Magyarországon az első, speciálisan elmebetegeket ellátó intézményeket és kórházi osztályokat a 19. században hozták létre, és – alapítóik szándékai szerint legalábbis – ekkortól juthattak szakszerű ellátáshoz. Hol voltak és hogy néztek ki az első tébolydák? Mi köze az érzékszerveknek az elmegyógyintézetek tervezéséhez? Miért sárga a sárga ház? Valóban lekerültek az elmebetegek láncai a 19. században? Ilyen és hasonló kérdésekre is válaszol Kovács Janka történész a Kutatók Éjszakáján a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban.
A 19. századi korrupció is terítékre kerül az eseményen. „A korrupciót, ha az hozzájárul az állam fönntartásához, a politika mint kisebbik rosszat védheti.” „Anélkül, hogy a kereket meg ne kenje az ember, itt célt érni nem lehet.” „Nem történt egyéb, mint az éhes szájak betömése a rendszerváltozás címén.” Ilyen és ehhez hasonló vélemények láttak napvilágot Magyarország közállapotairól a 19. század utolsó harmadában. Hogyan tudja vizsgálni a tudomány eszközeivel egy történész az 1867-es kiegyezést követő öt évtized korrupciós ügyeit? Szabad-e párhuzamot vonni a régi esetek és napjaink fejleményei között? – a kérdésekre Cieger András történész keresi a válaszokat.
Gyimesi Emese történész előadásának középpontjában Petőfi Sándor és feleségének, Szendrey Júliának szerelme áll. „Szatmárban egy olyan lyánykát ismertem meg, a milyen Párizsnak is sok volna, a George Sandok hazájának, nem pedig Szatmárnak, az ólmos fütykösök termőföldének” – írta Petőfi Sándor 1846-ban másodunokatestvérének, Orlay Petrics Somának. Miért nevezték Szatmár vármegyét az „ólmos botok földjének”? Miért határozták meg Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmének „forgatókönyvét” a rendi társadalom olyan ikonikus eseményei, mint például a megyegyűlés és a tisztújítás? Hogyan lehet megírni ennek a szerelemnek a történetét, ha a kutató a kultikus megközelítéseket elkerülve, a korabeli társadalmi változások kontextusában vizsgálja kapcsolatuk alakulását? Az előadás rövid ízelítőt ad abból, milyen volt két különleges személyiség formálódása egy gyökeres átalakulások előtt álló, forrongó korban.
Előbújik az özvegyi imázs mögül a valódi Szendrey Júlia? | Magyar Krónika
Gyimesi Emese irodalomtörténész Szendrey Júliáról szóló új könyvében a női szerepekkel kapcsolatos 19. századi közbeszédről is pontos képet kapunk.
Eszik Veronika történész pedig többek között ilyen kérdésekre keresi majd a választ: Hogyan birkóztak meg az emberi társadalmak a technikai újítások során születő kockázatokkal? Kik féltek a vonattól és miért érezzük olykor fenyegetőnek a gépeket? Kit kellett meggyőzni arról, hogy kábeleket kell fektetni az óceán mélyére, hogy telefonkapcsolat létesüljön az USA és Európa között? Hogyan végezték el ezt a munkát a 19. század végi viszonyok között? Hol csörgött az első telefon és mi köze mindennek a bölcsészekhez?
A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont teljes programját itt találja.
Helyszín:
1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4.
2-es villamos, Haller utcai megálló
Turnus helyszín: Humán Tudományok Kutatóháza K épület földszinti terme
A fentebb bemutatott előadásokra itt regisztrálhat.
Nyitóképen: a lipótmezei tébolyda
Forrás: Vasárnapi Ujság, 1869. június 13.
