Ha nagyböjt, akkor mindjárt meg is jelenik egy erős evangéliumi kép: „A Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy a sátán megkísértse.” A folytatást tudják. Böjt negyven nap és negyven éjjel, kísértésekkel tűzdelve, minden kísértésre azonos felelettel: nem. Ebben a próbatételben vagyunk mi is. Újra és újra. Mert a nagyböjtöt továbbra sem a strandszezonra formába hozó léböjtkúra mondjuk. Olyan programokat kerestünk a húsvétig tartó hetekre, amelyek egyszerre kínálják a kitavaszodás és az elmerülés lehetőségét.
Bachot mindenkinek!
„Isten-bizonyíték”, „Mennyország-érv” – mondja Pilinszky Bach zenéjéről, de még azt az elragadtatást is vállalja, hogy „semmi keresés: csupa találat”. Maga Johann Sebastian Bach pedig a zenét úgy általában a lélek szárnyának tekintette, eszköznek, amely az embert magasabbra emeli. Erre a felemelési szándékra épült egy egész életmű. Emil Cioran filozófus szerint a szándék olyannyira beteljesedett, hogy Bach zenéje élő cáfolata a világ hiábavalóságának. Elég lehet tehát egy Bach-kantáta, ha bárkiben elterpeszkedne a meggyőződés, hogy ennek az egésznek itt és így semmi értelme.
Mi más is szóljon a húsvét előtti időszakban köztereken, templomokban, koncerttermekben, mint Bach? Lassan tíz éve fogalmazódott meg ez a gondolat néhány szervezőben, akik létrehozták az ország mára legnagyobb, legkiterjedtebb komolyzenei fesztiválját, a Bach mindenkinek fesztivált. A programok veleje március 16. és 31. között zajlik Budapesten és országszerte.
Lesznek kihagyhatatlan csúcspontok, mint például a Máté-passió többször is a Deák téri evangélikus templomban március végéig, vagy más templomi koncertek, de a fesztivál fő erénye éppen az, hogy Bachot lehozza a megmászhatatlannak tűnő parnasszusi csúcsról. Megmutatja, hogy Bachhoz nem kell beavatottnak, kiválasztottnak lenni.
A hangjegyekbe kódolt információ át fog menni. Egy kutatás állítja ezt: a Pennsylvaniai Egyetem kutatói képesek voltak információelméleti alapon megvizsgálni Bach zenéjét, és arra jutottak, hogy tudományos szempontból is meglehetős hatékonysággal közvetítik a közölni kívánt információt.
Vak bizalommal beleférhet tehát egy Bach-fesztivál programjába, hogy rendeznek szabadtéri fényjátékot is az idén a Szent Lipót-plébániatemplomnál, de lesz piackoncert a kihelyezett közösségi zongora mellett a Fény utcai piacon és kávéházi koncert is a Café Zsivágóban Hoppál Mihállyal és fiával.
Toldi-est a MáraiKultban
Lassan százhetven éve, hogy Arany János papírra vetette az ifjú Toldi Miklós gáláns kalandját verses elbeszélő költeményben. Az irodalomtörténeti emlékezet szerint Petőfi a Kisfaludy Társaságtól kérte ki a kéziratot, és állva, egy szuszra olvasta el, teljes elragadottságban. Arany János kétkedve fogadta a rajongást, nem érezte a helyén a költészetét, folytonos alkotói önmegkérdőjelezésben élt.
Hiába fogadták lelkesen a Toldit, és állta ki az idő próbáját is, Arany beteljesületlen vággyal halt meg. Nem sikerült megírnia a nagy magyar nemzeti eposzt. Mindezt Sudár Annamária idézi fel az év elején bemutatott, Arany Jánosról szóló irodalmi estjében. Rendszeresen dolgozik együtt a Misztrállal, egyik tagjával, Heinczinger Mikával pedig március 9-én a MáraiKultban közös Toldi-estet állított össze.
