Az egyház felsőbb parancsra kiszentelte a templomot, és mintha már semmi nem védené többé, 1810-ben villám sújtotta, majd leégett. A csonka torony mellett ma alaprajz jelzi, merre állt az oltár, hol helyezkedtek el a stallumok, hol gyülekeztek imára a szerzetesek, hogy kitárják szívüket az ég felé.
Főúri lakból munkásszálló
Bár a szelíd szerzetesek magasan felette álltak az e világi történéseknek, nem kerülte el világukat a politika. A donátor családok egyes tagjai részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban, ráadásul Majk 1711-ig annak az Esterházy Antalnak a birtoka volt, aki a száműzetésében is társa volt a fejedelemnek. II. Rákóczi Ferenc sosem járt Majkon, mégis emléket állítottak neki az egyik teremben, mivel bensőséges kapcsolat fűzte őt a rendhez: a franciaországi Grosbois-ban működő néma barátoknál élt évekig, ott írta meg az Emlékiratokat és a Vallomások egy részét, kívánságának megfelelően pedig szívét a franciaországi kolostorban helyezték örök nyugalomra. A fejedelem 1906-os újratemetésén részt vett a Majkon született Esterházy Móric gróf is, aki 1917-ben rövid ideig Magyarország miniszterelnöke volt. Unokája, Esterházy Péter Harmonia cælestis című regényében családja szoros majki kötődésének is emléket állított.
„A birtok másfél évszázadig az Esterházyak uradalmaként működött, a második világháború után kellett távozniuk innen. A remeteséget kórházként, kollégiumként, munkásszállóként is használták, az épületek különösen megszenvedték ezeket az időket. A vadászterem pannóit ellopták, és a környező erdőkben ásták el. A Franz von Pausinger által készített műveket a restaurátorok elképesztő munkája hozta helyre, hatból négy vásznat sikerült megmenteniük az enyészettől” – meséli Ferpász Boglárka, a remeteség létesítményvezető-helyettese az épületegyüttesben tett látogatásunk során.
A Nemzeti kastélyprogram részeként 2012-ben kezdődött el a remeteség felújítása. Az épület korábbi állapotát megörökítő jókora fotókat a foresteria folyosóin állították ki mementóként, jelezve, mi lehet a sorsa a műemléknek, ha gazdátlanul magára marad: nyers tégláig szétdúlt épületromok, málló gerendák, építési törmelékkel teleszórt helyiségek. A változás meghökkentő. A refektórium, azaz a szerzetesi díszebédlő, a konyha, a lakószobák, az asztalosműhely, a könyvtár a kamalduliak életét idézik meg, az Esterházyak világát pedig a 19. századi enteriőr, a vadászterem, az elegáns bútorokkal berendezett lakosztályok, illetve az emeleti „cavezni való szoba” mutatja be. Apropó, kávé: talán különös, de a szerzetesi ingóságok leltárjegyzékére kávéfőző, sőt csokoládéfőző rézedényke is felkerült, talán mert az éberségre ösztönző ital segítségükre lehetett a kései imaórákon.