Menü
Szöveg: Ferenczi-Bónis Orsolya
Fotó: Horváth Dániel
Az Országos Széchényi Könyvtár a nyár végén adta át a fenntartásában lévő zirci ciszterci műemlék bibliotéka nyolc hónapos munkával felújított barokk termét. Németh Gábor osztályvezető a helyszínen mesélt a könyvtár fordulatokban gazdag történetéről, a régi szerzetesi könyvkultúráról és különleges kötetekről.
Az ősz színkavalkádjában ragyog az októberi napsütésben a völgy a vasúti sín alatt. A Bakony talán ilyenkor a legszebb. Vonattal Veszprémnél átszállva is csak két óra Budapestről Zirc, a vasútállomástól az apátságig tartó utat sétálva teszem meg, érzem, ahogy lépésről lépésre, lélegzetről lélegzetre oldódik bennem a kapkodós fővárosi reggel feszültsége.
Zirc Magyarország legmagasabban fekvő városa, a 12. század végén alapították, amikor III. Béla király hívására eljöttek a francia alapítású rend központjából, Clairvaux-ból az első ciszterci szerzetesek, hogy apátságot emeljenek a Bakony központi medencéjében, a Cuha patak forrásvidékén. A monostornak már akkor gazdag könyvtára lehetett, az azonban elpusztult a török terjeszkedés és a végvári harcok során. Zirc ezután másfél évszázadig lakatlan volt, az apátság feldúlt épületei rommá váltak. A 18. század elején a sziléziai Heinrichauból érkező szerzetesek élesztették újjá az apátságot, a középkori köveket felhasználva újraépítették a templomot és a kolostort, és újraalapították a könyvtárat is a magukkal hozott könyvekkel.
A hatalmas, kéttornyú barokk templomot már messziről látom, gyönyörű épületegyüttest alkot a kolostorral. A második emeletén található hazánk egyik legszebb műemlék könyvtára. Németh Gábor osztályvezető könyvtáros a lépcsőfordulóban vár. 2007-ben vette át a stafétabotot a bibliotéka élén, és a kezdetektől célja volt a könyvtár a kor követelményeinek, az új igényeknek és a hagyományoknak egyaránt megfelelő felújítása. „Ezzel az álmommal traktáltam mindig az aktuális főnökömet, végül Rózsa Dávidnál, az Országos Széchényi Könyvtár új főigazgatójánál és Oláh Krisztina főosztályvezetőnél meghallgatásra talált a kérésem – mondja Németh Gábor a felújítás előzményeiről. – Megvalósíthatónak találták, és forrást is teremtettek hozzá, így megkezdődhetett a terek megújítása. Ennek során a könyvtár átlépett a 21. századba abból az állapotból, amelyben az OSZK átvette.”
A könyvtár múzeum és kutatóhely is egyben, három különleges, történeti terme mellett irodák és vendégszobák alkotják. Az utóbbiak kutatószobaként is használhatók, így aki hosszú távú kutatást végez az évszázados falak között, méltó szálláshelyet is kaphat. A könyvtár impozáns folyosója szintén megújult, a szakemberek restaurálták az eredeti kövek alkotta padlóburkolatot, majd falkutatást végeztek, így a közel eredeti színt állíthatták vissza. Különleges tárlat kapott most itt helyet, az Utazgassunk hazánk földjén! című idegenforgalmi plakátokat bemutató kiállítás. A két világháború között indított kampány célja az volt, hogy a Trianonnal elvesztett, közkedvelt turisztikai célpontok helyett a megmaradt országrész üdülési lehetőségeit tegyék ismertté és vonzóvá.
Hosszan nézegetjük a grafikákat, könnyű belefeledkezni a különleges látványvilágba. „A nemzeti könyvtárnak hatalmas dokumentumállománya van – törzsgyűjteményén kívül például térkép-, plakát- és kisnyomtatványtára, történeti fénykép- és videótára, valamint régi nyomtatványok tára –, ezeket a kincseinket érdemes felvonultatni Zircen is, akárcsak az OSZK szervezésében megvalósuló kiállításokat” – magyarázza Németh Gábor.
