Szárnyalás, cukiság, formák és színek – 9 kihagyhatatlan kiállítás őszre

Féner Tamás: „…A mi történt, ugyanaz, a mi ezután is…”
Megtekinthető október 1-ig 
Budapest, Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház

Féner Tamás a kortárs fotográfia egyik meghatározó alakja; korszakokon átnyúló tevékenysége a mai napig jelentős hatást gyakorol az újabb generációk alkotóira. Az elmúlt évtizedben létrejött sorozataiban leginkább a tárgyi világ, benne sokszor szakrális vagy annak tételezett tárgyak, szövegek jelennek meg, melyeken keresztül a vallás felé fordult. Mindemellett egy újabb váltással a festészeti felfogáshoz közelítő alkotásokat is létrehozott, melyekkel oly módon kívánt reflektálni a digitálisan generált képek világára, hogy a lehető leghagyományosabb módon készítette el fotóit.  

Véglegessé vált történések
Pécs, Janus Pannonius Múzeum

Ez a posztumusz tárlat Kismányoky Károly több mint kétszáz művét mutatja be, köztük olyan késői, a hagyatékban fellelt alkotásokat, melyek még sosem szerepeltek kiállításon. A sokféle művészi és gondolati irány, izmus és formakísérlet a cselekvő szabadság és a teremtő erő mozgásának nyoma – a tárlat összességéből egyértelműen kitűnik, hogy egyetlen izmus sem tudott annyira erős lenni, hogy besorolhatóvá váljon alá Kismányoky munkássága; ő végig a saját, egyedi, senki máséval össze nem téveszthető útját járta. 

Mi köt össze egy kortárs német és egy 16. századi velencei képzőművészt? Létezhet-e közöttük kapcsolódás közel ötszáz éves távlatban? A kiállítás középpontjában a nyolcvanötödik születésnapját ünneplő Georg Baselitz grafikái állnak: a művész 2020-ban harminc nagy méretű alkotást adományozott a múzeumnak, melyekből most először láthat válogatást a közönség. Baselitz mellé egy olyan 16. századi itáliai mestert választottak, akihez a kortárs német művész többszörösen kapcsolódik, és akinek lapjait az 1960-as évektől gyűjti. Bár Baselitz és Schiavone alapvetően festők, mindketten a nyomtatott grafika megszállottjai: sok hasonlóság van köztük abban is, ahogyan a műfajról gondolkodnak és ahogyan sajátos, újításokra épülő képalkotó szemléletük papírmunkáikban testet ölt.

Szárnyalás – Reigl Judit figurális festészete
Megtekinthető október 27-ig
Budapest, Kiscelli Múzeum

Reigl Judit születésének századik évfordulóját kiállításokkal ünnepli számos európai és hazai múzeum. A Kiscelli Múzeum első ízben mutatja be, hogy milyen jelentős helyet foglalt el Reigl Judit egész életművében az emberábrázolás. Művészi pályájának egymást követő – vagy átfedő, a ráfestések miatt sokszor egymást lefedő – korszakait Reigl egyetlen organikus folyamatnak látta, nem tett különbséget absztrakció és figurativitás között. A kritika azonban sokáig értetlenül fogadta az időről időre felbukkanó figuratív képeit, s ma is lényegesen nagyobb az absztrakt munkái iránti érdeklődés. A kiállítás a művész periférikusnak tekintett, kevéssé ismert sorozataira hívja fel a figyelmet, hiszen életműve csak ezek beemelésével, Reigl következetes gondolkodásának feltárásával értelmezhető.

A forma színné, a szín formává válik
Megtekinthető 2024. február 24-ig 
Veszprém, Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény

A tárlat célja, hogy megismertesse a hazai közönséggel a konstruktív és konkrét művészet legjelentősebb európai kötődésű alkotóit, kiemelve a svájci mestereket, a szobrászrajzok sajátos világát és a színtan újragondolásával kísérletező alkotókat. A kiállítás emeleti kiállítóterében láthatók a Bauhaus iskolájából ismert Johannes Itten, valamint Barcsay Jenő, Gyarmathy Tihamér, Sean Scully és Haász István alkotásai. A tárlathoz kapcsolódva szeptember hónaptól új művészetoktatási program és workshopsorozat is indul; ezek a játék, az alkotás és a tanulás kapcsolatán keresztül segítenek majd testközelbe hozni és több generációt is megismertetni a nonfiguratív művészet izgalmas világával.

