Keresés
Close this search box.

A Lajtabánság bélyegei

Szöveg: Bencsik Gábor

A trianoni szerződés aláírása és a Nyugat-Magyarország sorsát rendező velencei egyezmény megkötése közötti időben irreguláris magyar erő szerveződött a békeszerződésben átadásra ítélt területen, részben radikális vagy éppen elbocsátott tisztekből, mint például Prónay Pál, Héjjas Iván és Ostenburg-Moravek Gyula. Csatlakoztak hozzájuk romantikus lelkületű egyetemisták, iparoslegények, mindenféle lelkes fiatalemberek is, akik feltették magukban, hogy legalább ezt a földet az életük árán is megvédik.

Minthogy a magyar kormány nem volt abban a helyzetben, hogy nyíltan fellépjen a kérdéses területek érdekében, a felkelők önálló állam, a Lajtabánság kikiáltásáról döntöttek. Kezdetben érvényes magyar postabélyegeket használtak, először csupán szöveges, majd szöveges és/vagy halálfejes felülbélyegzéssel. A híres halálfejesekből körülbelül tízezer példány készült, a legtöbb az 50 és 60 filléresekből. A továbbiakban újabb és újabb szövegeket nyomtattak a magyar bélyegekre. Készült „Lajtabánság-posta”, „Nyugatmagyarország felkelők”, „Felkelő Magyarok Északi Hadserege”, „Nyugat-Magyarország ORSZVÉ” (Országos Védelmi Szervezet), valamint „Nyugat-Magyarország népe nem nem soha!” felülnyomás is.

A Lajtabánság posta-főigazgatósága (ilyen is volt) 1921. október 7-én rendeletet adott ki saját bélyegek kibocsátására. A tizenegy új alapbélyeg és hat portóbélyeg hamarosan el is készült, meglepő módon Bécsben, a Paulussen és Társa cégnél. A grafikai terveken a bánság címere és az Őr­vidék legfontosabb várai szerepeltek. Prónay Pál az emlékiratában szerényen említi, hogy kérésnek engedve ment bele saját arcképének bélyegen való megörökítésébe. Mindenesetre ez a „Lajtabánság” feliratú bélyeg vált az egész országalapító vállalkozás legkarakterisztikusabb megjelenítőjévé, noha Prónay maga nem vitt döntő szerepet a felkelésben. Különleges kiadásnak bizonyult a Magyar Királyi Posta bélyegeinek „Soproni népszavazás 1921. dec. 14.” felülnyomása, ezt is a felkelők készíttették. Ilyen bélyeget a magyar posta is tervezett, de talán diplomáciai megfontolásból erről Budapesten letettek.

Mivel az új állam bélyegei, noha az Egyetemes Postaegyesület (UPU) nem fogadta el őket a nemzetközi forgalom számára, gyorsan fogytak, a bánság vezetői új sorozat kibocsátásáról döntöttek. Ismét a bécsi Paulussen-nyomdában készült el az ülő sast sugárzó apostoli kereszttel ábrázoló sorozat hat darabja. Ezek postai forgalomba már nem kerültek, mert mire kijöttek a nyomdából, Nyugat-Magyarország sorsa eldőlt, és a kiadás a korábbiakkal együtt megmaradt a bélyeggyűjtők ritka csemegéjének.

Hasonló tartalmak

Kopót tartani: lázadás

Erdélyi kopót, ezt a hungarikum kutyafajtát tartani nem a világ legkényelmesebb dolga. De nem csupán szabadidős tevékenységet jelent, sőt elsősorban nem azt. Mint történész szerzőnk írja: a kopótartás igazi lázadás a mai korszellemmel szemben.

Nők a vörös csillag árnyékában

A huszadik század második felében gyökeresen átformálódtak a női szerepek Magyarországon: egyszerre érvényesültek az emancipációs törekvések és a „szocialista erkölcs” főszerkesztői cikkekben közvetített normái. Tóth Eszter Zsófia történésszel beszélgettünk.

Akik nem engedtek a ’39-ből

A szakirodalomban sokszor nyilas seregletként intézték el a hetvenöt éve a bajorországi Altöttingben összeülő emigráns országgyűlést, ez a minősítés azonban nem felel meg a valóságnak – még ha az ideiglenes államfőnek választott kisbarnaki Farkas Ferencnek a háborúban játszott szerepe körül valóban sok a kérdőjel.

Biszku az edzőtáborban

Biszkuban még ahhoz sem volt fantázia, ravaszság, ambíció, temperamentum, hogy magasabb posztra képzelje magát, mint ahova helyezték.

Állatkerti séta

Régen nem volt kérdés, ma egyre gyakrabban az, hogy jó-e, helyes-e fogságban élő állatok kertjét fenntartani. Félek, hogy idővel a nemleges válasz győz majd, én viszont meggyőződéssel mondok igent.

A háború mindenhova elért – interjú Szalay-Berzeviczy Attilával

A Budapesti Értéktőzsde volt elnöke az első világháború századik évfordulója kapcsán hatalmas vállalkozásba fogott: bejárta és megörökítette a hadszíntereket Ypres-től Csingtaóig, a Falkland-szigetektől Pápua Új-Guineáig, hogy különleges kivitelű könyvben láttassa a harcok valóságát.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.
  • _fbp

A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _ga_M1TCWC2EWM

Összes tiltása
Összes engedélyezése

KRoNIKA.HU Hírlevél

Légy részese a történetnek!