Balogh Gyuszi teljesen átlagos kisfiú. Budapesten lakik a szüleivel, a nagymamájával, Öcsivel, és… hát van egy lány, bizonyos Ági, aki még nagyon fontos neki. Van még valaki a történetben, konkrétan egy varázsló, aki időnként megjelenik, és ráébreszti Gyuszit, amire éppen rá kell ébresztenie. Ő Csilicsala bácsi.
Török Sándor mesekönyve vagy talán inkább ifjúsági regénye a valóság és a mesevilág határán mozog ide-oda, ahogy a mesekönyvek gyakran szoktak. Van a szerzőnek egy másik története, abban Kököjszi és Bobojsza karolja fel Andrist, és viszi bele csodás kalandokba.
A ma 120 éve született Török Sándornak is megvolt a maga Csilicsalája, egy román favágó. Úgy hívták, George Fenes. Ő tanította a havasokban az akkor még kamasz Török Sándornak, hogy ha a tűzbe néz, lássa meg a benne táncoló lényeket. Hogy kerül egy tizenéves fiú a favágók közé? Hát úgy, hogy megszökött otthonról. Méghozzá egy egészen korai kamaszszerelem végén megkísérelt öngyilkossági kísérlet után.
A homoróddaróci jegyző fia, akkor otthagyta az iskolát, nyakába vette Erdélyt, és éveken át különféle alkalmi munkákból élt. Volt kazánfűtő és vasúti pályamunkás, söröskocsis, üveggyári napszámos, míg végül bejutott a kolozsvári magyar színház kórusába és statisztái közé.
A Janovics Jenő vezette teátrumban akkor kezdte a pályát Kiss Manyi és Lázár Mária. Ha a fiatal Török Sándor egy színpadra is került velük, legfeljebb egymondatos szerepben, ahogy ő fogalmazott, ötödik lakájként és kilencedik tábornokként.
Ennyiből is látszik, hogy nyugtalan szellemű fiúról van szó, akinek az újságírói pálya megfelelő következő lépésnek tűnt, így először bűnügyi anyagokat kezdett írni erdélyi lapoknak. Kolozsváron, Temesváron, Szegeden majd Budapesten is jelentek meg írásai, egyre komolyabbak, annyira komolyak, hogy 1933-ban, első regénye után Baumgarten-díjat is kapott. Híres mesekönyve, a Kököjszi és Bobojsza csak hat évvel később született meg.
A második világháború alatt Török Sándornak fontos szerep jutott. Ő juttatta el Horthy menyéhez az úgynevezett Auschwitz-jegyzőkönyvet, amelyben két haláltáborból megszökött rab írta le a valóságot. Sokak szerint ennek az elolvasása után akadályozta meg a kormányzó a pesti zsidóság deportálását. Török Sándor ezt a küldetést a Keresztény Zsidók Szövetségének elnökeként tette meg.
Aztán eljött az idő, amikor neki is bujkálnia kellett. A volt igazságügyi miniszter, Nagy Emil svábhegyi villájában rejtőzött el. Nagy Emil felesége az a Göllner Mária, aki az antropozófia magyarországi meghonosítója, az első Waldorf-szellemű iskola létrehozója volt. Török Sándor maga is Steiner híve, Göllner Mária egyik első támogatója és segítője lett.
A második világháború utáni években Török Sándor különböző státuszokban, de többnyire a rádióban dolgozott. Ifjúsági műsorokat készített, tárcákat írt, beszélgetéseket vezetett, mindig a kultúra területén maradva.
Felesége, Hédi is a rádió munkatársa volt. Gyermekük nem született; a házasság különleges történetét Popper Péter, a család jó barátja írta le egy helyen. Az történt ugyanis, hogy Hédi és Török Sándor egyik legjobb barátja egymásba szeretett, megtörtént a válás, de harag és gyűlölködés nélkül, sőt kifejezett békében és szeretetben. Majd amikor az asszony özvegyen maradt, a házasság mintegy folytatódott. Török Sándor sokat dolgozott együtt Tóth Eszterrel, Tóth Árpád lányával, akinek kisfia, Máté gyakran felbukkan a történeteiben.
Két nagyon sikeres gyerekfilm is köthető Török Sándorhoz, ő írta a Hahó, Öcsi! és a Hahó, a tenger! történetét is, ezekben tűnt fel a korszak legismertebb gyerekszínésze, Kovács Krisztián. Miután elküldték a rádióból, valamiféle kárpótlásként megkapta a Család és Iskola című lap főszerkesztői posztját. Ebből is tudott izgalmas, olvasmányos – nem mellesleg nagy példányszámú – lapot csinálni. Az általa alapított Gyermekünk című lapba pedig kifejezetten rangnak számított publikálni. Szellemi, baráti köréhez olyanok tartoztak, mint a Polcz Alaine – Mészöly Miklós házaspár, Montághék, Pethő András, Ignácz Rózsa és Vekerdy Tamás, aki az ő hatására végezte el a pszichológia szakot.
Török Sándor nyolcvanegy évesen 1985-ben halt meg.
Fotók forrása: Fortepan