A cukiság faktor
Megtekinthető november 12-ig
Budapest, Ludwig Múzeum

A cukiság jegyei Japánban az Edo-korszak (17–19. század) idején jelentek meg először festményeken és nyomatokon. Ezt követően az 1970-es években az élet minden területét átszövő kulturális jelenségnek, a kawaii (aranyos) térnyerésének köszönhetően vált népszerűvé, majd fokozatosan elterjedt az egész világon. Vajon minek köszönheti a cukiság kultúrája töretlen népszerűségét? Miként viszonyul hozzá a kortárs képzőművészet, illetve milyen kifutási lehetőséget vagy veszélyt tartogat számára? A cukiság esztétikája ugyanis a nagyszámú vizuális, főként digitális tartalomnak köszönhetően a kortárs képzőművészekre is hatással van. A válogatásban tizennégy ország összesen harminckét művésze vesz részt – a nemzetközileg elismert alkotók munkái mellett a fiatal hazai és régióbeli képzőművészek alkotásaival is megismerkedhet a közönség.

Erdély művészete a két világháború között
Megtekinthető 2024. január 21-ig
Debrecen, Déri Múzeum

Felbecsülhetetlen értékű, immár közkinccsé lett kollekció, ifjabb Böhm József nagyváradi születésű orvos-gyűjtő és ugyancsak medikus édesapja, idősebb Böhm József két generáción át gyarapított magángyűjteményének megtekintésére invitálja látogatóit a Déri Múzeum. A közép-európai léptékkel is méretes, mintegy kétszázötven műtárgyat számláló modern és kortárs művészeti anyag az egyik legjelentősebb magyar gyűjtővé avatja a németországi Freibergben élő családot, amely az 1960-as évektől egy reprezentatív „erdélyi galéria” kialakításán fáradozott, hogy a perifériaként kezelt transzszilván művészet az őt megillető helyre kerüljön Európa 20. századi palettáján. 

Benkő Imre – Városliget. Budapest, 1969–2023
Megtekinthető október 1-ig 
Budapest, Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház

Benkő Imre alkotói attitűdje rendszerint olyan fotósorozatok létrehozásában csúcsosodik ki, amelyek éveket, illetve nemritkán évtizedeket ölelnek fel. Képein minden esetben rögtön felismerhető az a csak Benkőre jellemző perspektívahasználat vagy látószögválasztás, mely érzékeny és humorral fűszerezett szemléletmódjából fakad. A nyolcvanéves fotográfus a Városligetben fényképezett ötven alkotásával mutatja be Budapest 150 évének egy apró szeletét. Az 1969-ben elkezdett fotósorozat szinte minden évben bővült egy-egy alkotással. Benkő Imre otthonosan érzi magát azokban a szituációkban, melyekben a városban élő kisemberek sorsa mutatkozik meg, hiszen szakmai alázattal és érzékenyen közelít hozzájuk, képein az átlagemberek válnak főhőssé.

A Tenkes kapitánya 60
Siklósi vár

Jubileumi évet ünnepel idén a Magyar Televízió első saját gyártású sorozata, A Tenkes kapitánya. Ennek alkalmából a forgatás egyik legfontosabb helyszínén, a siklósi várban nyílt kiállítás, amely a sorozathoz kötődő emlékek bemutatása és megőrzése mellett magát a kultuszt is szeretné továbbörökíteni a fiatalabb generációk számára. Amire minden esélye meg is van, hiszen képregényes formában kerültek fel a falakra a filmmel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók, így a látványos tárlatnak köszönhetően a legfiatalabbak is megismerkedhetnek a Zenthe Ferenc által megformált kapitány legemlékezetesebb kalandjaival.