A június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában idén is a magyar filmtörténelem kimagasló alakjait méltatja a szakma, ráadásul egy-egy hozzájuk kapcsolódó filmet ismét nagyvásznon láthat a közönség.
A kitüntettek közé tartozik a Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, Elek Judit, akinek akinek a nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült 1983-as Mária-nap vagy a tiszaeszlári per témáját feldolgozó, 1989-ben bemutatott Tutajosok. Veszprémben az első egész estés művét, a dokumentarista és játékfilmes elemeket vegyítő Sziget a szárazföldönt láthatjuk majd. Az 1969-es, egy magányos, özvegy idős hölgyről szóló alkotás különlegessége, hogy két alkalommal is megjárta Cannes-t. Először 1972-ben versenyen kívül mutatták be a fesztiválon, és miként a rendezőnő egy interjúban visszaemlékezett, a vetítés után a közönség több mint tizenöt percen keresztül állva tapsolt, majd odament hozzá Radványi Géza, és hálásan megköszönte neki, hogy elkészítette ezt a művet. Mindennek külön jelentőséget ad, hogy az első film, amit Elek Judit az életében látott, éppen Radványitól a Valahol Európában volt. A Sziget a szárazföldön pedig tavaly visszatért a francia rendezvényre és a restaurált változat ismét hatalmas sikert aratott, a felújított verziót pedig első alkalommal láthatja a magyar közönség.
Szintén életműdíjban részesül Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, akit sokan az Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővéreként ismernek, de olyan klasszikusokban is szerepelt mások mellett, mint a Hahó, Öcsi, Az élet muzsikája vagy A veréb is madár.
A fesztiválon a Macskajáték című drámában láthatjuk, amelyet egyébként Oscarra is jelöltek a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában, de végül Fellini Amarcordja vitte el a szobrot.
Érdekesség, hogy az 1974-es mű rendezőjének, Makk Károlynak később még egyszer esélye nyílt a hollywoodi díjra, az Egymásra nézve című alkotását nevezte ugyanis hazánk az elismerésre, de azt később visszavonták, ugyanis a leszbikus szerelmi drámáról Kádár egyenesen azt mondta, magyar film még nem ártott annyit az országnak.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas operatőr ugyancsak a díjazottak között szerepel, a munkáját olyan rendkívül népszerű sorozatokban láthattuk, mint a Linda, az Angyalbőrben vagy a Família Kft., illetve számos közönségsikert, például a Hamis a babát, a Három testőr Afrikában-t és a Kaméleont is ő fényképezte. Miként a Dobó Kata, Csányi Sándor és Schell Judit főszereplésével készült Csak szex és más semmit is, amelyet ismét nagyvásznon tekinthetünk meg.
A Megáll az idő, az Idő van vagy a Szirmok, virágok, koszorúk Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerzője, Selmeczi György szintén életműdíjban részesült, tőle az Angi Verát vetítik. Gábor Pál 1979-es alkotását sokan egyenesen a magyar 1984-ként emlegetik, Orson Welles művével ellentétben azonban nem egy disztópián, hanem a világháborút követő átmeneti éveken keresztül bírálja a rendszer embertelenségét. A nyomasztó drámát egyébként Cannes-ban is bemutatták, ahol a nemzetközi filmkritikusok díjával tüntették ki.
És idén Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadóról sem feledkeznek meg Veszprémben, akinek a pályáját elképesztő mennyiségű kultfilm, mások mellett a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Roncsfilm, a Csinibaba vagy a Valami Amerika tarkítja, de ő fényelte a rendezvényen látható Kontrollt is; a kétezres évek talán legnagyobb hatású magyar alkotását pedig aligha kell bemutatni.
Kiemelt kép: Gulyás Buda operatőr Fotó: Kirsch Gusztáv
