A Magyar Nagydíjat 1936-ban nem számolták bele a hivatalos Grand Prix Európa-bajnokságba, mégis közönségsiker lett. Ekkoriban még nem létezett Formula–1, az európai pilóták legmagasabb szintű együléses versenysorozata az Európa-bajnokság volt. Emellett a hivatalos bajnokságon kívül eső futamokon is gyakran elindultak a legjobbak. A Magyar Nagydíj pályája ma is bejárható a Népligetben. A nagyjából öt kilométeres aszfaltcsík állapota nem egyenletes, a pálya kanyargós, északi része napjainkban erősen ütött-kopott, de a déli részt ma is használják autós közlekedésre. A buszparkoló ma azon a szakaszon áll, ami a két pályarészt egykor összekötötte.
Hartmann László személyében egy hazai versenyző is képviseltette magát, igaz, esélytelenül. Privát Maseratijának motorja nagyjából fele akkora volt, mint az élmenőké, nem csoda, hogy utolsó, hetedik célba érkezőként látta meg a kockás zászlót hat kör hátrányban. A mából nézve a pálya legfurcsább megoldása a boxutca kialakítása volt: a Népliget egykori vonalvezetésén nem volt külön e célra megépített szakasz. A szerelést és a tankolást a hétszáz méter hosszú célegyenes mentén végezték el. Oldalt álltak a csapatok boxai, ha valami probléma volt, egyszerűen az úttest bal oldalára húzódtak a versenyzők.
Az egykori „boxutca” mai látványa. Az akkori célegyenes manapság a Népliget legforgalmasabb útszakasza: igen, a Vajda Péter utcáról van szó. Ma már senkinek sem tanácsolnánk, hogy ide építsen szerelőbódékat.
Az 1936-os Magyar Nagydíj a politikáról is szólt: Bernd Rosemeyer (16-os számmal) és Rudolf Caracciola (18-as számmal) az Auto Union, illetve a Mercedes csúcstechnikájával érkezett hozzánk. Hitler megalomániája az autóversenyzésre is kihatott, sztárpilótái szinte korlátlan támogatást kaptak tőle. Ennek meg is lett a gyümölcse: a német gyártók versenyautói 300 kilométer/óra feletti végsebességgel száguldoztak, ráadásul biztonsági öv nélkül. Ez a hajsza lett egyébként az ifjú Rosemeyer veszte: a huszonkilenc éves pilóta 1938-ban az Auto Union sebességrekord-kísérlete közben vesztette életét.
Ha valakiben ma felmerülne az ötlet, hogy Rudolf Caracciolához és Bernd Rosemeyerhez hasonló csatát vívna az egykori célegyenes-ráfordítóban, akkor ki kell ábrándítanuk. Amellett, hogy a városi autóversenyzés tilos és rendkívül balesetveszélyes, egy fizikai korlát is felmerül. A ráfordító kijáratát ugyanis elzárták a Vajda Péter utcától, így itt legfeljebb futók tudnak versenyezni.
Manfred von Brauchitsch (22-es számmal) Mercedese előz. A képen látható momentum nem volt gyakori az 1936-os Magyar Nagydíjon. A pálya kimondottan lassúnak számított, nehéz volt előzni. Ebben szerepet játszott az is, hogy az akkori GP-autók sokkal lassabban gyorsultak fel, illetve lassultak le, mint a mai Formula–1-es gépek. A Népliget célegyenesében nagyjából ötszáz métert gyorsultak, a maradék kétszáz méter a féktáv volt. A mainál sokkal gyengébb fékeknek ennyi kellett, hogy megfogják a kocsit. Az ellenfeleket így alig lehetett legyorsulni vagy kifékezni.
Ha esetleg biciklivel haladnánk, ma sem könnyű feladat az előzés, kiváltképp a helyi járatok végállomásánál. Egykoron ez a szakasz kötötte át a kanyargós északi pályarészt a nagyobb sebességű délivel. Bár a korábbiakban már említettük a német gyártók kiválóságát, meglepetésre a Magyar Nagydíjat nem közülük nyerte valaki, és ez nagyban az északi pályarésznek volt köszönhető. A futamgyőztes Tazio Nuvolari Alfa Romeója főként ezen a kanyargós szakaszon tudott előnyt szerezni a lóerőben erősebb német gyártók versenyzőivel szemben, ami kulcsszerepet játszott a végeredményben.
Nuvolari győzelmét annak is köszönhette, hogy főbb riválisaival ellentétben sem műszaki, sem versenyzői hiba nem gátolta a teljesítményét. A Mercedes sztárpilótája, Rudolf Caracciola a verseny felénél kiesett motorhiba miatt. Vele ellentétben az első rajthelyről induló Bernd Rosemeyer (Auto Union) vezetői hibát követett el a 34-ik körben, átengedve olasz vetélytársának a vezetést, a német pilótának be kellett érnie a második hellyel. A 48 körös futam végén harmadik helyre a német Auto Union csapattal induló olasz pilóta, Achille Varzi futott be.
Nuvolari győzelmét 1936. június 21-én mintegy 90 000 néző követte a helyszínen, ezt a számot összehasonlítva a korszak Grand Prix versenyeinek látogatottságával, elmondható, hogy a szervezőknek semmi szégyenkeznivalója nem lehetett. Ma leginkább a Ferencváros futballistái szemlélik a Népliget autós forgalmát. Az első Magyar Nagydíj idején a terület még alig volt beépítve. Ma a parknak mind az északi, mind a déli részén fontos sportlétesítményeket találunk, amelyek szinte kizárólag a legnagyobb helyi egyesület, a Ferencvárosi Torna Club tulajdonában vannak.
Kiemelt fotó forrása: Google Maps
