Mi a különbség közöttük?
Az különbözteti meg őket egymástól, ahogyan a Földről nézve megjelennek. Az üstökös sziklája ugyanis gázokat bocsát ki magából a napsugárzás hatására, ezért látható légkör jön létre körülötte. A technikai feltételek javulásával mind jobban elmosódik közöttük a határ, az a kisbolygó, ami körül légkört tudunk kimutatni, üstökössé avanzsál.
Az üstökösök megfigyelése az emberiség régi szenvedélye.
Valóban, az ókorból is vannak feljegyzések üstökösökről, hiszen amelyik kellőképpen fényes, az szabad szemmel is látható. A kisbolygókhoz viszont távcső kell, 1801-ben fedezték fel elsőként a Cerest, és azóta egyre gyorsuló ütemben gyűjtögetjük őket. Mostanában évi negyven-ötven üstököst fedeznek fel, és negyven-ötvenezer kisbolygót. Az üstökös tehát sokkal ritkább, ezért is tartják azt a hagyományt, hogy a felfedezőről nevezik el.
Immáron az ön nevét is viseli egy üstökös, amelyet januárban észlelt elsőként, s ezzel ön lett a harmadik magyar üstökösfelfedező.
Igen, Kulin György 1942-ben talált egy kométát, Lovas Miklós pedig 1972 és 1986 között öt üstököst fedezett fel.
Hogyan kezdett el érdeklődni a csillagászat iránt?
Korán megfogtak az üstökösök, hirtelen, váratlan megjelenésükkel és azzal, hogy legtöbbjüket csak egyszer láthatjuk, mert a mi életünkben már nem térnek vissza. Gyerekkori álmom volt, hogy egy távcsövön kémlelve megtalálok egy üstököst. Egy ilyen felfedezéshez azonban nagyon sok feltételnek kell teljesülnie, és több ezer óra szisztematikus távcsöves megfigyelés szükséges hozzá a hajnali órákban. Egyetemista éveim alatt, 1998-ban nyílt meg előttem a Piszkéstetői Obszervatórium, ahol már digitális felvételeket készíthettem az égről, ezzel pedig megnőtt az üstökösfelfedezés esélye. Végül idén januárban, huszonnégy év után sikerült beteljesítenem a nagy álmot.
Az elmúlt években több száz kisbolygót is felfedezett…
Úgy tudjuk elkülöníteni őket a csillagoktól, amelyekkel tele van hintve az égbolt, hogy ha több képet készítünk, összevetve őket látjuk, hogy mozognak. Az évek során négy-ötezer mozgó fénypontot találtam a felvételeken, ebből hétszázról már elismerték, hogy én fedeztem fel, és van további ezer, amiről még nem adták meg hivatalosan, hogy ki a felfedező, de jó eséllyel én leszek.
Márciusban egy olyan kisbolygót észlelt, amely aztán a Földbe csapódott.
Az utóbbi időben kimondottan a Földet megközelítő égitestekre utazom. Ez egy külön osztálya a kisbolygóknak, és bár jellemzően elhaladnak a Föld mellett, a március 11-ei be is csapódott, Izlandtól északra elérte a légkörünket.
Ez volt az ötödik olyan égitest, amelyet sikerült felfedezni a becsapódás előtt. Mi a teendő ilyenkor?
Az észleléseim alapján küldték ki a riasztásokat erről az égitestről. Nagy riasztásra nem volt szükség, hiszen rögtön látszott, hogy aprócska, és lakatlan terület fölött fog elégni a légkörben, de arra nagyon jó volt, hogy teszteljük a NASA és az ESA jelzőrendszerét.