A Törökvész út elején áll egy négyemeletes ház, amelynek alsó szintjén mozgalmasak a kora reggelek. A kis ajtókon óriási lisztes zsákok társaságában pékek elsuhanó alakjait látjuk, az utánozhatatlan, friss kenyérillat pedig minket is betérésre csábít. A kenyerem névre keresztelt pékség üvegén keresztül megpillantjuk a cipók, kakaós csigák és túrós batyuk között sürgő-forgó bolttulajdonost is. „Értékesítés és kiemelt ügyfélmenedzsment területen dolgoztam, huszas éveimben 4 éven keresztül Los Angelesben éltem, ott szereztem első munkatapasztalataimat is, így a sütés eleinte csupán otthoni hobbi volt számomra – kezd bele Sáfi Viktória a pékműhely meséjébe. – Eleinte egy színvonalas szendvicsezőről álmodoztam, de rájöttem, ha igazán minőségi alapanyagokkal szeretnék dolgozni, jóval komolyabb szakmai tudásra lesz szükségem.” 


A ma már büszke tulajdonos úgy döntött, hogy komolyan veszi saját álmát: elvégezte a francia Le Cordon Bleu Intézet pék kurzusát, majd a külföldi tapasztalathoz hozzáadta MBA közgazdászi háttértudását, és meg is született a pékség, ahol minden szál összeért: „Mindennapos részévé váltunk a törzsvendégeink életének, akikre különösen nagy figyelmet fordítunk. Jó érzés tapasztalni, mennyien értékelik a minőséget és törődést.”

Az elszántságot tekintve talán nem meglepő, hogy nem is Viktória a bolt csapatának – amelyet három pék és két pultos erősít – legfontosabb tagja, hanem az immár hatodik évében lévő kovász. A legfontosabb összetevő pedig olyannyira nélkülözhetetlen, hogy gyakran még a családi utazásokon is részt vesz. „Szoktam mondani a lányomnak, hogy három kötöttségem van a mindennapok során: ő, a kutyánk és a kovászunk. Utóbbi valóban folyamatos jelenlétet és törődést igényel, rendkívül érzékeny a hőmérsékleti változásokra, és naponta kétszer-háromszor is meg kell etetni.”

A kovász azonban meghálálja a törődést, hiszen hála a jó minőségű alapanyagnak, gyönyörű, ízletes és valóban egészséges kenyerek kerülnek ki a sütőből, amelyek akár öt napig is megőrzik minőségüket. „Persze csak ha megfelelően vannak tárolva – teszi hozzá a tulajdonos. – Két fontos szabályt kell csupán megjegyeznünk: a kenyeret sosem szeleteljük melegen, és nem tároljuk nejlonban. Legjobb, ha az erre a célra kifejlesztett vászonzsákokat használjuk, de ha erre nincs lehetőségünk, bármilyen lenvászon anyag megfelel.”

A kis pékségre igaz a mondás: sok jó ember kis helyen is elfér. Az üvegajtókon keresztül, kintről csodálhatjuk a pékek munkáját, a másik bejáraton belépve pedig a sok finomsággal teli pult és a vidám eladók fogadnak minket. A hagyományos veknik mellett – mint például a francia parasztkenyér – olyan egyedi ízesítésű cipók közül választhatunk, mint például az áfonyás-diós spanyol borász, vagy a teljes kiőrlésű lenmagos belga szerzetes. A különleges receptek Viktória művei, aki minden kenyeret kizárólag vadkovásszal, hosszú kelesztéssel készít, így azokat esetlegesen a gluténérzékeny vendég is bátran fogyaszthatja. Az adalékanyag-mentes péksütemények mindössze élesztőt tartalmaznak, klasszikus édességek mellett pedig találunk közönségkedvenc fahéjas csigát és kifejezetten alakbarát, teljes kiőrlésű lisztből készült szilvás papucsot is.

„Nem a mennyiségi termelésre törekszem. Los Angelesben megtanultam, hogy ha a vásárló boldog, akkor az eladó is az lesz, ezért következetesen a minőségre koncentrálunk” – meséli, miközben átnyújtja egyik vendégének a „szokásosat”. A tulajdonos, mint mondja, nagyon figyel a törzsvásárlóira, és kifejezetten igényli a visszajelzéseket, amelyek alapján továbbfejlesztheti az üzletet és receptjeit. „A kenyér egy alapélelmiszer, jóformán mindennap fogyasztjuk, és mivel az utóbbi időben egyre többen küzdenek dietetikai problémákkal, szeretném, ha a pékáruim könnyítenének a helyzeten. Nem lehet abbahagyni a tájékozódást és ismeretszerzést a témával kapcsolatban, ugyanis szeretném, hogy a vásárlóink is értsék, milyen pozitív hatásai lehetnek a vadkovásznak szervezetünkre. Számomra ebben rejlik az igazi siker.”