Menü
Szöveg: Ferenczi-Bónis Orsolya
Fotó: Földházi Árpád
„Ha fáradt vagy rosszkedvű vagyok, elég, ha körülnézek, máris erőre kapok” – mutat körbe hathektáros földjén a Biokert Szigetmonostor alapítója, a 2020-ban az év biogazdájának választott Pető Áron. Bár az idei ősz több szempontból sem könnyű időszak, a hatalmas nyílt tér, az életerős, vegyszermentesen gondozott növények látványa, valamint a gazdaság elhivatott vezetőjének szavai lendületet adnak az idelátogatónak is.
Itt született, vagy később talált rá a Szentendrei-szigetre?
Budapest belvárosából származom, a Kertészeti Egyetemet elvégezve a párommal Leányfalura költöztünk, mert olyan kertet kerestünk, ahol vegyszermentesen tudunk gazdálkodni. Már az első év annyi sikerélményt hozott, olyan sokféle zöldségünk lett, hogy fellelkesülve nagyobb földet kerestünk a környéken. Végül 2005-ben Szigetmonostoron sikerült megvennünk egy közel egyhektáros, évek óta nem művelt területet, ami azért volt jó, mert így semmilyen vegyszer sem károsította. Rögtön munkához is láttunk, bár az első évben csak vitte a pénzt a gazdaság. De nem adtuk fel, idővel pedig már meg is tudtunk élni belőle, főleg azután, hogy közösség által támogatott gazdasággá vált.
Ez mit takar?
Ez egy nagyon egyszerű működési mód, a lényege, hogy a megtermelt zöldséget a közösség tagjai kapják meg, és ezért éves tagsági díjat fizetnek. 2009-ben a Tudatos Vásárlók Egyesülete meghívott egy így gazdálkodó, Dél-Franciaországban élő családot, hogy előadást tartson a módszerről, én akkor ismerkedtem meg vele. Mivel az árat egy évre előre kell meghatároznunk, nem tudunk haladni az inflációval. Ez az elmúlt hat-nyolc évben nem okozott nagy gondot, tavaly azonban az összes tartalékunk elolvadt. Az ez évre végzett gazdasági számítások alapján meg kellett emelnünk a díjakat, ami többeknek már soknak bizonyult, pedig sajnos a piaci árak már most meghaladták az emelést.
Hogyan lehet túllendülni egy ilyen helyzeten?
Szerencsére töretlen az igény a vegyszermentes termékekre. Az áremelés miatt lemorzsolódókat rögtön új jelentkezők pótolták, mert sokan vannak, akiknek számít, hogy jó helyről minőségi terméket kapnak, s közben a környezettudatos gazdálkodást és az élőhelyek megőrzését támogatják úgy, hogy előre tudhatják, mennyibe fog kerülni az éves zöldségadagjuk. A mi részünkről szintén megvan az akarat, ezért biztos, hogy túl fogunk lendülni ezeken a nehézségeken is. Most az a kérdés, hogy az energiaválság alatt a gázzal fűtött fóliasátrat, amelyben eddig a korai palántákat nevelgettük, hogyan fogjuk tudni fenntartani vagy helyettesíteni, de erre is biztosan találunk megoldást. A saját palántanevelés továbbra is alapvető, mert így tudjuk garantálni az igazi biominőséget. A magjainkat a magunk keverte földbe vetjük, így az első pillanattól teljes kontroll alatt tudjuk tartani a termelést.
A Biokert Szigetmonostorban a gyümölcsfák között idén egyszer sem kaszáltak, a növényzet így tökéletes élőhelyet nyújt sokféle állatnak, vagyis a biodiverzitás megőrzését segíti. A fecskék és a rovarevő énekesmadarak előszeretettel járnak ide, mert van számukra megfelelő táplálék és búvóhely
Mikor köteleződött el a biogazdálkodás mellett?
A főiskolás évek alatt, amikor a folyamatos tartósítószer-használatról, fertőtlenítésről, a rengeteg kötelező megelőző permetezésről és az állandó gyomirtásról tanultunk. Amikor beleástam magamat a témába, rájöttem, hogy sokkal kisebb területen mindenféle káros anyag bevitele nélkül is meg lehet termelni ugyanazt a mennyiségű élelmiszert, csak több munkával jár.
Említette, hogy a sokféleség a kezdetektől fontos szempont. Mit jelent ez a Biokert gyakorlatában?
Amit ezen a területen észszerűen meg lehet termelni, azt az év során mind meg is termeljük, az újhagymától kezdve a retken, a spenóton, a salátán, a paradicsomon és a tökféléken át egy-két gabonaféléig. A zöldségek mellett pedig a szántóföldön termelt gyümölcsök közül van többfajta sárga- és görögdinnyénk is. Nem használunk semmilyen csomagolóanyagot, a rengeteg zöldséget ömlesztve, rekeszekben visszük hetente a találkozási pontra, ahol a tagok maguk válogatják össze a terményeket. Szeretjük ezeket a napokat, mert fontos a személyes jó kapcsolat, a bizalom és a folyamatos visszajelzés.
A biogazdák között ritkaságnak számít ez a sokféleség?
Igen, mert én azon vagyok, hogy minél többféle növény legyen a földjeinken. Ami pedig éppen parlagon van, ott hagyom, hadd nőjön a gyom, hadd szórja el a magját. Erre egyesek azt mondanák, hogy gondatlanság, de szerintem nem az. Úgy teremtette a Jóisten a világot, hogy a növények szabadon szórják a magjaikat benne, mert úgyis az fog kikelni belőlük, ami az adott területhez jól alkalmazkodik, és amire magának a területnek is szüksége van. Nyilván ahol például répát szeretnék termeszteni, ott kikapálom a gyomot, mert az elszívná előle a vizet, de ahol éppen nem vetek semmit, vagy ahol gyümölcsfa van, amelynek mélyre nyúlnak a gyökerei, ott miért ne lehetne természetes füves társulás, amelyben ráadásul mindenféle állat él? Egy kertben, ha van mindenféle hasznos élőlény a mikrobáktól a gerincesekig, egy idő után beáll az egyensúly.
Úgy tűnik, hogy mindent elért, amit megálmodott magának. Vannak további tervei?
Szeretném, ha sok közösségi gazdaság lenne. Korábban gyakran segítettem másoknak, győzködtem az embereket, hogy ez a jövő. Ha valakit inspirálni tudok, annak örülök, de az energiámat már nem szeretném a saját gazdaságomtól elvonni, mert a másik célom, hogy minél jobbá tegyem itt a talajállapotot. Lényegesnek érzem, hogy élő legyen a föld, mert a humusztermeléssel a jövőt tápláljuk. A hosszú távú tervem pedig, amit minden erőmmel szeretnék támogatni, a Szentendrei-sziget teljes vegyszer- és szennyezésmentessége. Örülnék, ha az ország többi része is bióvá válna, de ez a terület mint Budapest első számú vízbázisa kulcsfontosságú. A tiszta föld, víz és élelmiszer a cél.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
