Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek
Budapest, Néprajzi Múzeum
A cigány közösségekben „álruhában járó” legendás nyelvész és etnográfus Erdős Kamill (1924–1962) kevésbé kutatott kézirataiból, alig ismert fényképeiből és magnószalagjaiból kirajzolódó történet áll a múzeum új időszaki kiállításának középpontjában. A tárlat igazi kuriózum, ugyanis a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban őrzött Erdős Kamill-hagyatékot, azaz a 20. századi magyarországi cigányság körében végzett kutatás eredményeit most először ismerheti meg a közönség. A kiállítás azt is megmutatja, hogy élhet tovább egy lezártnak tűnő életmű: a két említett múzeum etnográfusai ugyanis több mint fél évszázad után felkutatták az egykori közösségek élő tagjait, illetve a már elhunytak emlékét, elénk tárva a rengeteg változást, ami a közösségek életében végbement. Mindeközben a különleges életutat bejáró Erdős Kamillhoz is közelebb kerülhetünk, aki franciául, angolul, németül is jól beszélt, és bár nemzetközi tudományos szervezetek kívánták tagjaik között látni, ő nyaranta mégis bajuszt növesztett és – kitalálva magának egy fiktív törzset – elindult megfigyelni és felfedezni a cigányok életét.
Nyolc modernista festőnő műveiből nyílik kiállítás
Pécs, Janus Pannonius Múzeum
Megtekinthető szeptember 17-ig.
A másik Nyolcak – Festőnők a magyar képzőművészetben (1916–1936) címmel rendez kiállítást a Janus Pannonius Múzeum, ahol nyolc modernista festőnő és a velük egy csoportban alkotó, egymásra is aktívan ható, mégis önálló utat bejáró művésznő munkásságával ismerkedhetünk meg. Bartók Mária, Bartoniek Anna, Dullien Edith, Endresz Alice, Futásfalvi Márton Piroska, Hranitzky Ilona, Járitz Józsa, Kiss Vilma, Muzslai Kampis Margit, Lóránt Erzsébet, Perényi Lenke, Szirmai Ili, Sztehlo Lili, Szuly Angéla, Wabrosch Berta az elsők között voltak a hazai modernizmus történetében, akik 1931 januárjában egy szűk, professzionális művésznőkből álló csoportot hoztak létre. A Képzőművésznők Új Csoportjának egyetlen önálló kiállítását a Nemzeti Szalonban tartották ugyanezen év októberében. A művésznők története szorosan összefonódott, több közös vonás határozta meg életpályájukat. A hagyományos műfajokban alkottak, de bátran vállalták a témák megújítását, saját nézőpontjuk érvényesítését is.
Rejtélyek, sorsok, múmiák
Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum
Megtekinthető október 29-ig.
Békéscsabára érkezett a Magyar Természettudományi Múzeum nagyszabású vándorkiállítása: a tárlat, kiegészülve a váci Tragor Ignác Múzeum anyagával, a világviszonylatban is egyedülálló váci leletegyüttes feltárásának történetéről, a megtalált személyek életéről és a múmiák természettudományos módszerekkel való vizsgálatának eredményeiről mesél a látogatóknak. A lelet története korántsem mindennapi: a váci Fehérek templomának 1994-es felújítása közben találták meg a templomtorony alatt lévő kriptát, mely zsúfolásig tele volt egymás tetejére halmozott, gazdagon díszített koporsókkal. Amikor felnyitották őket, kiderült, hogy a legtöbb koporsóban nem csontok, hanem természetes úton mumifikálódott holttestek pihentek.
