A Bökő Pince története az 1980-as évek elején kezdődik, ekkor, az állami gazdaság megszűnése után fordult Bökő Dávid édesapja a vállalkozói lét felé: a szőlészvégzettségű családfő a saját területek művelése mellett környékbeli borászoknak dolgozott.
„A szőlőtermesztés lépéseit édesapámtól megtanultam, ebbe a közegbe nőttem bele, így számomra nem volt kérdés, milyen irányt vesz majd az életem. Az áttörést 2013 hozta el: a csopaki Sáfránykertdűlő olaszrizlingjéből készítettem néhány száz liter bort, és az eredmény biztató lett.
Ezt követően egy ismerősünk kihasználatlan pincéjében kísérleteztem, két éven belül pedig el is készült az első olyan évjárat, amelyet már értékesíteni tudtunk” – meséli a kezdetekről a fiatal borász. Mint mondja, innentől felgyorsultak az események. Az élet hamarosan egy új üzlet és pince lehetőségét hozta el a családnak: 2018 óta újjáépített és -álmodott balatonfüredi helyszínen készülnek a Bökő-borok, öszszesen tízhektárnyi területről.
„Ezek közül a tihanyi, valószínűleg az egyedülálló természeti adottságai miatt, nagy szerelem, itt találhatók a kék szőlők, a zweigelt és a kékfrankos. A csopaki vörös talajon érnek a legszebb olaszrizlingek, Füred pedig a változatossága okán izgalmas, hiszen egy dűlőn belül három-négyféle talajjal dolgozunk. Számomra megunhatatlan a kísérletezés, emellett fontos szem előtt tartani: minden a szőlőből indul ki, és nekünk ehhez mérten kell dolgoznunk.” A mértékadó mondat betartásához Bökő Dávid szerint három fontos összetevő szükséges: tisztaság, odafigyelés és alázat.
BÖKŐ DÁVID
Balatonfüreden született 1994-ben. Szőlész-borász mérnöki diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte meg, majd a családi pincészetben kezdte meg munkáját. A Bökő Pince a Balatonfüred–Csopaki borvidéken 2015 óta működik, a szőlőműveléstől a palackozáson át az értékesítésig minden folyamatot a család végez. A Bortársaság kínálatában 2018 óta találhatók meg boraik.
TISZTASÁG
A borász éles határvonalként emlékszik vissza a Bökő Pince első bioévjáratára: „A borban nálam a tisztaság összekapcsolódik az élettel teli ízjegyekkel, azaz a természetességgel. Még az egyetemen fogalmazódott meg bennem az organikus művelés folyamatának megteremtése, így már negyedik éve minimális beavatkozással dolgozunk, nem szűrünk, nem derítünk – mert egyszerűen nincs rá szükség.”
ODAFIGYELÉS
„Ehhez kapcsolódik az is, ahogyan tudatosan minden apró mozzanatot figyelünk és felügyelünk azért, hogy a borok a folyamat végén ugyanolyan szépek legyenek, mint amilyen maga a szőlő volt.” A borász édesapjával a generációs nézetkülönbségek áthidalására és kompromisszumra törekszik. „Édesapám a szőlőben otthonosan mozog, a tapasztalatai megfizethetetlen értéket jelentenek, ezzel párhuzamosan a saját elképzeléseimet is szeretném megvalósítani. Mivel azonban nemcsak szőlőre, egymásra is figyelünk, sosem voltak, és valószínűleg nem is lesznek súlyos vitáink.”
ALÁZAT
„Egy szőlőtábla háromszázhatvanöt napon keresztül ki van téve a természeti hatásoknak, amelyeket nem tudok befolyásolni, ez a szakma tehát alázat nélkül nem működik” – vallja a Bökő család legfiatalabb tagja. Az apai szakmai támogatás mellett nővérével és édesanyjával is együtt munkálkodik pincészetük jövőjén. Az említett hozzáállást édesanyja az üzletükben, testvére pedig a kapcsolattartásban képviseli, de ha éppen a palackok felcímkézésénél van rájuk szükség, azonnal érkeznek. „Közös a cél, így sikeres az üzlet is” – összegzi mindennapjaikat az egyre sikeresebb borász.
