1941. június 26-án bombatámadás érte Kassa városát, amely 1938-ban, az első bécsi döntés eredményeként „tért vissza” Magyarországhoz. A repülőgépekről ledobott 29 bomba 32 ember életét követelte és további 80-at megsebesített. Aznap reggel Rahónál feltehetően ugyanezek a gépek rálőttek a Budapest és Kőrösmező között közlekedő gyorsvonatra, a támadásban hárman vesztették életüket, valamint hatan megsérültek. A kassai légiakadémia bázisáról gyorsan felszálló magyar gépek üldözőbe vették az ismeretlen bombázókat, de nem tudták utolérni őket, illetve a típusukat és a rájuk festett sárga jelzést sem tudták azonosítani. A katonai vizsgálat során a romok között két fel nem robbant szerkezetet is találtak, amelyek a Szovjetunióból származtak. Ezzel szemben Krúdy Ádám, a kassai reptér parancsnoka úgy vélte, német repülőket látott, de ezt az információt Bárdossy László miniszterelnök Horthy Miklós és a kormány előtt is titkolta, emellett elhallgatta azt is, hogy a támadás után a szovjet külügyminiszter, Molotov a semlegességért cserébe a revíziós törekvések támogatását ígérte.

Az incidens előtt négy nappal indította el Hitler a Szovjetunió elleni támadást, amelyhez a románok és a szlovákok azonnal csatlakoztak. A magyar kormányzat attól félt, hogy a szomszédos országok a németek kegyeibe férkőznek, ezzel veszélybe sodorva a magyar revízió eredményeit. Emellett rendkívül gyors német előretörésre számítottak – a franciaországi sikerekhez hasonlóan –, amire minden okuk megvolt, hiszen a rendezetlen és felkészületlen Vörös Hadsereg kifejezetten rosszul teljesített eleinte. Werth Henrik vezérkari ezredes, valamint a németbarát tisztek már korábban is a Szovjetunió elleni fellépést sürgették, így a kormányzatra jelentős nyomás nehezedett. Végül az azonnali válaszlépés mellett döntöttek: a kormány Horthy beleegyezésével június 26-án határozott a hadiállapot beálltáról, amelyet másnap a képviselőház is megerősített. Magyarország hivatalosan is hadviselő fél lett a második világháborúban.

A kassai bombázás elkövetőinek kiléte a mai napig tisztázatlan maradt. A szovjeteknek nem állt érdekében kiprovokálni Magyarország részvételét az ellenük megindult offenzívában, hiszen a németekkel sem bírtak el kezdetekben, tehát logikátlan lépés lett volna részükről a támadás.

A háborús vereséget követő politikai változások következtében született meg a teória, miszerint a németek dobtak orosz bombákat Kassára, hogy a magyarokat berántsák a háborúba.

Ezzel az elképzeléssel az a probléma, hogy a német hadseregnek ekkor még közel sem volt szüksége a Magyar Honvédség támogatásra. Ezenfelül, ha német gépek bombáztak volna, akkor nem beszélhetnénk most rejtélyről, mert a katonák és a civilek is könnyedén felismerték volna a Luftwaffe gépeit, amelyek folyamatosan használták a magyar légteret a négy nappal korábban megindított Barbarossa hadművelet során. Emellett létezik a „magyar öntámadás” interpretációja is, amely szerint a háborúpárti magyar vezetés kreálta a casus bellit. Ezzel azonban megkockáztatták volna, hogy saját repterüket és repülőiket bombázzák le, amely az „óhajtott háború” esetén igencsak hiányzott volna. Felmerült még a „revíziós bosszú” hipotézise is, amely szerint a szlovákok, a románok, esetleg a jugoszlávok követték el a támadást, azonban egyedül a románok rendelkeztek ehhez az akcióhoz éppenhogy csak elegendő bombázókapacitással. Mindenesetre ezt is kizárhatjuk, hiszen a Szovjetunió elleni német offenzívához azonnal csatlakozó Romániának a magyar részvétel nem volt érdeke, ha a revízió revíziójára vágytak.

Akkor mégis kik bombázták le Kassát? – vetődik fel a kérdés.

A legvalószínűbb, hogy valóban a szovjetek hajtották végre a támadást, azonban véletlenül. Mint említettük, Szlovákia már hadban állt a szovjetekkel, és a madártávlatból Kassára megszólalásig hasonlító Eperjesen a németek kommunikációs bázist hoztak létre. Feltehetően ez volt a szovjet pilóták célpontja, de navigációs hibák következtében elszámolták magukat. Bár történelmietlen, de eljátszhatunk a gondolattal, mi lett volna, ha Bárdossy nyilvánosságra hozza a szovjetek ajánlatát a revízió támogatásáról.

Fotó forrása: Fortepan / Reményi József