Az elismert ausztrál művész, Vincent Namatjira egy alkalommal így fogalmazott:
„Tudom, hogy a művészet megváltoztathatja az életeket – megváltoztatta az enyémet – és remélem, hogy a művészet a világot is megváltoztathatja.”
Ez a mentalitás jellemzi az 1945-ben született Kulinyi Istvánt, aki a tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán folytatta, ugyanis ott jóval szabadabb levegő uralkodott, mint a Képzőművészetin. A Bauhaus szellemiségéhez közelebb álló oktatás, a széleskörű művészeti alkotótevékenység átfogó, univerzális értelmezésekre adott lehetőséget. Ez a szabad mozgástér a Munkácsy-díjas, Magyarország Érdemes Művészének választott dizájner és képzőművész egész életpályáját.
Kulinyit mindig is a világ jelenségei érdekelték, azokra reflektál problémafelismerő és megoldást kereső műveivel. Autonóm alkotásaiban jól érzékelhető a grafikai és tervezői technikai eszköztár gazdagsága.
A Műcsarnok tárlatán az elmúlt négy-öt év társadalmi és egzisztenciális jelenségeire fókuszáló, már-már naplószerűen alkotott művei kapnak helyet, legyen szó festményről, digitális művekről, fotókról, rövid videókról, versekről, de terítékre kerülnek az életmű korábbi darabja is, így Kulinyi pályájának különböző szakaszai egymással párbeszédbe kerülnek.
Szinte nincs olyan műfaj, amelyben állandóan kísérletező művészként ne alkotott volna, ráadásul a műfajok sokszor keverednek. Kulinyi több műve digitálisan és manuálisan festett táblakép, amelyeken hol a figurális ábrázolás, hol a lírai absztrakció és az expresszív gesztusfestészet formai elemei jelennek meg. Pályafutása fontos állomásai is izgalmasak, legyen szó játékokról, szakmai könyvekről vagy olyan grafikai és architekturális tervekről, mint például az egykori Pannon GSM telefontársaság épülete előtti hatalmas acélfejek, vagy az Építészeti Múzeum homlokzatának murális terve.
Kulinyit mindig is azok az események izgattál, amelyek nagy mértékben befolyásolták a világot, akár az emberiség javát, akár a pusztulását előidéző momentumokról van szó. Fiatalon a Holdra szállás foglalkoztatta, később a 2001. szeptember 11-i terrortámadás, az utóbbi években pedig a Covid-járvány, a klímaválság és a háború. Az utóbbiakról szóló, a Műcsarnokban látható alkotásai a komor témák ellenére is reményt és hitet árasztanak.
Kiemelt kép: Kulinyi István: Kaltigurális (Forrás: Műcsarnok)