Kettejük neve garancia arra, hogy Arany szövegei mentén, zenével kísérve olyan minőség jön létre, amiből hosszan lehet aztán töltekezni. A hangulatfestő betétekben megszólalnak furulyák, gitár, doromb, éneklőedény, magyar duda, az esten pedig elhangzanak Arany János-versmegzenésítések és az ötödik énekben szereplő Szent László-ballada énekelt változata is.
Szezonnyitó séta a szentendrei skanzenben
Családdal, gyerekekkel élményszerű, mégis a kora tavasz lelkületével összhangban álló lehetőséget kínál az idén a szentendrei skanzen. Nem kell várni a hagyományos március 15-ei huszáros napig sem: március 2-tól barangolhat a kora tavaszban a család a szabadtéri néprajzi múzeum hatalmas területén. Nyolc tájegység és egy hét kilométeres sétaút hív felfedezésre a Sztaravoda-forrás és patakvölgy környékén, a völgy vonalát követő galériaerdőben. A tematikus pihenők, a szabadtéri játékok, a népszerű mesekertjátszótér mellett kicsiknek és nagyoknak is vonzó lehet Az Év Múzeuma 2023 díjas skanzen egyik attrakciója, a 2022-ben megnyílt Erdély tájegység izgalmas muzeológiai megoldásokkal.
A Skanzen új Erdély-tájegységében jártunk | Magyar Krónika
Olvassa el cikkünket a a szentendrei skanzen Erdély épületegyütteséről!
Szemlélődés, rügyfakadás, Tökéletes napok
Az idén hamarabb érkezett meg a tavasz, az új élet kezdetének ígérete. Nem sok virágba borulásról születik előzetes meteorológiai jelentés – a japán cseresznyefa, a sakura virágzása ilyen. Március közepétől már egész japán készültségben áll, hogy megünnepelhesse a virágok kibomlásával a tavaszt.
Nálunk is népszerű a Füvészkert április eleji sakuraünnepe, de vannak más lelőhelyek is (Tóth Árpád sétány, budai arborétum, zuglói japánkert), ahol az idén már március közepétől elidőzhetünk a rügyfakadás előtti pillanatok visszafojtott energiájában.
Ha már sakura és Japán, valamiféle elidőzésről, egy más minőségű, a szemlélődő létmód választásáról szól Wim Wenders új filmje is, a Tökéletes napok. Nincs közvetlen köze a nagyböjthöz, mégis pont jókor került a mozikba március elején. Ahogyan Wenders főhőse, Hirajama, a tokiói közvécéket karbantartó cég alkalmazottja él, rokon azzal az örök fokozásra hangolt fogyasztói ritmustól idegen képességgel, ahogyan a parkban a fák, a madarak hűvös büszkeséggel „elszenvedik” a létet. „Azt teszik, amit az élet velük tesz, ez a láz, és még eggyel több… Hűsebb, hígabb, csendesebb, egyszerűbb, kevésbé követelő, elégedettebb és állandóbb.”
Mindezt Hamvas Béla írja a Fák című kis füzetkéjében, és innen már csak egy ugrás a trappista szerzetes, Thomas Merton meghatározó törekvése, hogy az elégedettebb, állandóbb, Istenhez közelebb emelő szemlélődés mint attitűd mentén kapcsolatot teremtsen a kereszténység és a Japánban is meghatározó buddhizmus között. Valóban mintha lenne valami kapcsolat a szűkszavú, alázatos Hirajama és Philip Gröning 2005-ös filmje, a Grenoble közelében, egy karthauzi kolostorban forgatott A nagy csend megszentelt némaságban élő szerzetesei között.
Sakurafák között időzve vagy a Tökéletes napok filmnyelvi költőiségébe merülve akár ezen a hídon is sétálhatunk a böjti hetekben, ismerkedve azzal a más minőséggel, amit a szemlélődés jelenthet.
Kiemelt fotó: Muray Gábor
