Folyamatosan változó világunkba váratlanul robbannak be olyan új kihívások, amelyekre nehéz hirtelen reagálni. A felnövekvő nemzedék azonban már most kiveszi a részét abból, hogy hatékony megoldásokat keressen a jelen és a jövő környezeti és társadalmi problémáira. A heARTbEAT csapat projektje nemcsak a tudomány és művészet összekapcsolását, de az olyan fontos és aktuális kérdések megválaszolását is célozza, mint a megújuló energiára való átállás, az élelmiszerek tudatos megválasztása és a testi-lelki egészség fenntartása.
A Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium két tanulója, Lamper Szilárd és Rozgonyi Gréta, azaz a heARTbEAT csapat nyerte el az első helyezést az idei Van művészi vénád? pályázaton. A diákok munkáját felkészítő tanáruk, Dékányné Varga Krisztina segítette.
A nemzetközi művészeti pályázatot és versenyt Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon hirdetik és rendezik meg évente, hazánkban a Ludwig Múzeum és a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria adják a projekthez a támogatói hátteret.
„A verseny nemcsak arra ad lehetőséget a kortárs képzőművészet iránt érdeklődő diákoknak, hogy a művészetek nyelvén fogalmazzák meg gondolataikat valamilyen fontos témáról, de arra is, hogy annak társadalmi, gazdasági, politikai vetületén is elgondolkodjanak.
Ezért a szervezők évről évre olyan hívószót választanak a pályázathoz, amelyről úgy gondolják, hogy ezt a generációt valóban érinti és érdekli” – magyarázza Dékányné Varga Krisztina a Batthyány Kázmér-gimnázium vizuáliskultúra-tanára.
Az idei pályázat témája az élelem, élelmiszer, táplálék volt. A heARTbEAT csapat projektjével az ehető energiaforrás lehetőségére kereste a választ. „Nagyon régóta szerettünk volna a tudomány és a művészet összekapcsolásával foglalkozni – meséli a kilencedikes Rozgonyi Gréta. – Tavaly indultunk az EdisonKids fenntarthatósági innovációs pályázatán, a komposzt bomlása során keletkező hőenergiát igyekeztünk kinyerni, hogy segítsünk rászoruló családoknak fedezni az energiaszükségletüket. Ez adta az ötletet, hogy a Van művészi vénád? pályázaton ötvözzük a reál gondolkodást az alkotói folyamattal.”
„Az is kapcsolódás volt, hogy az étel biztosítja az alap-energiaellátásunkat” – teszi hozzá évfolyam- és csapattársa, Lamper Szilárd. A pályázat pedig lehetőséget adott a két diáknak arra, hogy felkészítő tanáruk segítségével az olyan, szavakkal nehezebben körülírható fogalmakat, mint az energia és energiatermelés, a művészet nyelvén is megfogalmazzák. A gyerekeknek Van Gogh Krumplievők című alkotása adta az ihletet, ezért elhatározták, hogy projektjük kiindulópontja a burgonya lesz mint az ember egyik leggyakrabban fogyasztott tápláléka, ételeink állandó alapanyaga.
„Energiát a krumpliból azonban nem csak annak elfogyasztásával nyerhetünk – mondják. – Ha a burgonyába cink- és réztüskét szúrunk, a cink a közte és a réz között lévő kémiai különbség hatására elektronokat ad le.” Ez alapján készítette el Gréti és Szilárd a burgonyaelemet. Miközben pedig képletekkel, számokkal, mért adatokkal írták le a tudományos folyamatot, megerősödött bennük, hogy ez egyúttal egy alkotói folyamat is, amelyet a művészet nyelvén is érdemes megfogalmazni.
„A krumpliban rejlő energiát elektromossággá alakítottuk, hogy azzal működtessünk a szívmodellbe helyezett ledizzót. Ezzel úgy jelenítettük meg az energiaáramlást, ahogy a krumplihálózaton belüli elemek mintegy kitüntetett pontként működtetik a szívet” – magyarázzák.
A hálózat a gazdasági, szociális és biológiai hálókra való asszociációra is lehetőséget adott, különösen, hogy azok is jellemzően egy-egy csomóponttól függenek. A tulajdonságaival a fosszilis energiahordozókra hasonlító krumplielem kapcsán pedig a megújuló energiaforrásokról gondolkodtak a gyerekek – elméleteiket egy kiadványban is megfogalmazták.
„Nagyon fontos, hogy ezekről a témákról új, saját gondolataik legyenek, amelyeket össze is tudnak foglalni. A kiadvány szövege fontos alapja a munkájuknak, mutatja, hogy valóban látják és értik az összefüggéseket” – magyarázza Dékányné Varga Krisztina. A művészeti projekt első fázisa során a gyerekek részletesen kidolgozták önálló koncepciójukat, a benyújtott pályázati anyagot pedig a zsűri pozitívan értékelte. Fontos szempont volt, hogy a terv valóban kapcsolódjon a koncepcióban kifejtett gondolathoz, illetve hogy megvalósítható és kiállítható legyen, mivel az installáció felépítése a gyerekek feladata volt.
„Az elején közösen terveztük meg és készítettük elő a projektet, de utána megosztottuk a feladatokat – eleveníti fel Szilárd. – Gréti készítette a kiadvány dizájnját, valamint az ő rajzai és az általa szerkesztett képek szerepelnek benne, én pedig a számításokat végeztem a modellhez és a hálózatokkal kapcsolatban is.” „A kísérletezést nagyrészt együtt végeztük, ez a munka a végére szinte rutinná vált, talán azért is, mert sok közös projektben vettünk részt, jól tudunk együtt dolgozni” – teszi hozzá Gréti.
A gyerekek a projekt fontos üzeneteként tartják számon azt is, hogy táplálékként szellemi és érzelmi töltekezésre is szükségünk van:
„Az élelmiszerről a legtöbb embernek testünk táplálása jut eszébe, hiszen ellátja a szükséges tápanyagokkal a szerveinket, többek között a keringési rendszerünk központját, a szívünket is. Ezzel a kifejezéssel azonban érzéseinket és érzelmeinket is jelképezzük, a pályázatunkkal belső világunk ápolásának fontosságára is fel szeretnénk hívni a figyelmet.”
Az országos döntő győzteseként a heARTbEAT csapat képviseli Magyarországot a június 9. és 11. között rendezendő nemzetközi fesztiválon, amelyen újra felépítik majd alkotásukat, és angol nyelvű előadást tartanak róla. A záróesemény már nem verseny, hanem közös gondolkodásra lehetőséget adó eszmecsere a magyar, a cseh és a szlovák diákok között.
A fotók forrása: Dékányné Varga Krisztina
