8. A világháborúk sötétsége
Aztán jött Trianon, az erődrendszer nagyobb, a Duna bal partján álló része Csehszlovákiához került. A Magyarországnál maradt erődöket a Magyar Királyi Honvédség csapatai vették birtokba, a két világháború között ismét egyre jelentősebb helyőrség lett a város. Mikor a bécsi döntés értelmében a Felvidék magyarlakta területei visszakerültek az anyaországhoz, a magyar csapatok természetesen a bal parti erődöket is birtokba vették, és lőszerraktárként használták. A második világháború szörnyűségeit Komárom is megtapasztalta, többször bombázták a települést. 1944 nyarán a monostori erőd lett a deportálandó zsidók gyűjtőtábora, több mint 5000 embert szállítottak el az innen induló transzportokkal. A Csillagerődöt pedig internálótáborrá alakították, megtöltve politikai foglyokkal és szökött munkaszolgálatosokkal.
9. Az ideiglenes szovjet időszak
A háború után a monostori erődben volt a szovjetek legnagyobb magyarországi lőszerraktára. Minden létező helyen muníciót tartottak, még az egykori istállókban is. A könnyebb szállítás érdekében a vasutat is bevezették az erődbe, és hogy a mozdony elférjen, lebontották a külső kaput. 1990-es kivonulásukkor közel 1400 vagonnyi lőszert vittek el magukkal; az építmény addig a várostérképeken sem szerepelt. A szovjetek távozása után siralmas képet mutatott az erőd: lelakott, padozat nélküli helyiségek, kiütött ablakkeretek, üres lőszeresdobozok, gaz mindenhol. A szolgálatot teljesítő katonák a falakra vésték a nevüket, leszerelésük időpontját vagy a kedvesük nevét, ezekből jó néhány napjainkban is látható. A sorkatonák mostoha körülmények között éltek itt, rendszeresen éheztek, mert a fejadag egy részét szimplán ellopták előlük. Haza alig mehettek, csomagot sem nagyon kaptak, aki pedig elszökött, bukás esetén többnyire halálbüntetéssel számolhatott. A szovjetek paranoiás viselkedését jellemzi, hogy a forradalom és szabadságharc után a laktanyákban évente néhányszor gyűlöletórát tartottak a katonáknak arról, hogy milyen szörnyűségeket műveltek a magyarok 1956-ban. Természetesen kommunista emlékművekkel és szimbólumokkal is kicicomázták az erődöt, s a szovjet politikai edukáció kötelező színhelyeként Lenin-szoba is volt mindenhol.
10. Katonák helyett a történelem szerelmesei
A Csillagerődben a szocialista időszakban Csehszlovákiából áttelepített magyaroknak alakítottak ki szükséglakásokat, majd zöldségraktár és káposztasavanyító lett. Az erőd felújítása 2014-ben Mányi István Ybl Miklós-díjas építész tervei alapján kezdődhetett meg. A munkálatok előtt a bécsi katonai archívumban megtalálták a tervrajzokat, így ahol lehetséges volt, az eredeti állapotot restaurálták. A felújítás során 32 ezer köbméter földet mozgattak meg, 1200 négyzetméternyi kőfelületet újítottak fel, és 115 ezer bontott téglát építettek be. A több mint 7000 négyzetméteres kulturális központban ma többek között a Szépművészeti Múzeum különleges, hosszú évtizedekig raktárakban porosodó, háromszáz darabos gipszmásolat-gyűjteményét csodálhatjuk meg.
A monostori erőd 1995-ben nyílt meg a nagyközönség előtt, a Kenyérmúzeum, a Várak, korok, katonák című tárlata és a hagyományőrző programok egyaránt népszerűek. A felújított Duna-bástyát bő tíz éve adták át.
Egy határon átnyúló pályázatnak köszönhetően 180 millió forintos költségvetésből megújul az erődrendszer legfiatalabb tagja, az igmándi erőd is, amelyben a rendszerváltozás előtt cipőgyár és a polgári védelmi raktár működött. A felújítás már a vége felé közeledik. A város újabb támogatásért pályázott az újjáépítés folytatására, a tervek szerint tavasszal sörfőzde és a hajógyártást bemutató kiállítás is nyílik. 1966-tól a Klapka György Múzeum római kori kőtára látogatható benne, 2013-ban pedig megnyílt a légoltalmi kiállítás.
A Duna bal partján lévő erődöket a szovjetek után a szlovák hadsereg használta egészen 2000-ig, majd a város tulajdonába került. A fejlesztések itt sem váratnak már sokáig magukra. A tervek szerint megújul többek között a laktanyaépület, megközelíthetővé válnak az erőd sáncai, információs fogadóközpontot alakítanak ki, új bemutató videók készülnek, valamint a központi és az igmándi erőd több része virtuálisan is látogatható lesz. Így emelkednek újra a lerombolt történelmi falak.