A magyarul kacagójancsiként is ismert, jellegzetes hangú ausztráliai madár példányai 2011 óta élnek az állatkertben, de szaporulat az idei esztendőig nem mutatkozott. A megoldást egy tavaly Brnoból érkezett hím hozta el, amelyet egy évtizede Miskolcon élő tojóval párba állítva idén tavasszal világra jött az első fióka, amely a nyáron elő is bújt az odújából, a röpdéjében várja a látogatókat a hét minden napján. A madarak példás családi életet élnek, és életre szólóan választanak párt. A fióka felnevelésében mindkét szülő részt vesz, sőt, gyakori, hogy a fiatal utód a következő évben is a szüleivel marad és segít a kisebb fiókák nevelésében. Nem véletlen, hogy az ausztrál őslakosok kultúrájában a bölcsességet, az erőt és a családi kapcsolatokat szimbolizálják. Mielőtt túlzottan romantikus elképzeléseink lennének a madárról, amennyiben nincs elegendő élelmük, a nagyobb testvérek elpusztíthatják a legkisebb fiókát.

Az ausztrál őslakosok mítoszaiban kiemelt szerepet játszanak a kokaburák, amelyek egy ismert történet szerint hatalmas, erőteljes hangjukkal teremtették meg az ausztrál tájakat és formálták a folyókat. Más legendák szerint a kokabura madarak tündérek vagy szent lények megtestesítői, akik segítettek a teremtésben és az emberi élet megszentelésében.

A kacagójancsi emberi nevetésre emlékeztető hangjáról kapta a nevét. A lármázással egyébként a territóriumát jelöli ki. Leggyakrabban napkeltekor vagy napnyugta körül hangzik fel a harsány nevetés, de a nap bármely szakában rázendíthetnek. Kifejezetten territoriális madár, dominanciaharcait szimbolikus harccal, egy sajátos birkózással dönti el. Az egymásnak feszülő példányok megragadják egymás csőrét, és addig igyekeznek csavarni azt, míg egyikük le nem csúszik az ágról. Egyébként egy ragadozómadárról beszélünk, amely rovarokkal, kukacokkal, valamint kígyókkal és egerekkel táplálkozik, de többen számoltak be olyan esetről is, hogy a kerti tóból ragadták el az aranyhalakat.

Okkal viselte korábban a Vadaspark nevet a Miskolci Állatkert, amely elődjének a Nagy Lajos király idejében, 1355-ben alapított vadaskertet tekinti. A jelenlegi, 21 hektár területű, így a Fővárosi Állat- és Növénykertnél is kiterjedtebb állatkert 1983-ban jött létre, eredetileg a Bükk állatvilágának bemutatására. Egy évtizedre rá kezdődött az egzotikus állatok betelepítése, az Állatkert nevet és rangot pedig 2006-ban nyerte el az intézmény. Jelenleg közel százhúsz faj hétszáz példánya él a Csanyik-völgyi kifutókban és röpdékben.