A díszterem intarziával gazdagon díszített, a Bakony fáiból készített berendezése a Wilde testvérek keze munkája. A galériás állványrendszer, a létrává alakítható asztal, a könyvszekrények, a csigalépcső valódi remekművek, akárcsak az intarziás járófelület. A mennyezet stukkókazettáinak kékje olyan hatást kelt, mintha a csillagos ég lenne a fejünk felett
Barokk terem és 21. századi igények
A folyosóról a megújult barokk terembe lépünk. Ide betérni lenyűgöző élmény, mintha magába a történelembe lépnénk be. A körben álló barokk könyvszekrények több száz éves, változatos témájú nyomtatott kötetekkel vannak megrakva. „Ez a legkorábbról megmaradt bútorzat, 1750 körül már állt, de nem itt” – meséli a könyvtáros. Amikor a heinrichaui szerzetesek újraépítették az apátságot, az egyemeletes barokk épületben helyet kapott egy könyvtárterem is. Ott álltak ezek a négyezer kötet elhelyezésére szolgáló könyvszekrények, és sokáig meg is feleltek a célnak. Ebben az időben ugyanis a ciszterciek a szemlélődő szerzetesrendek hagyományos életmódját folytatták, csak a 19. században vállalták föl a tanítás feladatát is. Ez jelentős változásokat eredményezett az apátságban. A 18. század végének négyezres állománya a 19. század végére negyvenötezer kötetre gyarapodott. A könyvállomány nem csak mennyiségileg nőtt, a gyűjtőkört kibővítették a természettudományos művektől kezdve a történeti és szépirodalmi munkákon át a művészetekkel és pedagógiával foglalkozó kötetekig.
Az új feladat, a tanítás és a szerzetesek megnövekedett száma az egész épület megnagyobbítását kívánta, ezért déli, keleti, nyugati szárnyat és emeleteket építettek. A könyvtár állományát átköltöztették a nagyterembe, ahova új, harmincötezer kötet elhelyezésére szolgáló bútorzatot készítettek – ezzel a barokk könyvszekrények feleslegessé váltak, és szétszedve a nagyterem galériájára kerültek.
1950-ben a ciszterci rendet feloszlatták, a könyvtár az akkor már hatvanötezres könyvgyűjteménnyel állami tulajdonba került, felügyeletét az Országos Széchényi Könyvtár vette át. Keresztury Dezső – aki több mint két évtizeden keresztül az OSZK tudományos főosztályvezetője volt – harcolta ki, hogy az állományt ne számolják fel, tartsák meg, és mutassák be eredeti helyén. 1989-től újra élnek ciszterci szerzetesek az apátság falai között, a műemlék könyvtár továbbra is a nemzeti intézmény gondozásában maradt.
A nyolcvanas években adódott lehetőség arra, hogy az addigi olvasóteremben újra álljon a barokk bútorzat, a 21. századi igényeket azonban már nem elégítette ki a tér. „Nagy álmom volt, hogy olyan enteriőr jöjjön létre, amely méltó az egész környezethez” – mondja Németh Gábor. A szakemberek a bútorzatot szigorú műemlékvédelmi szempontok alapján restaurálták, modern világítás- és fűtéstechnikával, informatikai fejlesztésekkel olyan reprezentatív, klimatizálható belső teret hoztak létre, amely alkalmas kisebb konferenciák, kiállítások, művészeti programok megrendezésére is.
Ősnyomtatványok, antikvák, kódexek
A legkorábban nyomtatott könyvnek a Gutenbergtől fennmaradt, 1450 és 1460 között készült, negyvenkét soros Bibliát tekintik, az 1500. december 31. előtt nyomtatott könyvek neve ősnyomtatvány, latinul incunabulum – ilyenből hetvenet őriznek a könyvtárban. A bibliotéka közel négyszáz 16. századi antikvát is a magáénak tudhat, amelyek közül Magyarországon több csak Zircen található. A gyűjtemény tematikailag rendkívül színes, a teológiától a történelmen át a fizikáig számos tudományág képviselteti magát. A hatvanötezer tételből mintegy ötvenháromezer könyv, emellett olyan folyóirat-gyűjtemények is gazdagítják az állományt, mint a Pesti Hirlap, a Kossuth Hirlapja számai és a legrégebbi lap, a Mercurius Veridicus ex Hungaria, a Rákóczi-szabadságharc tájékoztatója.
A gyűjteményhez tartozik tíz kódex. Ezeket jelenleg a nemzeti könyvtár kézirattárában őrzik, de egy korábbi kiállításon már láthatta őket a zirci közönség is. Az egyik egy magyar nyelvemlék, amely zirci glosszák néven ismert a szakirodalomban. A latin nyelvű kódex ugyanis húsz magyar, a 15. század végén bejegyzett lapszéli szót tartalmaz.
A barokk teremben kétezer, kétezer-ötszáz kötet található, közülük több egykorú a bútorzattal. Bár elsősorban a kódexek és a kéziratok igénylik az alapos védelmet, a nyomtatványoknak is fontos a megfelelő hőmérséklet, páratartalom, fényviszonyok. A felújítás e téren is hatalmas lépés volt, s a munka 2022-ben folytatódik a másik két történeti teremmel.
