Kobza Vajk a régizenei fúzió és a kortárs orientális zene egyik nagykövete. Hazánkban javarészt a kevéssé ismert középkori, illetve keleti pengetős hangszereken játszik. Első albuma 2003-ban jelent meg Őstánc címmel, amit azóta tizenöt további lemez követett. 

Nagyon megkapó a Bégo Mustafa lebegő kertjét ihlető legenda. Hol találtál rá a történetre, és mi fogott meg benne annyira, hogy egy dalt szenteltél neki?

Mindig felkeltették a figyelmem az emberi emlékezet peremére taszított történetek, az elsüllyedt helyek, világok fabulái. Szeretem meglelni azokat a mendemondákat, amelyek a világtörténelem egészen vékony, halovány, de még a tudat felszínén lélegző históriái, mielőtt végképp alászállnának a tudattalan mély tengerébe. A szigetről még gyerekkoromban hallottam, később pedig, mivel antikváriusként dolgoztam másfél évtizedig, többször a kezembe kerültek képeslapok Ada Kaleh (Ada-Kalé) szigetéről, de ekkor még nem tudtam, hogy egy elveszett paradicsomi világ fennmaradt emlékeit szorongatom kezemben. Jó pár évvel később láttam egy rövid dokumentumfilmet Ada-Kaléról, és feltehetőleg olyan mély benyomást tett rám, hogy utána nem sokkal azt álmodtam, hogy a sziget a hullámok alól lassan felemelkedik, és egy éjszakára újra eredeti pompájában láthatóvá és bejárhatóvá vált. Ugyanúgy megnyíltak a bazárok, a kávéházak, az árusok pultjai olajbogyóktól roskadoztak. Halk zene szólt, pipafüst szállt egy fehér dervisnek tűnő alak körül, akit sokan körbevettek. Kicsivel a sziget felett különös virágoskertek lebegtek, a növények gyökerei néha az utcát érték. Tudtam, hogy álmodom, de azt is, hogy olyan, mintha mindig is ott éltem volna. Itt az álomnak vége szakadt, de biztos vagyok benne, hogy még a hajnal első sugarai előtt visszasüllyedt Ada-Kalé a hullámok alá, és azóta is ott nyugszik. Az álom óta állandóan motoszkált bennem a sziget és legfőképpen Bégó Mustafa izgalmas legendája.  

Miről szól a történet?

A legenda szerint a világosi fegyverletétel után Kossuth Lajos Orsovából menekült Ada Kaleh szigetén át az éj leple alatt teljes titokban, és a dunai átkelésben Bégo Mustafa segédkezett neki. Kossuth ládájában lapult a Szent Korona, melyet sebtében a parton el is ástak. Kossuth innen vonult törökországi száműzetésébe. Az átkelést levezénylő Bégo Mustafa tizedes lett Ada Kaleh utolsó török hűbérura. Ada Kaleh egy színtiszta törökök lakta kis al-dunai sziget volt, ahol dohányt, szőlőt, rózsát termesztettek és halásztak. A már Hérodotosz korában is ismert szigetet a trianoni békediktátum előtt közvetlenül három határ, a magyar, a román és a szerb vette körül. A szigetet sokan Jókai Mór Az arany ember regényében leírt Senki szigetével azonosították. A bazárral, a hidzsábot viselő asszonyokkal, a török kávéval és a különleges édességek illatával teli utcái sokáig vonzották a messzi utazókat és turistákat, így méltán viselhette a kelet kapuja nevet. 1972-ben Ada Kaleh szigete és Orsova a Vaskapu I. vízerőmű felépítésekor örökre hullámsírba merült.  

Miért pont ez a dal lett az új lemez beharangozója?

Mert önállóan is megállja a helyét, és nagyon erős történettel bír. Szerintem megérdemli a megkülönböztetett figyelmet, és talán így még többen megismerhetik a méltatlanul elsüllyesztett sziget történetét. 

Milyen hangulatú, hangvételű, mondanivalójú lemezre számíthat ősszel a közönség? Az úd mellett más hangszereket is megszólaltatsz majd?

A most ősszel megjelenő lemeznek Csillanás lesz a címe, ami a 2020-ban megjelent Illanás (az albumról Győrffy Ákos írt lemezkritikát, amely itt olvasható) című lemez egyenes folytatása. Mind hangzásban, mind történetmesélésben, mind a hangszerelésében hasonló jegyeket hordoz majd magán. Az údon (arab lant) kívül perzsa szantúr, ney, udu, nagybőgő és hegedű is szerepel a dalokban, de a lemezen ezúttal több vendégzenész és nem mindennapi hangszerpárosítás is hallható lesz. A többi viszont legyen meglepetés.

(Nyitókép: Zsolti Tamás)