Ám ha Bökő Dávid előretekintő terveit hallgatva azt gondolnánk, a versenyszellem is lázban tartja a tehetséges fiatalt, erősen tévedünk. A hivatásában önmagára örök elégedetlenként tekintő borász szerint a szakmájában fellelhető óriási érték megőrzésénél, a kötöttségekben is megmutatkozó szabadságnál és a szőlő szereteténél nincs fontosabb. „Az, hogy bizonyos dolgokkal nem vagyok elégedett, még nem jelenti azt, hogy elégedetlen ember lennék, csupán próbálom mindennek az értékét meghatározni. Egy ideális világban mindenkinek azzal kellene foglalkoznia, ami boldoggá teszi; számomra öröm, hogy édesapám példája nyomán ezt naponta megélhetem a szakmámban, és remélem, hogy egyszer majd a gyerekemnek is ugyanolyan fontos lesz. A borászat ugyanis egy életre szóló dolog, ezért nem a díjakra, hanem a boldogságra törekszem.”
Bökő Dávid
PARTI SÉTÁNY OLASZRIZLING, 2021
A Parti Sétány a készítőjére jellemző útkeresés és kísérletezés kiforrott darabja, melynek második évjáratát ajánljuk a Bortársaság kínálatából. Alapja a borász számára legfontosabb olaszrizling, az izgalmas stílusjegyeket pedig a változatos területi eloszlás szolgáltatja: Bökő Dávidék Balatonfüredről és Csopakról két-két különböző dűlőről, eltérő talajról származó szőlővel dolgoztak, és többszöri szürettel, tekintettel az alapanyagok változatosságára. Az egyenlő arányban hordóban és tartályban erjedt rizling végül négy hordó és három tartály házasításának szűretlen, derítetlen, minimális kén hozzáadásával készült eredménye. A bor Bökő Dávid szintén sokat hivatkozott tihanyi vörösborának, a 2021-es Tihany a Balaton Partján-nak a fehér párja. Dizájnelemeiben erősen hasonló gondolatiságot tükröz: a címkén szintén egy balatoni képeslap látható, amely a család gyűjteményéből került elő. A kitűnő olaszrizlinget tartalmazó palackokon így az 1920-as évek Tagore sétánya elevenedik meg előttünk szép, korhű papíron. Bökő Dávid 2021-es kísérlete kifejezetten a tavaszhoz illő élményt kínál: a második évjárat még gazdagabb ízű, gyümölcsös, finom szerkezetű bora a megszokott, testes olaszrizlingnél alacsonyabb alkoholtartalommal, jó saveloszlással frissítő, izgalmas ízvilágot tartogat számunkra.
A cikk a Bortársasággal együttműködésben készült.
Hogyan tükrözi vissza egy pohár bor a készítőjét? Kiérezhető-e a szellem a palackból? Hogy ennek utánajárjunk, Bott Frigyest, a komáromi régió legismertebb borászát arra kértük, válassza ki kínálatából azt a három tételt, ami a legtöbbet árulja el róla.
A nappal együtt kel, a családjáért és a szőlőért él. Másképp el sem tudná képzelni. Ifjabb Márkvárt János igazi szekszárdi lokálpatrióta, s ahogy sokan hivatkoznak rá, egyike az utolsó kézműves borászoknak. Gyűszű-völgyi birtokán örökölt értékekről és jelenbeli megelégedettségről beszélgettünk.
Az, hogy a Bartók Béla út mára azzá lett, ami, jórészt azoknak a kiállítótereknek és alkotóközösségeknek köszönhető, amelyek bő tíz éve visszacsempészték a kultúrát Buda első sugárútjára.
Mirtse Zsuzsa Bölcsőmben magam ringatom című kötetében saját emlékeit, szerelmeit, boldogságait és szomorúságait meséli el.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
