Élete olyan regény, amelyből az első mondat hiányzik – írták róla. Mészáros Ági ugyanis törvénytelen gyerekként jött a világra, és három hónaposan lelencházba adta őt az anyja, aki cselédlány volt. Onnan vette magához a debreceni színház szabója, aki öt gyermekével együtt nevelte fel. 

Mivel a Horváth családban a lányok színésznők lettek, a kis Ági is színpadra került, először Kiskunfélegyházán. A szegedi színház igazgatója vette észre, és hívta a tiszaparti városba, ahol gyorsan a nézők kedvence lett. Olyan kollégái voltak, mint Komlós Juci, Patkós Irma vagy Jávor Pál. Jávor, aki színészként és embernek is nagyszerű volt, miután felszerződött a fővárosba, megígérte neki, hogy egyengeti az útját, mert felismerte kivételes tehetségét. Így is történt, ugyanis éppen Jávor javaslatára küldött egy nap kocsit érte a Nemzeti Színház, hogy beugrásával mentse meg a János vitéz előadását. Ugyanis Szegeden  ő játszotta Iluskát éppen akkor. Így hát beugrott a Nemzetibe, amelynek hamarosan egyik vezető színésze lett.

Mészáros Ági Lizi és Somló István Henry Higgins szerepében Bernard Shaw: Pygmalion címû darabjában a Katona József Színházban.
MTI Fotó/Magyar Fotó: Várkonyi László

A szegedi évek nemcsak sok-sok szerepet és szakmai tudást adtak neki, de családot is. Egy jóképű őrnagy, Voith Lajos huszáros rohammal udvarolt neki, így hiába intették az amúgy kifejezetten tartózkodó lányt, hogy vigyázzon, mert választottja nem a hűség szobra, a szerelemből mégis házasság lett. De már Budapesten, hiszen Mészáros Ágit 1939-ben szerződtette az ország első teátruma, a Nemzeti.

Voith Ági két nappal a német megszállás előtt, 1944. március 17-én született, és gyerekkorára rányomta a bélyegét édesanyja hiánya. Mészáros Ági sok és nagy szerepet játszott a színházban, Csehov, Shakespeare, Shaw darabjaiban lépett fel, és a háború utáni magyar film egyik csillaga lett. Ő volt a Mágnás Miska Marcsája, tőle származik a „Szilvalé, rongyő” szállóige, és az ő, valamint Szirtes Ádám játéka emelte művészi magasságba a Simon Menyhért születése és a Talpalatnyi föld című filmeket.

Voith Lajost az új rendszerben természetesen lefokozták, egy ideig taxizott, majd presszót vezetett, a házaspár szép villát építtetett a Ménesi úton. Az új otthon, ahol szakácsnő és nevelőnő gondoskodott róluk, 1955-56-ban készült el, nem sokkal a forradalom előtt. Közel a Karinthy-család otthonához, így a gyerekek gyakran együtt játszottak. A közelben még sok ismert ember élt, amikor a meglehetősen zabolátlan Voith Ági kislányként világgá ment, Illyés Gyula biciklijén indult útnak…

Mészáros Ági otthonában kislányával, Voith Ágival. Forrás: MTI

Sokan úgy tudják, hogy Mészáros Ági pályáját a forradalom idején tett rádiónyilatkozata törte meg, de ez nem teljesen igaz. Valóban felolvasott egy előre megírt szöveget, ám az korántsem volt olyan oroszellenes állásfoglalás, mint ahogy idézgetni szokták. Egészen pontosan ez hangzott el:

„Most nem egy színész, hanem egy magyar anya áll a mikrofon előtt. Az elmúlt években és az elmúlt békegyűlésen hangoztattam, hogy féltem gyermekeink jövőjét. Azért küzdöttem és akarok küzdeni, hogy ne folyjon többé a drága magyar vér. Az elmúlt tragikus napok bizonyítják, hogy ez így tovább nem mehet. Ezt mindenki tudja. Ebben az országban csak úgy élhetünk, ha mi magyarok magunk intézzük sorsunkat. Ezt csak abban az esetben tudjuk, ha a szovjet csapatok elhagyják hazánkat. Az elmúlt években annyi ígéretet kaptunk, amiből semmi sem lett. Hiszek benne, hogy ezúttal az ígéret nem marad üres szó. Én a magam részéről csak akkor fogok tovább dolgozni, ha ez az ígéret a legközelebbi napokban valóra válik.”

Mészáros Ágit nemcsak a nézők szerették, de a kollégái is. Elismerték művészetét, emberségét és jóindulatát. Az új rendszer két Kossuth-díjjal is jutalmazta, nem szűkölködött tehát. Mégis, ha kért valamit, csak másoknak kért, nem dörgölőzött, nem taktikázott. Tiszta lélek volt, nagy művész. Aki időközben elmúlt negyven éves. A szerepkörváltás nem sikerült neki, a naiva szerepekből már kiöregedett. Meghalt legkedvesebb rendezője, Gellért Endre, Major Tamás viszont nem szerette, így egyre kisebb szerepeket kapott. De kapott. Játszott színpadon, filmen, 1965-ben ő volt Szemérmetes Erzsók a gyakran vetített A helység kalapácsában.

A hatvanas években elvált, mert megismerkedett egy erdélyi előadóművésszel, aki miatta települt át Magyarországra, és akivel életük végéig együtt maradtak. Mészáros Ági pályája méltatlanul vékonyodott el, és valóban nehéz egyértelmű magyarázatot adni, miért is történt ez vele. Szinetár Miklós az SI-faktorral magyarázza, vagyis egyesek sárga irigységével. Lehet. Érdekesség, hogy ugyanabban az évben született, mint Tolnay Klári és Lukács Margit, elég jó korosztály volt ez a magyar színésznők között. Végül saját maga kérte, hogy nyugdíjazzák, és azontúl csendesen élt. Úszni járt a Gellértbe, vásárolt a Nagycsarnokban, nyaralt Erdélyben. Aztán jöttek a betegségek, infarktus és több agyembólia előzte meg halálát, amely 1989. márciusában következett be.

Kiemelt fotó: Mészáros Ági Vivie szerepében George Bernard Shaw Warrenné mestersége című művében a Katona József Színházban. Forrás: MTI Fotó/Magyar Fotó.