Nemzeti Botanikus Kert, Vácrátót
A vácrátóti botanikus kertben márciusra kivirágzott a kárpáti sáfrány. A lila színű virágokkal a kert számos pontján találkozhatnak a látogatók, de a virágzó növények összefüggő foltjai valóságos szőnyegként terülnek el a kert Sződrákosi-patakjának partján és a Nagy-tisztáson. A sáfrányok mellett számos más kora tavaszi virág – köztük a halványkék csillagvirág, az aranysárga virágú bogláros szellőrózsa, a fehér berki szellőrózsa, a rózsaszín és a lila árnyalataiban pompázó keltike – varázsolja színpompássá a botanikus kertet, amely márciustól már két órával hosszabb, nyári nyitvatartási idővel várja a látogatókat.

Tipp: Fráter Erzsébet biológus a vácrátóti botanikus kert kurátora A Biblia növényei című kötetében a szerző közép-ázsiai utazásainak gazdag képanyaga mellett a botanikus kerti felvételeivel is találkozhatunk. Érdemes a kertben tett séta mellé megvásárolni a könyvet a jegypénztárban.

Forrás: Nemzeti Botanikus Kert, Vácrátót Facebook oldala

Alcsúti Arborétum
A hóvirágok a szokatlanul meleg időjárás miatt március elejére elnyíltak, de az Alcsúti Arborétum más látványosságokban is bővelkedik a hónapban. Az ibolya mellett olyan kora tavaszi virágokat is megcsodálhatunk, mint a pázsitviola, a bórlevél, a kökörcsin és a kislevelű meténg. A természet feléledésével nemcsak a növények virágzanak ki, de a madárvilág is megélénkül.

Az arborétum alapítója József nádor, akit a magyarok iránti szeretete és a reformkori Magyarország fejlesztése miatt méltán neveztek a legmagyarabb Habsburgnak. Alcsúti birtokán mintagazdaságot hozott létre, és az angolparkban különleges, ritka növényfajokat telepített. A park különleges látványossága a kastély főhomlokzatának fennmaradt része, valamint a babaház, a gloriette, a medveház és a szigeten álló grotta. A legmagyarabb Habsburg – József nádor nyomában című szabadtéri kiállítás a főherceg életműve mellett bemutatja a nádor és családja alcsúti pillanatait, így az egykori kastély és park történetét is.

Tipp: Pollack Mihály József nádor alcsúti kastélyának megtervezése előtt kapott megbízást a dégi Festetics-kastély tervének elkészítésére. Érdemes ellátogatni az ország első klasszicista kastélyába is!

Forrás: Alcsúti Arborétum Facebook oldala

Kámoni Arborétum és Ökoturisztikai Látogatóközpont
A szombathelyi kámoni arborétumban a hóvirágok mellett többek között a tőzikék, sáfrányok és krókuszok virágzanak korai tavasszal. A növények mellett a látogatók az arborétum ökoturisztikai látogatóközpontjában a március 1-jén nyílt Fegyverrel a szabadságért című 1848–49-es szabadságharcról és az azt követően rendszeresített kardokról szóló kiállítást is megtekinthetik.

Tipp: Márciusban a korán érkezett jó idő még hűvösebbre válthat, ha az arborétumban tett séta után szeretnénk felmelegedni, igyunk egy teát a Castellum teaházban.

Forrás: Kámoni Arborétum Facebook oldala

Zirci arborétum
A Zirci Ciszterci Apátság angolkerti stílusban létesült parkja műemléki környezetben fekszik. Zirc Magyarország legmagasabban fekvő városa, az arborétum hazánk legmagasabb fekvésű fás gyűjteménye. A zirci arborétumban is egyre több virágot csalogatnak elő a tavasz eleji napsugarak. Olyan kora tavaszi virágokat láthatunk, mint a krókusz, a hunyor, a téltemető, a kankalin, a tőzike és a kikeleti bangita. Az apátság története összefonódik a városéval, amelyet a III. Béla király hívására hazánkba érkező szerzetesek alapították a Cuha patak forrásvidékén a 12. század végén. Érdekesség, hogy 2024-ben ünnepeljük Zirc várossá válásának negyvenéves jubileumát.

Tipp: Zircen járva érdemes megtekinteni a ciszterci műemlék bibliotékát és megkóstolni az apátsági manufaktúra sörét. 

Forrás: Zirci Arborétum Facebook oldala

Szarvasi Arborétum
Az arborétumban a tavasz beköszöntével a korai növények virágzása mellett elérkezett a pávatánc ideje is. Az indiai kék pávákkal bárhol találkozhatunk a kertben, mellettük kihagyhatatlan látnivalót nyújtanak a hegyi mamutfenyők és a tündöklő kövek is. A Pepi-kert néven is ismert hatalmas területű arborétumban játszóterek és tanösvények is várják a családokat. Érdekesség, hogy az alapító, a Pepinek becézett gróf Bolza József jó kapcsolatot ápolt a Wenckheimekkel, akik az ő javaslatára telepítettek kocsányos tölgyet, páfrányfenyőt, mocsárciprust és platánt szabadkígyósi kastélyuk angolparkjába. 

Tipp: Ha a márciusi séta után visszatérünk nyáron is az arborétumba, érdemes részt venni a Holt-Körös partján található, ezer férőhelyes Szarvasi Vízi Színház programjain is.

Forrás: Szarvasi Arborétum Facebook oldala

A Pannonhalmi Főapátság arborétuma és gyógynövénykertje
A tavasz első hírnökei ébredeznek a pannonhalmi bencés főapátság arborétumában is. Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán a Géza fejedelem hívására hazánkba érkező bencés szerzetesek alapították az első iskolát. 996 óta folyamatosan működik a monostor, ami nemcsak Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, de egyházi és kulturális központja is iskolájával, könyvtárával, pincészetével. Az arborétum és gyógynövénykert – az első ismert, történelmi magyar kert – egyidős az apátsággal. Napjainkban a huszonkét hektáros, a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet részét képező védett területen több száz fa- és cserjefaj található. Szomszédságában fekszik az Ürmös Porta, amelynek alapítóit az apátsági levéltárban talált sok száz éves receptúrák is inspirálták gyógynövénykertjük létrehozásában.

Tipp: az arborétum egész évben látogatható, ha augusztusban térünk vissza, ne hagyjuk ki a az Arcus Temporum művészeti fesztivált.

Kiemelt fotó: virágzó sáfrányok. Forrás: Nemzeti Botanikus Kert, Vácrátót Facebook oldala