A földbe süllyesztett fürdőmedence rejtélye
Utunk a grófnői szalonba vezet, ahova csak azok léphettek be, akiket Krisztina meghívott ebbe a szentélybe. A falakon gyermekeiről, unokáiról készült portrék – többek között a gyermek „Szigmundról”, aki a második világháborúban vadászpilótaként tűnt el. A segítőkészségéről és jóindulatáról is ismert grófnőnek szívügye volt a jótékonykodás, többek között létrehozott egy százezer forintos alapítványt egy gyulai árvaház létesítésére. Könnyen magunk elé képzelhetjük, ahogy hölgytársait a szalonjában oldottabb női csevegés és egy kis sherrykóstolgatás közben jótékonykodásra biztatja. Krisztina életét áthatotta az árvák, az elesettek, a szegények támogatása, és hogy ez nem idealizált kép, mi sem bizonyítja jobban – meséli a létesítményvezető –, mint hogy az egykori cselédek leszármazottai a kastélyt felkeresve számos történetet mesélnek arról, hogyan segítette a grófnő a családokat.
A torony alatti bájos kis olvasó- és varrószobácskába vonulhatott vissza Krisztina, amikor egyedüllétre vágyott. A grófnői fürdőszobában a felújítás során egy földbe sülylyesztett fürdőmedencét fedeztek fel – a kastély falai között 1945-től 2011-ig működő mezőgazdasági szakiskola és technikum idejében erről nemcsak a burkolat miatt nem tudtak, hanem azért sem, mert még egy cserépkályha is állt rajta. Amikor 2019-ben elkezdték lebontani az iskola kályháit, a burkolat kongó hangot adott, így bukkantak
rá alatta a remek állapotban fönnmaradt medencére. A grófnő szobájához közel kaptak helyet a gyermekek, hogy minél több időt tölthessenek édesanyjukkal. Bár nevelők hada vette körül őket, szüleik a korban megszokottnál sokkal intenzívebben voltak jelen az életükben.
Az első magyar magánrepülő-tulajdonos
A déli és az északi szárnyat cselédfolyosó köti össze, amelyen áthaladva a grófi termekhez érünk. Az egykori grófi hálószobában vetítőterem működik, ahol több bejátszás mellett az Egy magyar nábob című filmből a nászajándékba kapott koporsó jelenetét mutatják. A grófi dolgozószobában berendezett kiállítás három témára épül. Az egyik a birtokok irányítása, amit sem Frigyes, sem fia, József nem bízott kizárólagosan az intézőre. A másik az éves nagy vadászatoknak emléket állító trófeagyűjtemény, amely mind az öt nagyvadfajtát – gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó, muflon, őzbak – megjeleníti. A harmadik pedig a technika. Ahogy a grófi házaspár kiaknázott minden elérhető technikai vívmányt, úgy gyermekeik is rajongtak az újdonságokért. A legidősebb fiú, Józsi gróf különösen lelkesedett a leggyorsabb közlekedési eszközökért. A Budapesten, a Gellért-hegy oldalában építtetett villában egy kisebb automobil-flottát tartott fenn saját benzinkúttal, amelybe a fiumei finomítóból maga hozatta a benzint. Ő volt az első magyar magánrepülőgép-tulajdonos az Angliában vásárolt gépével, amelyhez először magánpilótát fogadott, majd maga is megszerezte a pilótajogosítványt, meséli Pap Mária. Az utolsó terem az úgynevezett grófi pipázó, amelynek berendezése érzékletesen idézi meg annak hangulatát, ahogy az urak háborítatlanul pöfékelnek, kártyáznak, cimbalmost hozatva vigadnak. A kastélyt huszonöt hektáros angolpark övezi. Wenckheimék jó kapcsolatot ápoltak a szarvasi arborétum, ismert nevén Pepi-kert alapítójával, Bolza Pepi gróffal. Ő súghatott nekik, hogy mit érdemes telepíteni: kocsányos tölgyet, páfrányfenyőt, mocsárciprust, platánt. A bukszustövek, sőt néhány famatuzsálem is abból az időből származik. Az egyik ilyen ősi tiszafa már a halálán volt, de a kastély újjászületésével csodálatos módon erőre kapott, és kihajtott.