Gellért és Bakonybél összekapcsolódása, a szent ember és a szent hely találkozása, amelyet – ahogyan Baán Izsák bencés testvér, a monostor elöljárója fogalmazott – találkozásokkal is ünnepelnek. Milyen szinteken, hogyan valósulnak meg ezek a találkozások?
A legkülönbözőbb – például a műfajok, a kortárs és a klasszikus vagy a vallások közötti – találkozásokra számítunk. A monostor az elmúlt két évben számos különböző egyházzenei, régizenei koncertet szervezett, amelyeken mind hazai, mind külföldről érkezett énekesek énekeltek gregorián műfajban.
Így Bakonybélben találkozhat a koncerten, előadóművészeti tevékenységként énekelt gregorián a szerzetesközösségünk imádságaként napi imában énekelt gregoriánnal – ilyen együttállásra a Gellért-ünnepen is számítunk.
Szintén érdekes találkozás az olaszoké és magyaroké, a hivatásos zenészeké és az amatőr énekeseké. Az olasz Odhecaton a legkiválóbb olasz férfi énekesekkel, Paolo Da Col vezetésével a reneszánsz és a klasszika előtti zene előadására szakosodott, koncertjeikkel a legfontosabb európai és amerikai fesztiválok vendége. Az ünnep során az önálló koncertjük mellett a kórusakadémián együtt fognak énekelni a szerzetesközösség által működtetett, illetve helyi amatőr zenei együttesekkel, amelyeknek egyébként szintén lesz saját koncertje. Kórusakadémiára már az elmúlt két évben is többször hívtunk előadóművészeket, hogy a helyi közösséggel közösen tartsanak kóruspróbát. Ezek az alkalmak a helyi művészeti együttesek számára egyfajta tanulási lehetőséget is biztosítanak. I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka érkezése pedig ökumenikussá teszi az ünnepet, ez jelenti a vallások, illetve vallási vezetők találkozását.
Bakonybél az elvonulás, az elmélyülés helyszíne, az ilyen ünnepek lehetőséget kínálnak a város forgatagából érkező vendégek számára, hogy az ünnepi programok, koncertek után megtapasztalják ezt az elcsendesedést – ez is egyfajta találkozást képvisel.
A koncertek Önátadás és önmeghaladás a zenében alcíme is a Szent Gellért tematikához kapcsolódik?
Igen, a szent önátadása és az önmeghaladás is szerzetesi, a monostorhoz, remeteséghez kapcsolódó gondolat. A monostor a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa projektjeként megvalósuló Kultháló-bázisként is működik, így a fogalmakat a szerzetesközösség és Kultháló vezetőjével közösen fogalmazta meg, hogy gondolati vezérfonalat nyújtsanak a zenei programhoz.
Ha jól tudom, a koncertek mellett képzőművészeti kiállítás és tudományos előadások is várják az érdeklődőket.
Igen, a kiállítás a monostor és a Petőfi Kulturális Ügynökség közösen meghirdetett pályázatának a lezárása. A Békét teremtő magány című tablótárlat az ezer évvel ezelőtt, a királyi udvarból a bakonybéli remeteségbe visszahúzódó Szent Gellért lelkiségét idézi meg a kortárs művészet különféle műfajain keresztül. A Szent Gellért-emlékülést pedig azért szerveztük, hogy a tudomány képviselői is bekapcsolódhassanak a programba. Az egyik fő tématerület a bencések kultúra- és iskolateremtő jelenléte lesz, a másik pedig, hogy Szent Gellért személyén keresztül hogyan kapcsolódik egymáshoz Itália és Magyarország. Nagyon örülünk neki, hogy mind hazai és külföldi, világi és szerzetes előadók is részt vesznek az emlékülésen.
Az ünnep során az érdeklődők a programokon kívül is bekapcsolódhatnak a szerzetesközösség életébe?
Igen, sőt, minden programpont időpontját úgy is alakítottuk, hogy a vendégek bekapcsolódhassanak az imaórákba. A bencés lelkiségben a nap kitüntetett pontjai a szerzetesi zsolozsmák, ezek nyitottak és nyilvánosak lesznek. Nyitva lesz a monostor látogatói részlege, hogy körbe lehessen sétálni és megismerkedni a hely ezeréves történetével, illetve meg lehet nézni, hogy milyen műhelyekben dolgoznak a szerzetesek. Tehát aki úgy érkezik a Szent Gellért-ünnepre, hogy nem tud a bakonybéli monostorról semmit, részletes képet kaphat arról, hogy mivel foglalkoznak az itt élő testvérek.
Az út nem előttünk, mögöttünk van | Magyar Krónika
Olvassa el Baán Izsákkal készült nagyinterjúnkat is!
Fotók forrása: Szent Mauríciusz-monostor
