Lángnyelvek, apostolok, Szentlélek. Ez a három kép talán még annak is beugrik a pünkösdről, akinek a keresztény egyház megalapításának ünnepéből a plusz egy munkaszüneti nap a legmegfoghatóbb. Kár lenne pedig hagyni, hogy különösebb megélés nélkül eltűnjön ez a szép ünnep is a zsúfolt naptárak süllyesztőjében.
Főleg, hogy az idei korai, üde, zöld pünkösd, miközben már hordozza a június piros, nevető minőségét is. Átmenet. Misztérium.
Hamvas Béla a Szent Szellemről ír, amely pünkösdkor a földre szállt és ezekben a színekben, ízekben is megjelenik. Egy tál cukrozott, tejföllel tetézett eperben is akár, „a Jóisten uzsonnájában”.
A Szent Szellem megsejtéséhez – akár egy tál eper ízében – épp csak a jelenlét hiányzik a hétköznapokból. Olyan programokat válogattunk össze, amelyek régi szokásokhoz kapcsolódva vagy tartalmi törekvéseik, a bennük rejlő lehetőségek mentén hozzásegíthetnek a pünkösd ünnepi megéléséhez.
Nem sok olyan alkalom van az évben, amikor egyetlen kiruccanással meglehet az egész, a teljes elmerülés a Kárpát-medence szellemi kulturális örökségében. A Pünkösdi Örökség Ünnep a szentendrei Skanzenben egy ilyen lehetőség. Május 19-20. között most a kézműves hagyományokat gyakorló közösségek gyűlnek össze és terítik a látogatók elé kincseiket. Kékfestés, gyapjúhímzés, szűcshímzés, aranyhímzés, fazekasság, tojásírás, csipkevarrás – csupa olyan hagyomány és mesterség, amelyekre a múlt részeként gondolunk, miközben vannak, akik ma is művelik, élik, éltetik őket. A Pünkösdi Örökség Ünnep egyszerre hordoz újat és régit, hiszen a Skanzen korszerű múzeumpedagógiai módszerekkel kialakított, mégis autentikus miliőjében minden adott ahhoz, hogy jelen idejű emberek, a hétköznapjaikból kiszakadó családok kapcsolódhassanak egy más típusú életvitelhez. Beállhatunk a sárközi vagy a nagyecsedi táncosok közé, kóstolhatunk mohácsi köcsögös babot, cigánylecsót punyával, karcagi Ferdinánd tekercset és hasonló, kevésbé ismert tradicionális fogásokat is ezen a pünkösdi hétvégén.
Kapcsolódó: Új fesztiválon öltöznek fénybe a szentendrei Skanzen épületei | Magyar Krónika
Hagyomány és megújulás, évszázados tudás és innovatív megoldások meg egy vadonatúj zenei és művészeti fesztivál. Dr. Cseri Miklós főigazgatót a Kandela fesztiválról kérdeztük.
Indulj el egy úton
Pünkösdkor úton kellene lenni. Tavasz és nyár között, kizökkentségben, nyitott szívvel arra, ami érkezik, bízva, ráhagyatkozva a nálunk sokkal nagyobb jóra, hogy megfelelő helyre visz. Örök pünkösd marad egy tizenöt évvel ezelőtti. A Kati névre keresztelt, sufnituning módszerekkel fitten tartott veterán Ladával vágtunk neki a csíksomlyói útnak potyautasként. Nem ez volt az egyetlen csíksomlyói utam, nem is volt klasszikus értelemben vett zarándoklat, mégis valami sűrű minőségben megajándékozott az úton lét élményével.
Ez az úton lenni az, ami a hétköznapi döntéskényszerektől megfosztott formájában annyira hiányzik általában az életünkből és megakadályoz abban, hogy szívközépnél landolhasson és befészkelődhessen bármi. Csíksomlyó szakralitása, a pünkösdi zarándoklat persze nem váltható ki csak úgy valami mással, az úton lét lelkületéhez, az átmenetiség megéléséhez viszont elég lehet mondjuk legyalogolni egy szép szakaszt a kéktúrán. Van, aki egyben, megszakítás nélkül teszi: Till Anilla teljesen egyedül járta végig a 2550 kilométeres Országos Kékkört. A róla szóló film csak május 23-án érkezik a mozikba, az ajánló és a trailer azonban inspiráció lehet már most is elindulni a hétvégén egy úton.
Nyitott szívvel – szerzetesek közelről
Néhány hete került fel egy sorozat a YouTube-ra magyar szerzetesekről, a szerzeteselöljárók irodájának kommunikációsa a szerkesztő, aki máris egy kis oázist hozott létre a médiatérben. A Nyitott szívvel sorozat részeiben egy-egy szerzetesrend mutatkozik be közelről, törekedve arra, hogy a néző megérezhesse, vajon miért köteleződik el a huszonegyedik században valaki egy ilyen életforma mellett?
Kik azok, akik arra teszik fel az életüket, hogy hordozhassák azt a bizonyos pünkösdi lángnyelvet?
Különösen érdekesek a szerzetesek hobbijairól szóló részek. A legfrissebb videóban Dr. Baán Izsák bakonybéli bencés szerzetes a lovakhoz fűződő kapcsolatáról mesél. Volt már könyvkötő, kerti munkás, gazdasági vezető és magiszter, egyetemi és főiskolai oktató, jelenleg a bakonybéli bencés szerzetes közösség elöljárója, de a lovak szeretete gyerekkora óta kíséri. Egy ló szemébe nézni spirituális élmény, mondja, egy szerzetest nézni lovaglás közben pedig úgy tűnik, a költészettel határos élmény. Egy pannonhalmi bencés apjának egykori csizmájában, egy százéves kalapban lovagol ki Izsák testvér Ördög hátán a bakonyi erdőségbe, ennek lehetünk tanúi a videót nézve, miközben arról beszél, hogyan vezette el a férfi spiritualitás megéléséhez a lovaglás és mit jelent a szelíden megélt erő. A sorozat részei itt böngészhetők.
Máshogy nézel a gárnátalmára – a Biblia növényei
Pünkösd hétfő után egy nappal, május 21-én, de még az ünnep aurájában izgalmas előadásra hív a Kollab multifunkcionális közösségi tér. Fráter Erzsébet biológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetéhez tartozó Nemzeti Botanikus Kert kurátora a Biblia növényeiről tart majd előadást. Azt ígéri, ezek után máshogy nézünk majd a piacon a fügére és a gránátalmára, de ezek a gyümölcsök, növények nemcsak ételek alapanyagaiként érdekesek. A Biblia történetein keresztül olyan szimbólum univerzumot nyitnak meg, amelyek hordozzák egy kor történeti lenyomatát és közelebb hozhatnak a tanításokhoz is.
Minden szépen összeér – beszélgetés Fráter Erzsébet biológussal | Magyar Krónika
Nem tudhatjuk, mikor adja az Úr az életünkbe azt a feladatot, amelyet nekünk szánt – vallja Fráter Erzsébet. A Biblia növényeiről és ételeiről szóló könyvek …
Kiemelt fotó: Kováts Gábor
