Útra kelő könyvek
A klasszicista enteriőrt Dobó Tibor németországi magángyűjteményéből, műtárgybeszerzésekből, illetve az Iparművészeti Múzeumtól származó elemekkel – mint az empire szoba gyönyörű, ébenfekete eredeti bútoregyüttese – sikerült újraalkotni. Teremről teremre járva olyan különlegességekkel találkozhatunk, mint Anton Einsle osztrák festőművész portréja Festetics Sámuel feleségéről, Raczyska Wanda grófnőről vagy Kossuth Lajos herbáriumszekrénye. Utóbbi a botanikateremben található, amely a természet megismerése iránt elkötelezett családtagok – például Festetics Antal felesége és sógora, Splényi Amália és Splényi József – érdeklődési körét idézi meg. A Festeticsek az Alpokban és a Kárpátokban is gyűjtöttek növényeket, hogy szakszerűen elkészített herbáriumgyűjteményt hozzanak létre a kor legnagyobb természettudósa, Kitaibel Pál segítségével.
A könyvtárszoba polcain eredeti könyvek vannak, pedig a második világháború után egy teljesen kifosztott kastély maradt az utókorra. A rejtély megoldása, hogy a Festeticsek kölcsönadták egymásnak könyveiket, s a keszthelyi rezidencia könyvtárát és levéltárát egy szovjet tiszt befalaztatta, így az állomány teljes épségben élhette túl a világháború végét. A keszthelyi könyvtárból visszakerülő dégi köteteket most az utókor is megcsodálhatja eredeti helyükön. A könyvek származását az első lapon található díszes F betű igazolja, illetve a Festetics Antal halála után készült részletes kastélyleltár fontos támpontot nyújt abban, hogy mely könyvek tartoztak a dégi bibliotékához. A közel négyezres állomány jelentős részét a család fő érdeklődési körének megfelelően a természettudományos kötetek adták, nem véletlen, hogy Kitaibel sem csak baráti látogatásra érkezett a birtokra, hanem tudományos kutatómunkát is végzett – ezt segítette a könyvtárat a felette lévő vendégszobákkal összekötő csigalépcső. Emellett szépirodalmi művek, építészettel, tájépítészettel, csillagászattal, orvostudománnyal foglalkozó kötetek alkották az állományt, sőt, elmondható, hogy a szabadkőművesség legnagyobb könyvtárával rendelkezett a család. A rendkívül széleskörűen tájékozott, nagy műveltségű Festeticsek angolul, németül, olaszul, franciául, héberül, görögül és latinul egyaránt olvastak.
Titkok és rejtélyek: a szabadkőművesség
A kastély több szálon köthető a szabadkőművességhez. Festetics Antal a mozgalom egyik mestereként a szabadkőművesség betiltása után a rezidencia falai között valószínűleg továbbra is megrendezte a titkos gyűléseket és szertartásokat. Ezt a feltételezést támasztja alá a dísz- vagy tükörterem elhelyezkedése. A megszokottól eltérően ugyanis nem a főbejárat közelében kapott helyet, hanem szinte elrejtve a fő szárny jobb oldali sarokrizalitjában, amelyhez ráadásul egy egészen egyszerű ajtó vezetett a folyosóról. A díszterem érdekessége a Pollack csúcsteljesítményeként számontartott ovális térkialakítás. A helyiség a falát díszítő tükrökről kapta nevét, a tükör pedig szabadkőműves jelképként a fényt szimbolizálja. A kastély másik titkos helyisége a díszterem kilencven fokkal elforgatott, kicsinyített mása, a sub rosa szoba, amelynek padozatán a szabadkőműves hagyományt idéző nyolcágú csillag motívuma látható. Festetics Antal itt őrizte a szabadkőműves mozgalom titkos levéltárát, a hálózat működését leíró száznégy iratcsomót. A szabadkőműves jelképek nemcsak a kastélyban, de a parkban is felfedezhetők, mint a kőkert carrarai fehér márványból kirakott csillagjai.
A szabadkőművesek szellemi elitként önműveléssel foglalkoztak, és jelentős volt karitatív tevékenységük is: jótékonysági egyleteket, ismeretterjesztő köröket, sportegyesületeket alapítottak és tartottak fenn. Az emeleten berendezett tárlat képet ad a mozgalomról, a jelentős hazai és külföldi alakjairól, megismerhetjük a szimbólumrendszerét, a különleges használati tárgyait, és megtapasztalhatjuk a szertartásait az izgalmas interaktív megoldások révén.