Elsöprő Blokád-siker, új kategóriák és megható pillanatok – mutatjuk a magyar mozgókép díjak nyerteseit

A Tősér Ádám által rendezett Blokád lett idén a legjobb játékfilm – a díj átvételekor a rendező meghatottan úgy fogalmazott, jó érzés, hogy a film nem csupán áttörte egyfelől a hazugság, másfelől a hallgatás falát, de képes arra is, hogy hidakat építsen. A diskurzusra építő filmben Antall József miniszterelnököt Seress Zoltán játssza, aki korábbi interjúnkban így nyilatkozott a forgatásról:

„A magánrész izgatott. Az, hogy mi zajlott le benne a kórházban, hogyan szembesült a felelősségével, mit élt át érzelmileg akkor, amikor elhatározta, hogy történjen bármi, nem alkuszik. A forgatás alatt napi nyolc-kilenc órát feküdtem a betegágyban, fizikailag éppen olyan tehetetlenül, szellemileg mégis aktívan – hiszen forogtak a kamerák, dolgoztunk –, ahogy egykor ő. És lehet, hogy ez furának tűnik, de ott, az ágyon fekve, fokozatosan lenyugodva kezdtem el előbb igazán megérteni, majd tisztelni, végül szeretni Antall Józsefet és az ő gondolkodásmódját.”

Seress Zoltán átütő alakításáért elnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó elismerést, Tóth Ildikó pedig a legjobb női mellékszereplő díját kapta Antall József feleségének megformálásáért. A zsűri az operatőrök és a forgatókönyvírók között is a Blokád alkotóit találta a legjobbnak: előbbiért Nagy András, utóbbiért Köbli Norbert vehette át az elismerést. Szintén a Blokádban nyújtott teljesítményéért díjazták Görgényi Rékát a legjobb maszk kategóriában, valamint Makk Lili, a Blokád és A besúgó című sorozat vágója is nyertesként léphetett a színpadra.

A Magyar mozgókép fesztivál ötfős szakmai zsűrijének elnöke Koltai Lajos, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas és érdemes művész, világhírű operatőr, rendező volt. A zsűri további tagjai Bakos Katalin szerkesztő-rendező, televíziós szakember, Dobó Kata színész-rendező, Pesti Ákos filmproducer, filmgyártási szakember és Vecsernyés János Balázs Béla-díjas rendező-operatőr voltak.

„Szakonyi Noémi Veronika és Vincze Máté Artur filmje csupa szimbólum, csupa ellentét. A lakótelep bezártsága és a nyitva felejtett ablakon kiszökő papagáj, a női test terhétől (na meg a kamasz édesapának visszajuttatott súlyzóktól) való szabadulni akarás és a tetten érhető gondoskodásvágy, a sportkarrier és anyává érés érzelmi pingpongja, a toronyházak és a köztük pörgő nyári körhinta szédítő mélysége és magassága többet mond ezer szónál” – írtuk korábban a legjobb elsőfilmnek választott Hat hétről, amely három díjjal is büszkélkedhet. A legjobb női főszereplő díját megosztva vihette haza ugyanis a főszereplő, Román Katalin és Pál Emőke (Magasságok és mélységek). 

Idén először a művészeti egyetemek (Zeneakadémia, Táncművészeti Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Mome, SZFE színész és film szakos hallgatói) egy-egy képviselője is zsűriszékbe ülhetett, ők szintén a Hat hét című filmet tartották a legjobb hazai alkotásnak.

Az örökbefogadás szakemberei szerint is remek film lett a Hat hét | Magyar Krónika

Két anya, egy gyerek és végtelennek tűnő másfél hónap a senki földjén. A sikerfilm kapcsán a rendezővel és szakértő pszichológussal beszélgettünk.

Meghatottan vette át a legjobb egész estés dokumentumfilmnek járó elismerést Hajnal Gergely, a Szabadító című munkájáért. Korábban így nyilatkozott nekünk filmjéről és a főszereplő, Lólé Attilával való kapcsolatáról:

„Mindannyiunknak szükségünk van szabadulásra – kinek ebből, kinek abból. Így van esélyünk valódi megbocsátásra, kiteljesedésre, arra, hogy azzá váljunk, akivé megálmodtak minket. Amikor Attilával beszélek, pontosan tudom, hogy mit vétett a múltban, de mégis képes vagyok őt szeretni, és el tudok vonatkoztatni a bűneitől, hiszen a Jóisten sem hánytorgatja fel neki – ahogyan senkinek sem.”

A legjobb kisjátékfilm díját megosztva a Pragma (Szelestey Bianka) és a Sose lesz vége (Somossy Barbara) kapta. A rendezőnővel a januári bemutató előtt beszélgettünk, akkor azt mondta „bár a történetünk szereplőinek sorsa végül tragikusan alakult itt a földi életben, én hiszek abban, hogy az olyan nagy szerelmeknek, az olyan különleges kapcsolatoknak, mint amit a filmben is láthatunk, sose lesz vége”.

A legjobb animációs filmnek Jankovics Marcell és Csákovics Lajos alkotása, a Toldi bizonyult.

Jankovics Marcell naphőssé avatta Toldi Miklóst | Magyar Krónika

Mint Jankovicstól megszokhattuk, kliséket kerülő, az Arany-szöveget bátran újraértelmező mű született, amelynek minden részlete mitikus jelentéssel bír. Az életmű záróköve a helyére került.

Idén először adták át a Huszárik Zoltán-díjat, melyet kimagasló teljesítményéért Goda Krisztina vehetett át.

Az életműdíjakat Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában adták át június 9-én. Az elismerést Esztergályos Cecília színésznő, táncművész, Mészáros Márta rendező, Reviczky Gábor színművész, Romwalter Béla (Richy) producer és Ternovszky Béla rajzfilmrendező vehette át.

A sikert lehet vágyni, de garantálni nem – Ternovszky Béla 80 | Magyar Krónika

A magyar animációs filmek aranykorát az ő neve is fémjelzi. Dolgozott Mézgáékon, Bubóékon, Pumuklin, életműve csúcsa, a macska-egér harcok csúcsa – a Macskafogó.

Kiemelt fotó: Seress Zoltán átveszi a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat MTI/Vasvári Tamás