Ferenc pápa a Nemzetközi eucharisztikus kongresszus budapesti miséje után, a repülőtérre menet jelezte, hogy szívesen visszatérne Magyarországra. Április végén újra hazánkba érkezik, a szentatya útja ezúttal a magyar közösségnek szóló lelkipásztori látogatás lesz, amelynek jelmondata: Krisztus a jövőnk. Magyarország az első, ahova Ferenc pápa kétszer is ellátogat, „útja tanúságtétel, hogy a kereszténységet tovább lehet adni a következő nemzedékeknek” – hangsúlyozta Michael Wallace Banach apostoli nuncius. 

Ferenc pápa tanítását számos interjúalanyunk idézte, gondolatai több korábbi írásunkra is hatással voltak – ezekből a cikkekből emeltünk ki most hármat.

A bakonybéli Szent Mauríciusz-monostor közösségét bemutató fotóesszében a katolikus egyház olyan arcát ismerjük meg, amihez könnyebben kapcsolódnak a tőle távolabb lévő emberek is. A természeti környezetben élő kicsi, de stabil közösség vezetője, Baán Izsák perjel a Csendhez szokott szív című könyvének bevezetőjében idézte fel azt a néhány évvel ezelőtti élményét, amikor Ferenc pápa ezekkel a szavakkal fogadta a Vatikánba érkező bencés rend képviselőit: „Ti vagytok az egyház szíve.” A kis monostorba érkezőkben hasonló gondolatok fogalmazódhatnak meg: „A nagyvárosi központoktól távoli, viszonylagos rejtettségben létező, imádsággal, munkával, közösségi élettel megtöltött monostori életben szív dobog, mely az egyház egészének forrás, amelyből sokak számára élet fakad.”

Az 1945-ben vértanúhalált halt Bódi Mária Magdolnáról filmet készítő Buvári Tamás rendező korábbi cikkünkben elmondta, hogy a Szent Ferenc-i mintát gondolja az egyetlen valóban hiteles keresztényi példának: „Szép, szimbolikus esélyt ad a megújulásra Ferenc pápa, hiszen nem véletlenül vette fel ezt a nevet: többször kiállt az elesettekért, a rászorulókért, felszólította a hatalom és a pénz birtokosait, hogy az erőket, gazdasági javakat a szeretet és a szolidaritás jegyében kezeljék. A világ állapotát nézve viszont megállapíthatjuk: egyelőre várat magára a megújulás, ha egyáltalán nem buktuk el örökre.”

Kovács Zoltán mariológust Mária szüzessége mint adomány című cikkünkben többek között arról kérdeztük, hogyan kell értelmeznünk a Mária-dogmákat, miért különösen fontos nekünk, magyaroknak a Szűzanya, és hogy a jelen kihívásai közepette hogyan segíthet nekünk a Mária-tisztelet. A kőbányai plébános válaszában hangsúlyozta, hogy „ma, amikor Ferenc pápa darabokban zajló világháborúként aposztrofálja azt, ami a földön történik, talán leginkább arra a megközelítésre van szükségünk, hogy Mária a béke királynőjeként jelenik meg nemcsak a mi életünkben, hanem más nemzetek életében is. A »pogánytipró«, harcos és diadalmas Mária-ábrázolások ma nem érik el azt a hatást, mint évszázadokkal ezelőtt. Ő az Úr egyszerű, »alázatos szolgálóleánya«, aki ma is fiához, a béke fejedelméhez vezet bennünket.”

Forrás: Vatican News

A kiemelt kép forrása: MTI