Mit kínál a Kandela, amit más fesztivál nem tud?
Építészeti örökség adja a helyszínét, ez önmagában kiemeli a mezőnyből. Nincsenek műanyag sátrak, ipari méretű, tájidegen kitelepülés. Ami a Kandelán történik, a közeg néprajzi jellegéből és jelenidejűségéből egyszerre következik. Aki sétált már valaha a szentendrei Skanzen területén, tudja jól, hogy ez a miliő nyugtat. Egy idilli világ lenyomatában jelen lenni önmagában élmény.
Hogyan kapcsolódik a Skanzenhez a fényfestés?
Az analóg fényfestés gyökerei éppen itt, Szentendrén erednek és a Skanzennél alkalmasabb terepet nehéz lenne elképzelni, annyi a gyönyörű, tiszta, fehér felület, ráadásul fényszennyezés sincs. Tavaly a Múzeumok Éjszakáján már tettünk egy próbát. Szent Iván éjjelén fényfestéssel, tűzugrással, tűzzsonglőrökkel töltöttük meg az újonnan megnyílt Erdély épületegyüttest. A programot a Skanzen, a Fonó és a PajtaKult közösen állította össze koncertekkel, kertmozival, táncházzal. Nagyon jól működött. Az a látvány, amit a fényfestők létrehoztak, kiszakított az időből. Az idén már kísérleti jelleggel többnapos fesztiválként, május utolsó hétvégéjén futunk neki, egy élő szövetként működő együttlétet szeretnénk.
A Skanzen Erdély tájegységében jártunk
Az Erdély épületegyüttes a szentendrei Skanzen történetének legnagyobb vállalkozása. A kiállítás koncepciójáról és küldetéséről Cseri Miklós főigazgatóval beszélgettünk.
Mi a fesztivál üzenete?
A „régi az új” a PajtaKult mottója, és bár az elhagyott pajták visszaszeretéséről, újraéledéséről szól, a Kandela is hordozza. Miért ne találkozhatnának egy néprajzi épületegyüttesben jelen idejű emberek, akik élik a „régit”? Megjelenik ez a gondolat a terek fényekbe öltöztetésében és a hagyományból újat teremtő zenei kínálatban is. Party a pajtában – értékek mentén. Megfér a programban egymás mellett az idén félszáz éves Vujicsics, Szabó Balázs Bandája, de egy iráni dobos, Reza Mortazavi, Zságer Balázs és a Radio Cafe DJ-i is.
Kikre számít a Kandela?
A Kandelán mérünk fényerőt, térerőt, decibelt és deci bort. Mindenki megérezheti, melyik szólítja meg.
Bárki jól érezheti magát, aki nyitott egy fősodortól eltérő fesztivál gondolatára.
Lesz, akit a fényfestés fog meg, mások biztosan a zenéért jönnek és bízom benne, hogy minél többeket a Skanzen érdekel. Komoly tartalékai vannak, nem csak építészeti és néprajzi jelentősége. Felfedfezésre vár.
Merre szeretne formálódni a Kandela, mint brand?
Szeretnénk, ha a „régi az új” gondolatot „kandelás” csomagban az ország több pontjára elvihetnénk önkormányzatokkal együttműködve. Számos olyan épületegyüttes, építészeti tér van az országban, ahol otthon lenne. Ilyen a mohácsi Selyemgyár Kulturális Negyed, a Nádasdy-kastély, de bármilyen olyan helyszín, ahol egy másfajta tartalom hozzáadott értéke a térnek is új, mai értelmet ad. Nem szeretem a fesztivál szót. Ezek „kandelák” lennének, a már helyben adottat tisztelő, a hagyományból új minőséget alkotó közösségteremtő alkalmak.
A kandela az egy gyertyalángnyi fény mértékegysége. Miért ezt a nevet választották?
Ebben elsőre nem volt komolyabb megfontolás. Jó a szó aurája és azt a fényteremtő, fény köré gyűlő összefogást szimbolizálja, amiben benne vagyunk mi a Fonóval, a PajtaKult szervezői csapatával, néhány vállalkozóval.
A Kandela nulladik napja egy konferencia. Ez már a harmadik olyan konferencia, ahol a PajtaKult csapata közös gondolkodásra hív kulturális szereplőket. Mi lesz most a téma?
A helyszín adja a témát: a Skanzenben rejlő lehetőségek kiaknázhatóságáról, a tájházak jelenéről és jövőjéről, a pajták hasznosításáról szervezünk paneleket, utóbbin Tóth Zoltán és Őrfi József építészek lesznek a vendégek. A hagyományos népi építészet egyik alapanyaga, a nád köré is szervezünk beszélgetést. Ozorán például sátortábor helyett újépítésű nádtetők alatt zajlik a fesztivál, látunk ebben a régi anyagban modern lehetőséget.
Lehet-e a Kandela üzenetének helye Budapesten?
Szigetként adott a fővárosban a Fonó, de az a gondolat, amit a PajtaKult elvetett és szépen szárba szökkent, a vidéki Magyarországon tud kiteljesedni igazán. Egy emberléptékű, a hagyományos értékekhez szervesen kapcsolódó, tájazonos fesztiválban is megfogalmazzuk, így már nem kötődik újragondolható pajtákhoz, könnyen elérhetővé tehető. Dolgozunk viszont azon, hogy mindaz a tudás, ami a PajtaKult kulturális szövetében összegződik, része lehessen az oktatásnak is. Nagy divatja volt a loftoknak, mára szinte elérhetetlen egy ilyen tér. A pajták is hordozzák a loftok tágasságát és a magyar tájban hevernek, kihasználatlanul.
Lassan négy éve fut a PajtaKult, a kertek alatti kultúra katalizátor projektje. Tavaly már több mint száz pajtában valósultak meg programok. Hol tartanak most?
Megvalósulhat egy álmunk, egy PajtaKult mintaprojekt. Vettünk Tóth Zoltán építész kollégámmal egy három pajtából álló épületegyüttest az Őrségben, ezt alakítjuk át a következő másfél évben olyan kulturális helyszínné a helyi közösség szolgálatában, amelyen keresztül bemutathatjuk, mire képes ma egy új életre keltett pajta, hogyan járul hozzá a közösségteremtéshez, egy élhető életvitel újratanulásához. Az átalakítás folyamatát végig lehet majd követni videókkal.
Mivel tudja megszólítani a Kandela a fesztiválozó réteg derékhadát, a Z-generációt?
Azzal, hogy a Kandela egy lehetőség a kiszakadásra. Arra, hogy lekapcsolódj az online térről és kapcsolódj egy fizikai térhez, egyszerre újhoz és régihez, önmagadhoz, egy összességében más minőséghez. A PajtaKult helyszínek bóklászós, természetközeli helyek. Nem rossz, ha két koncert között megteheted, hogy andalogsz a csalitosban, patakba lógatod a lábadat vagy elterülsz egy réten.
Kiemelt fotó: Máth Kristóf
