A Szociális Testvérek Társaságának tagjai néhány fős közösségeket alkotva élnek. Hogyan jut el az örökfogadalomig a szerzetesnek jelentkező? Mire tesz ígéretet, aki a társaság tagja lesz?
A megpecsételődés a lélekben alakul ki, és ezt követi az egyházi szabályzatokban meghatározott jogi aktus, amikor kimondom, Istenhez tartozom, és ez örökre szól. Az út a fogadalomig lelki lépcsőkön át vezet. Ha bekopog hozzánk egy fiatal, hogy szerzetes szeretne lenni, akkor fél-egy éves kölcsönös ismerkedési időszak kezdődik. Azt keressük közösen, hogy akinek Isten megalkotta, akivé válnia kell, az itt, ebben a közösségben vajon ki tud-e bontakozni. A jelentkezőidő évében már beköltözik, és kipróbálhatja azt, ahogy mi élünk. Utána következik a kétéves noviciátus, ez már az átalakulás, a formálódás szakasza, arra szolgál, hogy távolságot vegyen a külvilágtól, és arra tudjon figyelni, ami képessé teszi őt a szerzetesi életre. Az ember természete szerint nem arra van alkotva, hogy szüzességet, szegénységet, engedelmességet fogadjon, ezt csak úgy tudja megtenni, hogyha a szerzetesjelölt szoros kapcsolatba kerül Istennel.
Tisztázni kell tehát, mi mellett köteleződik el a jelölt, és azt is, pontosan mi az ő útja. Ön hivatásgondozó. Miként lehet a döntéseket segíteni?
Abban segítem a jelölteket, hogy bátran nézzenek szembe azzal, ami bennük van: a vágyakkal, a félelmekkel és a nehézségekkel. Másfelől a hivatásgondozással az istenkapcsolatot erősítjük. Amikor kísérek valakit, mindig arra biztatom, hogy a kapcsolat felé induljon el, ha pedig azt valami megakasztja, és ezzel az ő élete is megakad, segítem, hogy szembesülni tudjon vele. A másik kulcskérdés, amivel foglalkozunk: hol van valaki számára az élet? Ha valaki azért szeretne szerzetes lenni, mert fél valamitől, fél például egy kapcsolattól, akkor ez számára nem lehet út. Lemondásból nincs hivatás. Egy elsőfogadalmas testvér szuper megfogalmazásában: lemondásban nem lehet élni, csak odaadásban.
Kitartani hűséggel a döntés mellett küzdelmes, nem is mindig sikerül.
Ezért is alapvető, hogy kapcsolatból, Isten utáni őszinte vágyból induljon ki a szerzetesi út, mert ahhoz mindig vissza lehet térni. Mint egy házasságnál: ha jól indult az eleje, szerelemből, vágyakozásból, akkor ahhoz, bármilyen nehézség jön is, vissza lehet fordulni. Ahogy haladunk előre az életben, krízisek és nehézségek jönnek, és ez fontos, mert átjutva rajtuk lehetőségünk van mélyíteni a meghozott döntéseinket.
A segítő szakemberek, lelkigondozók munkája alapvetően a személyes találkozásokon alapul. Hogyan folyik a hivatásgondozás a járványhelyzetben?
Azt tapasztalom, hogy a lelkivezetés meg tud valósulni az online térben is. Sőt, van egy nagy előnye: amikor így találkozunk, akkor onnan kapcsolódik be a másik, ahol a legbiztonságosabban érzi magát, emiatt még mélyebb is tud lenni a beszélgetés. Az online világ ajándékának tartom, hogy a beszélgetőtárs azt élheti meg, hogy a szobájába, ahol a mindennapi élete zajlik, be tud lépni az Isten.