A negyvenkét éves korában elhunyt fotósról szinte csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Minden díjat megkapott, ami Magyarországon említést érdemel: negyvenhárom alkalommal nyert a Magyar sajtófotó pályázaton, 2009 és 2012 között Pécsi József-ösztöndíjas volt, több alkalommal kapott NKA-, illetve 2012-ben Budapest fotográfiai ösztöndíjat. 2015-ben Hemző Károly-díjjal jutalmazták, 2022 őszén pedig Árnyéksáv című munkájával elnyerte a Robert Capa magyar fotográfiai nagydíjat.

„Gyorsan kitetszett, hogy rengeteg fantázia és tehetség van benne. De a benne rejlő szívós állhatatosság, a csodálni való szorgalom, az irigylésre méltó szakmai intelligencia és a páratlan önazonossága csak később mutatkozott meg a külvilág számára.

[…] A 21. század fotótörténetét nem lehet megírni Móricz Simon nélkül” – fogalmazott a tehetséges és sikeres fotósról, négy kisgyermek édesapjáról Szarka Klára kurátor, fotótörténész a temetésen elhangzott búcsúbeszédében.

A február 27-én megnyílt kiállítással a szervezők – Bácsi Róbert László fotográfus, Simon barátja és Csizek Gabriella kurátor – egyrészt Simonra szeretnének emlékezni és emlékeztetni, másrészt a képvásárral a nehéz helyzetben lévő családján segíteni.

„Amikor Simon meghalt, sokan hívtak, hogy rendezzünk egy aukciót, amivel támogathatjuk a családját. Megkerestem az ötlettel Einspach Gábort, aki azonnal felajánlotta a galériáját a kiállításnak. Az aukció helyett most egy képvásár mellett döntöttünk, a helyszínen lehet megvásárolni a fotókat” – mesél az ötlet megszületéséről Bácsi Róbert László, hozzátéve, hogy akit megkerestek a tervvel, mindenki azonnal igent mondott, így kilencvenegy fotóstól érkeztek képek a világ minden tájáról a vásárra. „Nagyon sokan adtak volna képet, a Műcsarnokot is meg tudnánk tölteni a felajánlók fotóival, de a hely méretei korlátozzák a kiállítók számát. Viszont a későbbiekben Simon fotóiból és a kollégák felajánlott képeiből is tervezünk egy aukciót. Simonnak a mostani vásáron négy képe van kiállítva.”

A szervezők számára fontos volt, hogy a fotográfia minden ágából legyenek alkotások, „mert bár Simon egyértelműen dokumentarista fotós volt, rengeteget tett a magyar fotográfiáért. Ezt szerettük volna érzékeltetni a teljességre törekvő kiállítással.”

„Riportfotósként kezdte, de az évek alatt egyre inkább a hosszú távú, mélyebb projektek irányába evezett el, amiket hónapokig, néha évekig készített. A Sárvidék című, számos díjat nyert anyaga például egy Népszabadság-riportnak indult, végül tizenkét évig járt oda, követve az ott megismert emberek sorsát – mutat rá a fotóst jellemző elhivatottságra Bácsi Róbert László.

– Amellett hogy húszéves barátság fűzött össze bennünket, szakmailag is az egyik legnagyobb segítségem volt. Tőle száz százalékig el tudtam fogadni, ha valamire azt mondta, nem elég jó.

Biztos vagyok benne, hogy ettől kezdve minden képnél eszembe fog jutni, hogy ő mit szólna hozzájuk. Hogy fogok-e tudni olyan anyagokat készíteni, amire ő büszke lenne.”

A kiállítás február 27-től március 10-ig tekinthető meg a Einspach Fine Art & Photography galériában.