A világ első keresztrejtvénye a The New York World 1913. december 21-ei számának karácsonyi mellékletében jelent meg. Mi lehet ez? – tűnődtek az olvasók a fekete-fehér négyzetekből álló ábra láttán.

Akkor, 110 évvel ezelőtt kezdte meg diadalútját a keresztrejtvény a világban. Magyarországon elsőként a Ma Este című lap közölt keresztrejtvényt 1925-ben, és azóta is rejtvényfejtő nagyhatalomnak számítunk.

Leginkább – több mint nyolcvan százalékban az úgynevezett skandináv rejtvényeknek gyürkőznek neki a megfejtők, de nálunk tartja magát legerősebben a hagyományos, pontosabban a fősoros keresztrejtvény is. Rajtunk kívül még a németek és az olaszok kedvelik ezt a típust. Rendszeresen tartanak versenyeket is a vállalkozó kedvűeknek, itt több szinten, egészen a mesterfokozatig mindenki próbára teheti, ismeri-e a baszkföldi folyókat és a türelem szó összes szinonimáját. A versenyeket és a rejtvényfejtő közösség életét a Rejtvényfejtők Országos Egyesülete szervezi. Legutóbb Pécsen volt verseny, és Schmidt János, az ország egyik legjobb rejtvénykészítője szerint elképesztő, milyen teljesítményre képes egy mesterfokú rejtvényfejtő harmincöt-negyven perc alatt.

De most nem a fejtéssel, inkább a rejtvények készítésével foglalkozunk, mert arról alig lehet valamit tudni. Hogy készül egy hagyományos, hivatalos nevén fősoros keresztrejtvény?

„Régen kockás papírral, ceruzával és radírral, ma már számítógép előtt ülve” – árulja el Schmidt János, aki azóta, hogy a Pajtás újságban felfedezte a rejtvényeket, valósággal a rabjuk lett.

A kicsi, mindössze 15 × 11-es keresztrejtvény megfejtéséhez kész volt elmenni a könyvtárba és lexikonokat lapozni, és már akkor érezte: ez az ő igazi világa.

1981-ben megnyerte a Füles rejtvénykészítőknek kiírt pályázatát, és idővel otthagyva a tanári munkát főállású rejtvénykészítő és rejtvényújság-szerkesztő lett. Mert azonkívül, hogy hétről hétre találkozhatunk feladványaival a legnépszerűbb magyar rejtvénylapban, a Fülesben, három testvérlapot is szerkeszt, és azokba is jórészt ő készíti a rejtvényeket. Ezek a Kemény dió, az Észjáték és az Olasz módra. 

Schmidt Jánossal úgy beszélgetünk, hogy magunk elé tettük azt a 15 × 17 kockás rejtvényt, amely nemrég jelent meg a Fülesben, és Einstein egyik találó aforizmája a megfejtése. (Hogy melyik ez a jópofa mondat, az nem írható le, mert még nem járt le a beküldési határidő.) Pályázatos rejtvény, tehát nem a legkönnyebbek közé tartozik, de azért jó részidővel megoldható. 

„Ezt nem egészen egy óra alatt készítettem el. Huszonöt percig tartott az ábra kitöltése, tehát a szavak beírása és a fekete négyzetek elhelyezése, majd újabb huszonöt perc alatt írtam meg hozzá a definíciókat. Maga a rejtvény készítése azzal kezdődött, hogy a szerkesztő megadta a méretet, és kért egy nem bántó, nem megosztó aforizmát. Miután ezt kikerestem, és beírtam a rejtvény fősoraként, a bal felső és a jobb alsó sarokba kerülő szavakat kezdtem el beírni. Azokat, amelyek kapcsolódnak a fősor betűihez.”

A magyar rejtvénykészítésnek vannak szabályai, az egyik az, hogy a rejtvény középpontosan szimmetrikus. Tehát, ha a bal felső sarokban van egy fekete négyzet, akkor a jobb alsó sarokban is kell lennie.

A hálátlan rejtvényfejtő ezt a mívességet észre sem veszi, de bárki ellenőrizheti, tegye is meg nyugodtan. Ugyanilyen szabály az is, hogy a fekete négyzetek száma nem haladhatja meg az összes négyzet hatodát. Ezeket a szabályokat még az elődök állították fel így, és mai rejtvénykészítők is tartják magukat hozzá. Emiatt van, hogy a megfejtő elindul a legtöbb esetben a bal felső sarokból, és a jobb alsónál teszi le a ceruzát, a rejtvény készítője pedig a középső részt hagyja utoljára. 

„Ha a megfejtés Ö betűt tartalmaz, és egy szónak erre kell végződnie, nem vagyok könnyű helyzetben. Ilyenkor egy skandináv szó kerülhet oda, vagy lezárom egy- vagy kétbetűsre egy fekete négyzettel. Az első időben sokat lapozgattam a segédkönyveket, például Papp Ferenc szóvégmutató szótárát, de már ritkán kerül ilyesmire sor. Van elég rutinom és sok tapasztalatom.”

A szellemi frissességgel foglalkozó orvosok rendre azt ajánlják az időseknek, hogy fejtsenek rejtvényt, mert az agynak éppen olyan szüksége van edzésre és erőfeszítésre, mint az izmoknak. Ma papíralapú rejtvényt sokkal nagyobb arányban fejtenek az ötven-hatvan évesek és a még idősebbek, a fiatalabbak gyakran a telefonjukat használják – játékra.