Bábuk huszadik százada – Anna Margit életmű-kiállításáról
A magyar festészet különutas alkotója volt Anna Margit, akinek művészi evolúciója szorosan összefonódott megrázó élményekben bővelkedő személyes sorsának alakulásával.
Menü
Még 2017-ben jelent meg az önmaga meghatározása szerint „bibliaolvasó biológus” Fráter Erzsébet A Biblia növényei című kötete. A gyönyörű kivitelű, az egyszerű növényhatározónál jóval többet kínáló album amellett, hogy tudományos alapossággal mutatta be a világ még ma is az egyik, ha nem a legolvasottabb könyvében előforduló növényeket, a hozzájuk kapcsolódó jelképrendszer értelmezése révén Isten nekünk szóló üzenetét is igyekezett felfejteni. Tette mindezt a nem hívők számára is könnyen befogadható módon, olyan kultúrtörténeti érdekességek nyomába is eredve, mint hogy miből készült Noé bárkája, mi a mirhás bor, fa nő-e a mustármagból. És ami talán a legizgalmasabb kérdés: mit evett Jézus tanítványaival az utolsó vacsorán?
Fráter Erzsébet biológus. Volt a Magyar Természettudományi Múzeum kurátora, jelenleg a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert Fejlődéstörténeti növényrendszertani gyűjteményének kurátora. 1985 óta publikál botanikai, természetvédelmi és kertészeti témákban. Főbb művei: Cserjék (2003), Mesés növények, növényes mesék (2010 – Csíkszentmihályi Bertával), A Biblia növényei (2017), A Biblia ételei (2020)
Ennek a ma már az oktatásban is egyre elterjedtebb műnek a folytatásaként jelent meg A Biblia ételei, amely talán még nagyobb érdeklődésre tarthat számot azon egyszerű oknál fogva, hogy a világon minden ember eszik. Sőt, ha jobban meggondoljuk, szinte e körül forog az egész életünk: lényegtelen, hogy húsevők vagy vegetáriánusok, nagy vagy madárétkűek, családosok vagy egyedülállók vagyunk, az ételeink beszerzése, elkészítése mindennapi fontos tevékenységünk.
Természetesen nem volt ez másképp a bibliai időkben sem. Nem véletlen, hogy a Szentírásban igen sokszínűen jelennek meg a kor étkezési szokásai és ezzel összefüggően a mezőgazdálkodás elemei, s az étkezések egy része – pászka- és úrvacsora, az utolsó vacsora stb. – erős szakrális jelentéssel bír. Hogy „Isten többet akar adni, mint pusztán ételt”, azt a szentföldi és a nyugat-, illetve közép-ázsiai utazásai révén az ottani gasztronómiában is igen járatos Fráter Erzsébet könyvének szinte minden fejezete igazolja. A kötet logikus szerkesztéssel tereli a lényeg felé az olvasói figyelmet: „Az Isten országa nem evés és ivás, hanem igazság, békesség és a Szentlélekben való öröm.” (Róm 14,17) E gondolat az utolsó, Szent és szimbolikus ételek című egységben csúcsosodik ki.
Addig is izgalmas tudományos-kultúrtörténeti utazáson vehetünk részt, amelyen részletesen szó esik a mediterrán táplálkozástól a növényi és állati eredetű alapanyagokon át az italokig szinte az összes, az evéshez kapcsolódó témakörről, s mindez természetesen – hiszen Fráter egy percre nem feledkezik el a könyv eredeti céljáról – a megfelelő bibliai hivatkozásokkal van tarkítva. Különösen érdekes a vegetarianizmussal kapcsolatos magyarázat, miszerint a vegetarianizmust „többen a Szentírásból vezetik le. Az őstörténet szerint ugyanis úgy tűnhet, hogy Isten eredetileg csak a növényeket adta táplálékul az embernek (1Móz 1,29). Ha azonban jobban megvizsgáljuk a szöveget, inkább úgy értelmezhetjük, hogy az ember tápláléka más (elsősorban magok, gabona, gyümölcsök), mint az állatoknak adott zöld fű. A bűneset óta, kezdve a juhpásztor Ábeltől (1Móz 4,1), az egész Biblián átvonul a húsfogyasztás gyakorlata (1Móz 9,3), az ember fogazata, bélrendszere, energiaszükséglete is a vegyes étrendet feltételezi. A prófécia által jövendölt messiási kor békéje, amikor az oroszlán szalmát eszik (Ézs 11,7), nem a mai állatok biológiájának, táplálkozási rendjének megváltozását jelenti, hanem egy olyan isteni állapotot, mely a mennyek országához hasonlóan túl volt azon, hogy földi léptékkel vizsgálgatva megértsük”.
A rengeteg információt szerencsésen lazítja a mai életképekben is gazdag fotóanyag, néhány egyszerű recept és a bőven adagolt keretes írások, amelyekből megtudhatjuk többek közt, hogyan néz ki a jeruzsálemi piac, milyen hűtőszekrényük volt a perzsáknak, kik és mire használták a garum nevű fűszert, vagy hogy mit jelent a kenyér botja kifejezés. A Biblia ételei éppen e sokrétegűsége miatt nem egyszerre végigmenős, hanem többször forgatandó olvasmány. Talán egyetlen hibája a túl sűrűn szedett szöveg, ami kissé levon az egyébként tízpontos olvasói élményből.
Fráter Erzsébet: A Biblia ételei. Scolar Kiadó, Budapest, 2020
A magyar festészet különutas alkotója volt Anna Margit, akinek művészi evolúciója szorosan összefonódott megrázó élményekben bővelkedő személyes sorsának alakulásával.
Klasszikus magyar és amerikai rajzfilmfigurák jelennek meg a budapesti utcák falaira kiragasztott paste-up graffitiken, amelyeket a máig névtelenségbe burkolózó street art alkotó, 0036mark készít a múlt évtized vége óta.
Kobza Vajk erőlködés nélkül teremt minden képzeletet megragadó saját univerumot, mely semmi máshoz nem hasonlítható. Legújabb albuma, a Csillanás olyan emlékeket, érzéseket, történeteket hív elő, melyekről a zajba fulladó világunkban már egészen elfeledkeztünk.
Húsz évvel ezelőtt jelent meg az Ismerős Acok Egy a hazánk című lemeze, mely azóta is mérföldkőnek tekinthető – szélsőséges gondolatoktól mentesen, ma is érvényes és használható módon buzdít a határokon átívelő hidak építésére. Érdemes újrahallgatni.
A kortárs irodalmi élet nagy adósságot törlesztett azzal, hogy a 2003-as összegyűjtött versek után két évtizeddel Szécsi Margit lírai életművéből ismét kapunk egy válogatást Bicskám és szívem kinyitva címmel.
Bár az író legújabb könyvét olvasva többször is elfoghat minket a kétség, hogy a történetben megtaláljuk-e az igazságot, nyugodjunk meg, meg fogjuk – Vida Gábor ugyanis olyan erős írói talentummal építi a történeteit, hogy a végére minden kerek egésszé válik majd.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
