládeként élik meg.

Mikor menjek?

Mióta a busójárást az idegenforgalom növelésének szolgálatába állították, a kíváncsi látogatók a nagyböjt kezdetét megelőző farsangi hét bármelyik napján érkeznek Mohácsra, biztosak lehetnek benne, hogy sem maszkos alakokból, sem programokból nem lesz hiány. A hagyományos busójárás azonban csupán három napból állt. Csütörtökön, kisfarsangkor a gyerekeké volt a főszerep, vasárnap, a fő napon a település szinte minden lakója beöltözött. A barátok egymásnál házaltak, jókívánságokkal árasztották el ismerőseiket, de a maszk lehetőséget teremtett arra is, hogy akinek oka volt rá, büntetlenül revansot vegyen haragosán. Megesett például, hogy egy felbőszült busó leakasztotta ellenlábasa vaskapuját, majd társaival a Duna habjai közé engedte. Olyan esetet is őriz a mohácsi emlékezet, hogy valaki éjjel szétszerelte a szomszédja szekerét, hogy aztán reggel a jármű a tetőn összerakva fogadja a tulajdonost. Az intenzív nap után hétfőn a vendégeskedésé volt a főszerep. A falubeliek jelmezüket levetve idézték fel a vasárnap történteket, és tervezgették a másnapot. Húshagyó kedden ugyanis újra előkerültek a maszkok és népviseletek, hogy viselői méltó módon temessék el a farsangot és űzzék el a telet. Éjféltől – a böjti időszak kezdetétől – pedig már egyenesen szégyen volt jelmezt viselni. Akit a mohácsiak álarcban vagy ittasan találtak, ha úgy adódott, helyben is hagyták.

Kikkel fogok találkozni?

A busójáráson a neve ellenére nem csak busók járják a mohácsi utcákat és kergetik a telet. A forgatagban rengeteg sokác lánnyal is találkozhatunk, akik gyönyörű népviseletben, arcukat fekete csipkés álarccal takarva farsangolnak. Aztán ott vannak még a fejüket zsákkal fedő, rongyokba öltözött, rejtélyes jankelék, akik zsákjukat hamuval, tollal vagy fűrészporral tömik meg, s a tartalmával „meg is kínálják” az óvatlan turistákat. Sőt, a nem annyira óvatlanokat is, a busók és a jankelék ugyanis enyhén szólva szemérmetlenek. Ezt jó, ha észben tartják azok, akik a téltől Mohácson terveznek búcsút venni.

Merre induljak?

Minden évben csaknem kétezer busó öltözik be, és hivatalos városi busócsoportokba rendeződve vagy baráti társaságok tagjaiként barangolva forgatják fel Mohács udvarait, házait és tereit. Már csak köztük járni-kelni is intenzív élmény, de a látogatókat több elmaradhatatlan program is várja. Ilyen a vasárnapi busófelvonulás, a busók dunai átkelése, a tél koporsójának vízre bocsátása, a máglyagyújtás a főtéren, a koporsóégetés vagy a tamburazenével kísért esti táncház. Aki pedig besokall a tömegtől vagy a lázálomba illő forgatagtól, a mellékutcákban sétálgatva, udvarokba belesve belepillanthat abba, milyen is a nem a nagyközönségnek, hanem a mohácsiak által a saját szórakoztatásukra szervezett farsangolás, amin keresztül talán a régi idők busójárásainak hangulata is megsuhintja az arra járót.

Hasonló tartalmak

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.
  • _fbp

A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _ga_M1TCWC2EWM

Összes tiltása
Összes engedélyezése

KRoNIKA.HU Hírlevél

Légy részese a történetnek!