A Zircen őrzött legrégebbi könyv egy 1470-es nyomtatvány: Szent Ambrus keresztény erkölcstani összefoglalása, amely a műfajában a legelső munka. Mellette hatalmas, díszes borítású album, mint kiderül, ez is igazi ritkaság, Forray Iván gróf a 19. század első felében Nyugat-Európában, majd Egyiptomban, Szíriában, Máltán és Itáliában megtett utazásait mutatja be. A gróf jó festő volt, utazásai során mindent megfestett, amit látott, élményeiről pedig részletes levelekben számolt be. Korai halála után édesanyja e dokumentumokból állíttatta össze és adatta ki az albumot, amely nemcsak gyönyörű, forrásanyagnak is kiváló.
A könyvtárban olyan könyvritkaságok is megtalálhatók, mint Hartmann Schedel nürnbergi krónikája 1493-ból – amelyben Buda híres korai metszete látható –, Petrarca olasz nyelvű költeményeinek 1491–92-es velencei, Werbőczy István Tripartitumának 1571-es kiadása, valamint David Dietrich Flora universalis című, negyvenhét kötetes növényhatározója
Szent Bernát, Thuróczi János és Robert Fludd
Németh Gábor valóságos kiállításon vezet végig, és részletesen bemutatja a könyvtár rejtette különlegességeket. A kiállított könyvek jól jellemzik azt a színes világot, amelyet a bibliotéka felölel. A kötetek közel ötven százaléka teológiával foglalkozik, hiszen szerzetesi könyvtárban vagyunk, de más tudományterületek is képviseltetik magukat. Olyan könyvek is vannak, amelyek Magyarországon csak itt lelhetők fel, köztük egy díszes ősnyomtatvány ciszterci misekönyv. Az 1487-ben kiadott könyvet olyan precíz sorkizárt szedéssel nyomtatták, hogy az felülmúlja napjaink számítógéppel szerkesztett dokumentumait.
Másik kötetet nézünk, ez a ciszterciek legismertebb alakja, Szent Bernát vasárnapi és ünnepnapi prédikációit tartalmazza. Nagy hatású rétor volt, nem véletlenül sikerült a második keresztes hadjáratot szinte egyedül megszerveznie, beszédeivel mindenkit az ügy mellé állítva. A könyv mellett egy szépséges, a ciszterci rituálén alapuló graduále gregorián kottákkal. Kezdetben a nyomtatott könyveket is próbálták kódexszerűvé varázsolni, sőt magának Gutenbergnek is a kódex volt a mintaképe: kéthasábosan, gót betűkkel nyomtatott. A graduále nyomott szövegteste körül kézzel festett díszítések, kifestett iniciálé látható. A párizsi misekönyv érdekessége, hogy kétszínnyomással készítették, pirossal szedve, amit tennie, feketével, amit mondania kell a miséző papnak. A nyomtatott szöveget e kötetben is pompás kézi díszítések kísérik.
Újabb kötetet nézünk, Thuróczi Jánostól a Chronica Hungarorumot (a magyarok krónikája), méghozzá szinte teljes példányt, és ami különlegessé teszi: megjegyzetelték. Ezt a könyvet 1905-ben a cseszneki Eszterházyak ajándékozták az apátságnak; valamelyik Eszterházy ős, miközben olvasta a könyvet, hozzáfűzte a maga megjegyzéseit Thuróczi szövegeihez. Izgalmas kutatás lenne kideríteni, ki volt ő, és milyen gondolatai voltak. Szerb Antal A Pendragon legendája Robert Fludd, a rejtélyes rózsakeresztes lovag körül bonyolódik, jócskán meglepő, hogy az ő munkáját is megtaláljuk itt. Tényleg létezett, és tényleg rózsakeresztes volt, szép kötetének már a címében is megmutatkozik a mozgalom világképe: Utriusque Cosmi, Maioris scilicet et Minoris, metaphysica, physica, atque technica Historia, azaz a makrokozmosz és a mikrokozmosz metafizikai, fizikai és technikai története. A felújítás második ütemének befejeztével ezeket a lenyűgöző köteteket nemcsak új tárlókban csodálhatjuk majd meg, de mellettük képernyőn végig is lapozhatjuk a digitalizált műveket. Sokak vágya válik ezzel valóra, hiszen különleges élmény lapról lapra végigböngészni, amit e csodák magukban rejtenek.
Nagy levegőt veszek, sajnos rohannom kell, indul a vonatom. Alig várom, hogy egyszer visszatérhessek, és újra elmerülhessek az időtlenségben.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
